Irán megfenyegette Amerikát

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.

Trump vasárnap megerősítette, hogy az Egyesült Államok támadást fog intézni Irán ellen, amennyiben az nem fogadja el március elején tett „ajánlatát”, amelyben két hónapos határidőt adott a teheráni vezetésnek a döntésre a nukleáris megállapodással kapcsolatban.

„Az Egyesült Államok és Izrael ellenségeskedése mindig is jelen volt. Támadásokkal fenyegetnek minket, amit mi nem tartunk valószínűnek, de bármilyen ellenséges lépés esetén komoly megtorlásra számíthatnak” – mondta Ali Hamenei ajatollah. „Amennyiben azon gondolkoznak, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan zavargásokat szítanak az országban, akkor az iráni nép fog velük leszámolni” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök Ali Hamenei ajatollahnak címzett levelében új atomalku megkötésére szólította fel Teheránt, ellenkező esetben katonai lépéseket helyezett kilátásba. Hamenei határozottan elutasította ezt, mondván, hogy Irán csakis közvetetten, harmadik országok közbe iktatásával hajlandó tárgyalni Washingtonnal. A két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.

Trump első hivatali ciklusában, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat az Irán és a nagyhatalmak között 2015-ben létrejött megállapodásból, amely szigorú korlátokat szabott Teherán vitatott nukleáris tevékenységének a szankciók enyhítéséért cserébe.

Miután Trump újból átfogó amerikai szankciókat léptetett életbe, az iszlám köztársaság is túllépte az urándúsítási programjára az egyezményben megszabott korlátokat.

Irán titkos atomprogramja lelepleződése óta, mintegy húsz éve váltig állítja, hogy nem akar atomfegyvert előállítani.

Donald Trump amerikai elnök a hétvégén nyilatkozott az NBC Newsnak, ahol figyelmeztette Iránt: ha nem születik új megállapodás az iráni nukleáris program korlátozásáról, az Egyesült Államok katonai csapásokkal és újabb gazdasági szankciókkal léphet fel ellenük.

„Ha nem kötnek megállapodást, bombázás lesz. Olyan bombázás, amilyet még soha nem láttak”

– mondta Trump arra reagálva, hogy Irán nem hajlandó közvetlenül tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Irán a válaszát Ománon keresztül juttatta el Trump levelére, amelyben az új tárgyalások szükségességét sürgette. Teherán világossá tette: nem vesznek részt közvetlen egyeztetésekben, amíg az USA katonai fenyegetésekkel és szigorú gazdasági nyomással próbálja rákényszeríteni őket a kompromisszumra – írta a Reuters.

Az iráni elnök, Maszúd Peszeskján vasárnap hangsúlyozta: „A közvetlen tárgyalásokat elutasítottuk, de Irán mindig is nyitott volt a közvetett egyeztetésekre. A Legfelsőbb Vezető most is engedélyezi ezek folytatását.”

Trump nemcsak katonai akciót emlegetett, hanem úgynevezett másodlagos szankciókat is kilátásba helyezett. Ezek olyan gazdasági intézkedések, amelyek nemcsak Iránt sújtanák, hanem azokat az országokat vagy cégeket is, amelyek iráni termékeket vásárolnak. Elmondása szerint néhány héten belül dönt arról, bevezeti-e ezeket az intézkedéseket.

„Adunk még néhány hetet. Ha nincs előrelépés, életbe léptetjük a szankciókat. Hat éve már kipróbáltuk ezt a módszert, és akkor működött”

– tette hozzá.

A 2015-ös atomalku célja az volt, hogy korlátozza Irán urándúsítási tevékenységét, amiért cserébe az ország megszabadulhatott a nemzetközi szankciók egy részétől. Trump 2018-ban elnökként egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az egyezményből, és újra életbe léptette a korábban felfüggesztett gazdasági szankciókat.

A nyugati országok azzal vádolják Iránt, hogy nukleáris programjával titokban atomfegyvert próbál fejleszteni.

Teherán ezt tagadja, és állítja, hogy a dúsított uránt kizárólag energiatermelési célokra kívánják felhasználni. A kilépés óta Irán több korlátozást is megszegett, amivel tovább nőtt a nemzetközi aggodalom.

Irán elutasítja a nukleáris programjáról szóló közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, de nyitott a közvetett egyeztetésekre – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök a vasárnapi kormányülésen.

„Válaszoltunk az amerikai elnök levelére Omán közvetítésével és visszautasítottuk a közvetlen tárgyalások lehetőségét, de nyitottak vagyunk a közvetett egyeztetésekre” – hangsúlyozta az iráni vezető.

