Az elnyomott érzelmek pusztító fegyverként szántják fel a női testet

A nőkről nagy általánosságban elmondható, hogy érzelmesebbek, érzékenyebbek a férfiaknál. A mindennapokban kevésbé a racionalitás irányítja őket, a legtöbb tevékenységükbe érzelemmel telve fognak, és egész lényükkel jelen vannak mindenben, amit csinálnak – ettől is lesz olyan élettel teli minden tevékenységük. Ugyanakkor mindennek hátulütője is lehet, hiszen nem kizárólag pozitív érzelmek léteznek, és amikor a negatívak kerülnek előtérbe, abból bizony hatalmas katasztrófa lehet, még az egészségük is rámehet.

2020-ban készítettek egy tanulmányt, amelyből kiderült, hogy az autoimmun betegséggel küzdők 80 százaléka nő, majd 2021-ben egy másik kutatás született arról, hogy a nők jóval nagyobb százalékban küzdenek szorongással, indulatkezelési problémákkal. Amint az Independent is írja, senki sem lepődne meg azon, ha azt mondanánk, ez a kettő erősen összefügg. A nők ugyanis rendszeresen megkapják, hogy mennyit cirkuszolnak, hogy nekik soha semmi nem elég jó, és állandóan dühösek valakire vagy valakikre. Így aztán mit tesznek? Elkezdik elfojtani magukban ezeket az érzelmeket, amelyek felgyülemlenek, és szépen lassan belülről kezdik felemészteni az egészségüket.

Öncsitításból csendes önpusztításba

Dana Jack pszichológus már 1980-ban felismerte a nőknél azt a bizonyos öncsitító módszert, amit azért alkalmaznak, hogy elkerüljék a (férfiak szerint) felesleges konfrontálódást. A szakember kutatása során arra jutott, ez a módszer növeli a depresszió kialakulásának esélyét a nők körében. A legfrissebb tanulmányok azonban már nemcsak lelki, hanem fizikai betegségekhez is kötik a rengeteg felgyülemlett belső feszültséget. A Pittsburgh Egyetem kutatói felismerték, az elfojtott düh akár szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet. Világszerte megannyi fiatal nő küzd ezzel a problémával, és túl fiatalon lesznek súlyos betegek tőle.

A londoni származású, mindössze 29 éves Dilly olyan autoimmun betegséggel küzd, ami a pajzsmirigyét támadja, és amely hatással van anyagcseréjére is. Elmondása szerint a tünetek azután jelentkeztek, hogy egy rendkívül stresszes és lelkileg megterhelő évet zárt munka és magánéleti szempontból egyaránt. Extrém módon hullani kezdett a haja, erős izomfájdalmai voltak, kiszáradt a bőre és lelassult az anyagcseréje is. Háziorvosához fordult segítségért, aki szorongásoldó gyógyszert adott neki, Dilly úgy érzi, ez valamennyire stabilizálta az állapotát.

Jolene Brighten endokrinológus úgy véli, tagadhatatlan összefüggés van az elnyomott érzelmek és a fizikai megbetegedések között. Úgy fogalmazott,

az érzelmek, különösen a düh elfojtása összefüggésbe hozható a fokozott stresszel, a szabályozatlan immunműködéssel és a krónikus gyulladással, ami hozzájárulhat az autoimmun betegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához.

Sula Windgassen pszichológus mindehhez még hozzátette, hogy nem az érzelmek azok, amik hosszú távon kárt tesznek a testünkben, hanem az, ahogy reagálunk, vagy sokkal inkább nem reagálunk rájuk. Ez az, ami egy idő után pusztító fizikai következményekkel jár.

Az elfeledett Xist

A Stanford Egyetem kutatóorvosai elmondták, az Egyesült Államokban nagyjából 30 millió autoimmun beteg él, közülük ötből négyen biztosan nők. A különböző fajtáknál hatalmas a férfi-női egyenlőtlenség, például a lupus esetében a női-férfi betegek aránya kilenc az egyhez. Selena Gomez is küzd ezzel a kínzó betegséggel, amelynek kellemetlen fizikai tünetei miatt számtalanszor került a figyelem középpontjába. A színész-énekesnő többször is elmondta, nem kíván bocsánatot kérni betegségéért és annak velejáróiért.

A Stanford orvosai megállapították, a nőknek túl sok jutott ki a jóból, és ebben az estben az X-kromoszómára gondolnak, ugyanis a nőknek ebből kettő van, míg a férfiaknak egy. Elmagyarázták, hogy az X-kromoszómában rengeteg hasznos fehérje termelődik, ám a nőknél ebből – természetes okoknál fogva – mégis túl sok termelődik, ami normál esetben halálos kimenetelű lenne. A női szervezetnek viszont saját ellenszere van erre a problémára, az Xist elnevezésű RNS-molekula, ami inaktiválja az egyik kromoszóma fehérjetermelését. Egészséges esetben csak az egyik kromoszómát kapcsolja le, a másikat békén hagyja,

Ezt a felfedezést 2015-ben tették, ugyanis egészen addig kizárólag férfi autoimmun betegek génmintáit vizsgálták, az ő testükben pedig nem termelődik Xist RNS-molekula, míg a női test gyakorlatilag minden sejtjében megtalálható. Az, hogy ez kiderült, sokkal eredményesebbé teheti az autoimmun betegség gyógyításával kapcsolatos kutatásokat a jövőben.

Hogyan gyógyulhatunk?

A kérdésre a válasz: jelenleg teljesen sehogyan. Az orvostudomány mostani állása szerint csak stabilizálni, tünetmentesíteni lehet az autoimmun betegek állapotát. Ezt különböző gyógyszeres kezelésekkel érik el, mint írják, alkalmaznak szteroidokat, citosztatikumokat (ez elsődlegesen rákos betegek kezelő gyógyszere, az anyag célja, hogy meggátolja a rákos sejtek gyors osztódását), valamint szükség esetén pótolják a kiesett hormonokat. Kiemelték, az autoimmun betegek állapotát folyamatosan nyomon kell követni, akár tünetmentes, akár fellángoló időszakban vannak.

Tekintve, hogy egy lelki eredetű betegségről van szó, a megelőzéssel mindenképpen érdemes foglalkozni. Az elnyomott érzelmeinknek kell találnunk egy „játszóteret” valamilyen tevékenységben, amelyben kifejezhetjük azokat. Szakemberek javasolják a terápiát, a kreatív tevékenységeket és a rendszeres testmozgást is.

A düh konstruktív módon történő kifejezése segíthet csökkenteni az immunrendszer működési zavarainak és a gyulladásnak a stresszel összefüggő kockázatát

– hangsúlyozta Jolene Brighten.