Összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között – derült ki a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) új kutatásából, amelyben Európa 657 régiójának adatait elemezték a kutatók.

Ahogy azt kifejtették, a kutatók átfogó elemzésükben azt vizsgálták, hogy a különböző típusú légszennyező anyagok milyen hatással vannak a születési arányokra Európában – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keddi közleményében.

Elemzésükbe beépítették a tíz legfontosabb szennyezőanyagot:

  • a nitrogén-dioxidot (NO2),
  • a nitrogén-monoxidot (NO),
  • a különböző nitrogén-oxidokat (NOx),
  • az ózont (O3),
  • a kén-dioxidot (SO2),
  • a különböző méretű szálló port, 2,5 mikrométernél kisebb (PM2.5) és 
  • a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket (PM10), 
  • a benzolt (C6H6),
  • az ólmot (Pb) és
  • a szén-monoxidot (CO).

Az MTI által is közölt vizsgálat során a szélsebességet és a hideg („fűtési”) napok számát használták ahhoz, hogy a szennyezési koncentráció oksági hatásait feltárják.

„A hideg napok száma a szakirodalom alapján közvetlenül nem befolyásolja a termékenységet. Viszont mivel hidegebb napokon jobban fűtenek, és a fűtés miatt nagyobb a légszennyezés, ezért ennek a segítségével el tudunk különíteni olyan időszakokat, amikor alacsonyabb vagy magasabb a légszennyezés” – magyarázta Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.

A kutatók szerint a légszennyezés termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos korábbi becslések általában földrajzilag és időben is korlátozottak voltak. Ezzel szemben

tanulmányuk 657 régió adatait elemezte Európában és a szomszédos területeken, akár hatévnyi adatot felhasználva, míg a születési arányszámokat a kontinens 36 országából és környező régióiból gyűjtötték.

Eredményeik ok-okozati kapcsolatot tárnak fel a szálló por koncentrációjának növekedése és a születésszám jelentős csökkenése között. Ha a levegő szállópor-koncentrációja emelkedik (egy szórásegységnyivel), az a következő évben 14,1 százalékos, két évvel később pedig további 17,2 százalékos visszaesést eredményez a születések számában. Különösen súlyos ez a hatás az alacsonyabb GDP-jű régiókban, ami rámutat arra, hogy a szegényebb térségek még nagyobb kihívásokkal szembesülnek – írták a kutatók.

A szállópor figyelembevétele mellett a többi légszennyező anyag hatása a fertilitásra már elenyésző volt a számítások alapján.

„Számos tanulmány bizonyítja, hogy a szennyező anyagok, például a PM2.5, a PM10 és az ózon magasabb szintje negatívan befolyásolja a gyermekek egészségi állapotát, növelve az alacsony születési súly, a csecsemőhalandóság és az asztma előfordulásának valószínűségét. Például Currie és Schwandt (2016) bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a 9/11-i porfelhőből származó légszennyezésnek való kitettség jelentősen növelte a koraszülés és az alacsony születési súly valószínűségét” – magyarázták.

Kapcsolódó

A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elnevezésére szolgál.

Azért fontos meghúzni ezt a mérethatárt, mert az ennél nagyobb részecskék egészségkárosító hatása nagyságrenddel kisebb, mivel a légzőrendszer szűrőin fennakadnak, így nem jutnak le a tüdőhöz.

A PM2.5 (2,5 mikrométernél kisebb) ennél sokkal károsabb, mivel kisebb méretű szállóporrészecske. A kutatók azért ezt a két kategóriát vizsgálták, mert ezek olyan standard méretek, amelyeket hazánkban és Európában is mérnek a mérőállomások.

A kutatás hangsúlyozza a célzott környezetvédelmi intézkedések szükségességét.

A szálló por szintjének csökkentésével a kormányok nemcsak a közegészségügyet javíthatnák, hanem hozzájárulhatnának az európai termékenységi ráta csökkenésének mérsékléséhez is, ami különösen fontos az öregedő népesség és a csökkenő munkaerő-állomány miatt

– mutattak rá a kutatók, hozzátéve, hogy a különböző szakpolitikai területek jelentős szinergiában lehetnek egymással, vagy akár gyengíthetik is egymást. „Ilyen lehet, hogyha például egy nagy családtámogatási csomagot abból próbálnak finanszírozni, hogy légszennyezés-növelő gazdasági tevékenységeket ösztönöznek” – mondta Szabó-Morvai Ágnes.

A közlemény szerint a kutatás kimutatta, hogy a termékenységet jelentősen befolyásolja a levegőben lévő szálló por. Ennek legfőbb forrásai a fa- és széntüzelés, valamint a benzin- és dízelmotorok koromkibocsátása. „Ezért az energiahatékonyabb fűtési rendszerek bevezetése, a járműflotta fiatalítása és a forgalombahelyezési szabályok szigorítása nemcsak a levegőminőség javítása szempontjából lenne előnyös, hanem hozzájárulhatna a születésszám növekedéséhez is” – tette hozzá a HUN-REN kutatója, hangsúlyozva, hogy

a levegőminőség javítása ma már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a társadalmi és gazdasági ellenálló-képesség fontos tényezője is.

A születésszámot és a termékenységet a légszennyezés mellett sok más tényező, így a klímaváltozás is befolyásolja – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a témához kapcsolódik Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatójának korábbi tanulmánya, amelyben a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolatát vizsgálta.

Ezüst gazdaság: még alig látjuk, de elképesztő benne a potenciál

Az 50 év felettiek aránya itthon már most meghaladja a 40 százalékot, és egy radikális demográfiai változás nélkül 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Részletek.