eur:
409.78
usd:
360.71
bux:
84947.5
2025. április 12. szombat Gyula
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezlete a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin népesebb hadsereget akar, mint az amerikai

Több mint egy évtizede nem látott sorozási kampányt rendelt el Vlagyimir Putyin. Kommentátorok szerint ezzel az orosz elnök értésre adta: nagyobb létszámú hadsereget akar, mint ami az Egyesült Államoknak van.

Vlagyimir Putyin elnök 160 ezer új sorkatonát akar orosz mundérban látni július közepéig, 10 ezer többet, mint amennyit tavaly és 26 ezerrel többet, mint ahányat az előző évben.

A szám azért is lényeges, mert Oroszországban évente két sorozási hullámot tartanak, amikor 18 és 30 év közötti férfiak kapnak behívót és 14 éve nem hívtak be a tavaszi-nyári sorozásban ennyi embert.

Bár Putyin szerint mindennek nincs köze az ukrajnai háborúhoz, a nehezen hitelesíthető adatok szerint az orosz haderő súlyos veszteségeket szenvedett az ukrajnai frontokon.

Amerikai becslések 700 ezer, az ellenség veszteségeinek eltúlozásában érdekelt Ukrajna szerint 915 ezer, míg a brit védelmi tárca szerint a II. Világháború óta a legdrámaibb veszteségekkel szembesültek az orosz fegyveres erők.

A brit Sky News szerint Putyin másfél millió aktív szolgálatban lévő katonára akarja felduzzasztani a hadsereget, azaz nagyobbra, mint az amerikai.

A háború logikája és matematikája szerint valakinek át kell vennie azoknak a katonáknak a helyét, akiket aktív frontszolgálatra vezényelnek.

A behívottak egy része pedig attól tarthat, hogy a fronton találja magát, például ha az orosz ellenzéki média állítása szerint kényszerítik, hogy váljon szerződéses katonává. 2 éve ugyanis a hatóságok törölték a rendelkezést, hogy csak három hónap sorkatonai szolgálat után lehet „aláírni” – most már akár azonnal is.

Az ellenzéki lapok egy sor módszert javasolnak a fegyveres szolgálat elkerülésére a külföldre való távozástól kezdve az állampolgárság megtagadásán át az alternatív katonai szolgálatra való jelentkezésig. Ez utóbbi legális, de a már a sorozás előtt fél évvel jelezni kell az igényt.

Az ukrán és az amerikai katonai vezetés különösen hatékony közös tervezéséről szóló hírek ismertében nem meglepő, hogy az orosz politikai és hadvezetés továbbra is hajlandó ezt magas veszteségekkel járó tömeges rohamokkal ellensúlyozni, ha a háború nem befolyásolja negatív módon a közvélemény vagy az elit támogatását.

Amire figyelniük kell az orosz sorköteleseknek, az az, hogy immár új törvények érvényesek. Például, ha valakit tavasszal alkalmasnak találnak, de még nem viszik el, ősszel automatikusan megtehetik. Továbbá, a behívóról szóló értesítést elektronikus úton, az Ügyfélkapu orosz megfelelőjében is megkaphatják, ezért felhívták a figyelmüket, hogy vagy rendszeresen nézzék és frissítsék a bejövő üzeneteket, vagy kapcsolják be az automatikus üzeneteket.

Mert, ha nem léptek be, és nem látták, az értesítés akkor is kézbesítettnek számít. Ekkortól egyébként megtiltják számukra a külföldi utazást is és ha további 20 napig nem jelennek meg, akkor szigorúbb fellépésre számíthatnak. A behívót megkaphatják hagyományos levélben vagy kézbe, akár a munkahelyen vagy tanulmányi intézményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Van egy terület, ahol a háború nem rázta meg az orosz–amerikai együttműködést

Van egy terület, ahol a háború nem rázta meg az orosz–amerikai együttműködést

Kedden két orosz és egy amerikai űrhajós indult Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az orosz–ukrán háború ezen a téren nem rázta meg az együttműködést, de az orosz űripari költségvetést megtépázta a fegyveres konfliktus – mondta el az InfoRádióban Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

Kimenekülne az új német koalíció a menekültválságból

Létrejött a koalíciós megállapodás a német Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió, valamint a Német Szociáldemokrata Párt között. Az egyezségben számos a bevándorlási politikát érintő szigorítás is szerepel: komolyabb határellenőrzést vezetnének be, kitoloncolásokat is terveznek- mondta el az InfoRádiónak Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A riporter Varga Mónika. Dócza Edith Krisztinát, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjét hallották
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.14. hétfő, 18:00
Magyar Levente
a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×