Moszkva szerint az amerikai béketerv nem oldja meg a lényeget

Az ukrajnai konfliktus megoldására vonatkozó amerikai elképzelések nem szüntetik meg annak kiváltó okait – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Mezsdunarodnaja Zsizny magazinnak adott interjújában.

„Nem hallottunk Donald Trump amerikai elnök olyan, Kijevnek adott jelzéséről, hogy fejezze be a háborút.

Mindmáig mindössze arra történik kísérlet, hogy találjanak valamilyen sémát, amely lehetővé tenné, hogy először tűzszünetet érjünk el, ahogyan azt az amerikaiak elképzelik.

És aztán tovább lépjünk más modellhez és sémákhoz, amelyekben, amennyire látjuk, ma nincs helye a fő követelésünknek, nevezetesen a konfliktus gyökereivel kapcsolatos problémák megoldásának” – mondta a miniszterhelyettes.

„Ez teljesen hiányzik, és ezen túl kell lépni” – tette hozzá.

Rjabkov szerint

Moszkva nagyon komolyan veszi a Washington által javasolt modelleket és megoldásokat Ukrajnával kapcsolatban, de nem tud „mindent úgy elfogadni, ahogy van”.

„Természetesen van a témával kapcsolatban egy mélyen és alaposan átgondolt saját prioritás- és megközelítés-komplexumunk, amelynek kidolgozása folyamatban van és volt, egyebek között a tárgyalócsoportunk által az amerikaiakkal nemrég Rijádban folytatott megbeszéléseken” – mondta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden azt mondta, hogy

Oroszország folytatja a kapcsolattartást az Egyesült Államokkal az ukrajnai rendezésről, de „a téma nagyon bonyolult”.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának videóról rögzített felvételén orosz tüzérek egy 152 mm-es 2S3 önjáró löveggel tüzelnek ukrán állásokat (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

Alexander Stubb finn elnöknek azzal a londoni kijelentésével kapcsolatban, miszerint Finnországnak „erkölcsileg fel kell készülnie” az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására politikai szinten, a szóvivő azt mondta, hogy

Moszkva „soha nem volt kezdeményezője a kapcsolatok elrontásának, mindenekelőtt a szomszédjaival”.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy Finnország és Svédország „bevonszolja” területére a NATO katonai infrastruktúráját.

Mint fogalmazott, Oroszország Finnországgal és Svédországgal is kölcsönösen előnyös együttműködést folytatott, de ezek az országok „azt részesítették előnyben, hogy gyakorlatilag nullára csökkentsék ezeket a kapcsolatokat”.

„Oroszország nyitott a kapcsolatok normalizálására mindazokkal, akik ezt kívánják”

– emelte ki Peszkov.

Rjabkov az interjújában azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva kész felajánlani segítségét Washingtonnak és Teheránnak a konstruktív párbeszéd kiépítésében.

Mint mondta, Oroszország ellenzi az agressziót és a konfliktus erőszakos megoldását, és óva inti Washingtont az iráni nukleáris infrastruktúrára mérendő csapásoktól, mivel ezek következményei „katasztrofálisak lehetnek az egész térségre nézve”.

Donald Trump amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez, de ha nem így lesz, az Egyesült Államok kész másodlagos vámokkal sújtani az orosz olajkereskedelmet.

Donald Trump a fehér házi dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva hétfőn hangsúlyozta, azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Az amerikai elnök rámutatott, hogy heti mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni.

Donald Trump reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Kijelentette, hogy bizonyos információi szerint az ukrán fél újra akarja tárgyalni az ásványkincsekről az Egyesült Államokkal kidolgozott megállapodást, és annak részévé akarja tenni a NATO-tagságot. Donald Trump megismételte, hogy nem tartja lehetségesnek Ukrajna csatlakozását a katonai szervezethez.

Donald Trump a hétvégén egy interjúban elégedetlenségét fejezte ki Vlagyimir Putyin nyilatkozatai miatt, és kilátásba helyezett az orosz kőolajat terhelő úgynevezett másodlagos vámokat. Szavai szerint az intézkedéshez akkor folyamodna, ha úgy látná, hogy a háborút lezáró békemegállapodás az orosz elnök hozzáállása miatt meghiúsul.

A másodlagos vám kivetésekor azon országok, amelyek orosz kőolajat vásárolnak, külön vámot lennének kötelesek fizetni az Egyesült Államokba irányuló kereskedelmi tevékenységük után.

