Nyilatkozattal tiltakozik a szakma egy része a Körszálló bontása ellen

Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében került sor a „Szocmodern épületek hasznosítása” című konferenciára, melynek záróprogramja a Körszálló átépítésének ismertetése volt.

A Körszálló funkcionális átalakítása az eredeti épület tömegének, arányainak, bravúros szerkezetének és a teraszos épületrész szobrászati megformálásának megtartásával őrizheti meg entitását. Az építtető és a tervező az építészeti kulturális érték iránti empátiáját és alkotókészségét igényli a nehéz feladat − írja az építész szakma által az Építészfórum hasábjain megjelent nyilatkozat.

Szrogh György tervei alapján 1967-ben megépült és 58 év alatt ikonikussá érett Körszálló új tulajdonosa a telt házas konferencián hozta nyilvánosságra döntését, a városképileg védett épület teljes bontásáról, luxuslakások igényei szerint tervezett új épület visszaépítéséről. A szálló egészen napjainkig használatban volt, a magyar későmodern építészet eredeti, hiteles darabja, helyi védelem alatt álló alkotás.

Az elmúlt öt évben az 1960-as, 1970-es évek legnemesebb késő modern épületei Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik − írták a nyilatkozatban. 

Ahogy fogalmaznak, „építészetünk múltja, kulturális értékeink megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdon és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát. A bontás sérti a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. § A szükséges minimum elvét, sérti továbbá a 10. § Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét. Budapest 2. kerület Településképi rendelete értelmében helyi védettség alatt álló alkotást bontani nem lehet.”

A projekt március 6-án nyilvánosságra hozott hivatalos marketing anyaga kerüli a bontás szó használatát, de kiemeli a fejlesztő környezettudatos elkötelezettségét, miközben az épületet bontani szándékozik és több ezer tonna bontási hulladék súlyos környezetkárosító hatását elhallgatja − emelik ki a nyilatkozat szerzői. 

„Alulírottakban megütközést keltett a bejelentés és annak időzítése, hiszen a KÖZTI egykori mesterének alkotása éppen a patinás tervező vállalat fennállásának 75-ik évfordulóján a KÖZTI építészei által válhat bontógépek áldozatává” – olvasható a nyilatkozatban.

A későmodern épületek hasznosításáról szervezett MÉSZ konferencián egy olyan projekt ismertetését láthatták a résztvevők, ahol az egyedülálló építészeti és kulturális örökséget képviselő Körszállót nem, csakis annak helyét kívánja tervező és fejlesztő hasznosítani.

A március 6-i záróesemény Szrogh György életművének, a magyar későmodern építészeti hagyaték megértésének legsúlyosabb kudarca”. − fogalmaz a petíció.

A tiltakozást a szakma következő képviselői írták alá:

• Czigány Tamás építész SZIMA,
• Csomay Zsófia építész SZIMA,
• Detre Villő belsőépítész MMA,
• Dobai János építész SZIMA,
• Fülöp Gyula építész,
• Getto Tamás építész SZIMA,
• Jahoda Maja belsőépítész MMA,
• Kalmár László építész SZIMA,
• Karácsony Tamás építész SZIMA,
• Magyar Péter építész SZIMA,
• Mátrai Péter építész SZIMA,
• Patonai Dénes építész SZIMA,
• Roth János építész SZIMA,
• Schneller István építész SZIMA,
• Sugár Péter építész SZIMA,
• Sylvester Ádám építész SZIMA,
• Szilvási Attila építész,
• Vincze László építész SZIMA,
• Zsuffa Zsolt építész.

(Borítókép: Kilátás a János-hegyi Erzsébet-kilátóról a fővárosra. Középen az Országház épülete jobbra (lent)  pedig  a Hotel Budapest, a Körszálló épülete 2018. szeptember 15-én. Fotó:  Jászai Csaba / MTI)