Mint mondta, Teherán nem utasítja el a párbeszédet, de ehhez az Egyesült Államoknak korrigálnia kell eddigi magatartásán és új alapot kell teremtenie a bizalomhoz – idézte Peszeskjánt az ISNA hírügynökség. „Nem ellenezzük a tárgyalásokat, az ígéretek megszegése az, ami eddig gondot okozott. Be kell bizonyítaniuk, hogy képesek bizalmat építeni” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök Ali Hamenei ajatollah iráni legfelsőbb vezetőnek címzett levelében új atomalku megkötésére sürgette Teheránt, ellenkező esetre katonai következményeket helyezett kilátásba. Hamenei határozottan elutasította ezt, mondván, hogy Irán csakis közvetetten, harmadik országok közbe iktatásával hajlandó tárgyalni Washingtonnal.

Az angol nyelvű Press TV iráni állami televízió a héten közzétett egy cikket, amely egyebek között a közel-keleti amerikai bázisok felsorolását tartalmazta lehetséges célpontokként, amelyek között Camp Thunder Cove is szerepelt az indiai-óceáni Diego Garcia atollon, ahol feltehetőleg a Teherán támogatását élvező jemeni lázadók ellen is bevetett amerikai B-2-es lopakodó bombázók is állomásoznak.

„Az amerikaiak tudják, mennyire sebezhetők” – figyelmeztetett pénteken Baker Kalibaf iráni parlamenti elnök. „Ha megsértik Irán szuverenitását, az olyan lenne, mint szikra egy lőporos lerakatban, lángra lobbantva az egész régiót. Ilyen forgatókönyv esetén sem az ő, sem pedig a szövetségeseik támaszpontjai nem lennének biztonságban” – fűzte hozzá.

Trump első hivatali ciklusában, 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat az Irán és a nagyhatalmak között 2015-ben létrejött megállapodásból, amely szigorú korlátokat szabott Teherán vitatott nukleáris tevékenységének a szankciók enyhítéséért cserébe.

Miután Trump újból átfogó amerikai szankciókat léptetett életbe, az iszlám köztársaság is túllépte az urándúsítási programjára az egyezményben megszabott korlátokat.

A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy titkos tervei szerint nukleáris fegyverkezési képességet kíván kifejleszteni azáltal, hogy az uránt olyan magas hasadóanyag-tisztasági szintre dúsítja, ami meghaladja azt, ami szerintük egy polgári célú atomenergia-program esetében indokolt. Teherán azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári energetikai célokat szolgál.

Irán készségét fejezte ki a közvetett tárgyalásokra az Egyesült Államokkal abban a válaszlevelében, amelyet Donald Trump amerikai elnök új nukleáris megállapodás megkötésére tett felszólítására küldött Omán közvetítésével.

„Továbbra is az a politikánk, hogy nem folytatunk közvetlen tárgyalásokat, miközben maximális nyomás és katonai fenyegetések alatt állunk, azonban, ahogyan ez a múltban is történt, a közvetett tárgyalások folytatódhatnak” – idézte Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert az IRNA hivatalos hírügynökség csütörtökön.

Korábban a nap folyamán Kamál Harazzi, az iráni legfelsőbb vezető egyik tanácsadója is azt mondta, hogy Teherán nem zárt be minden ajtót az Egyesült Államokkal fennálló vitáinak megoldására, és kész a közvetett tárgyalásokra Washingtonnal.

Teherán eddig visszautasította Trump figyelmeztetését, hogy vagy alkut köt, vagy katonai következményekkel kell szembenéznie. Ali Hamenei ajatollah legfelsőbb vezető félrevezetésnek nevezte Trump üzenetét, Aragcsi pedig azt mondta, hogy a tárgyalások lehetetlenek, hacsak Washington nem változtat „maximális nyomásgyakorlási” politikáján.

„Válaszunk egy levelet tartalmaz, amelyben részletesen kifejtettük nézeteinket a jelenlegi helyzetről és Trump úr leveléről”

– mondta Aragcsi csütörtökön.

Trump első hivatali ciklusában, 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat az Irán és a nagyhatalmak között 2015-ben létrejött megállapodásból, amely szigorú korlátokat szabott Teherán vitatott nukleáris tevékenységének a szankciók enyhítéséért cserébe.

Miután Trump újból átfogó amerikai szankciókat léptetett életbe, az iszlám köztársaság is túllépte az urándúsítási programjára az egyezményben megszabott korlátokat.

A nyugati hatalmak azzal vádolják Iránt, hogy titkos tervei szerint nukleáris fegyverkezési képességet kíván kifejleszteni azáltal, hogy az uránt olyan magas hasadóanyag-tisztasági szintre dúsítja, ami meghaladja azt, ami szerintük egy polgári célú atomenergia-program esetében indokolt.

Teherán azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári energetikai célokat szolgál.