A fehér házi eseményen Donald Trump megerősítette, hogy április 2-án aláírja az új vámokról szóló rendeletet, aminek alapja a viszonosság lesz. Megismételte azt az érvét, miszerint az Egyesült Államok az új vámrendszerrel annak akar véget vetni annak, hogy kereskedelmi partnerei kihasználják. Megjegyezte, hogy azon országok, amelyek nem jártak el méltánytalanul, és „nem kerestek vagyonokat” az Egyesült Államokkal való kereskedelemből, jól fognak járni.

Donald Trump azt is kifejtette, hogy a várakozások szerint a vámoknak köszönhetően rövid időn belül 5 ezer milliárd dollárnyi befektetés valósulhat meg az Egyesült Államokban, részben külföldi cégek, részben amerikai vállalatok részéről, amelyek a vámok miatt inkább az országba hozzák a termelést.

Az amerikai elnök az Egyesült Államokkal szembeni méltánytalan kereskedelem címén azt említette, hogy az adott országok nagyobb vámot alkalmaznak az amerikai termékekre, mint amit az Egyesült Államok az onnan érkező termékekre kivet. Ennek a gyakorlatnak vetne véget a viszonosságra épülő vámrendszerrel, aminek lényege a partner által alkalmazottal megegyező vámtarifák.

Donald Trump hétfőn olyan elnöki rendeletet írt alá, amelyben szigorú fellépésre, a törvények maradéktalan végrehajtására adott utasítást a szórakoztató- és koncertiparban elterjedt másodlagos jegykereskedelemmel szemben. A iparág és a közönség védelméről szóló intézkedés felszólítja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek lépéseket, és erre szólítja fel az egyes államok igazságszolgáltatásait vezető főügyészeket is. Az elnök annak a gyakorlatnak akar véget vetni, hogy egyes szereplők – sokszor a törvényt megkerülve – különböző automatizált informatikai eszközök és programok révén nagy mennyiségű jegyet vásárolnak fel, majd azt a másodlagos kereskedelemben feláron értékesítik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői döntése alapján az orosz hadsereg 160 ezer új katonával bővül. Az áprilistól júliusig tartó sorozás a 18 és 30 év közötti, katonai szolgálatra kötelezett orosz állampolgárokat érinti. Moszkva az utóbbi években folyamatosan emelte a hadkötelesek létszámát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte el, hogy 160 ezer új sorköteles katonával bővítsék az orosz hadsereget – írja a The Moscow Times.

A besorozás április 1. és július 15. között tart, a korábbi évekhez képest minimálisan nagyobb létszámemelkedéssel.

Az ukrajnai háború kitörésének évében, 2022-ben 134 500 orosz állampolgárt hívtak be sorkatonának, míg tavaly már 150 ezer főt.

Az orosz hírportál szerint Vlagyimir Putyin azt is elrendelte, hogy az orosz haderőt 2026-ig másfél millióra kell bővíteni, ami nagyjából 180 000 új katonát jelent. Oroszországban kétévente tartanak sorozást, ami a 18 és 30 év közötti férfiakat érinti kötelezően.

A Kreml szerint a sorozás semmilyen módon nem kapcsolódik az ukrajnai háborúhoz.

Hozzátették, hogy az orosz védelmi minisztérium is ragaszkodik ahhoz, hogy ne a hadköteleseket küldjék az ukrajnai frontra harcolni, ők rendszerint a hátországban teljesítenek szolgálatot. Az elmúlt években Oroszország több százezer szerződéses katonát is toborzott az ukrajnai háborúba, magas fizetéseket és kiemelkedő bónuszokat kínálva.

Vlagyimir Putyin tavaly januárban rendelte el a sorkötelezettség felső korhatárának emelését, 27-ről 30 évre. Az orosz hadsereg több sikeres támadást is végrehajtott az ukrajnai háborúban, ami rengeteg áldozattal járt – írja az Euronews. Az Egyesült Királyság tavaly decemberi adatai szerint Moszkva több mint 768 ezer orosz katonát veszíthetett el az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta. A becslés a halottakat, a sebesülteket, az eltűnteket és a fogságba esetteket is magában foglalja.

Donald Trump bízik Putyin béketörekvésében

Mint írtuk, Donald Trump az elmúlt hétvégén egy interjúban bírálta Vlagyimir Putyint. Az amerikai elnök az orosz kőolajat terhelő úgynevezett másodlagos vámokat is kilátásba helyezte. Szavai szerint az intézkedéshez akkor lépne életbe, ha úgy látná, hogy a háborút lezáró békemegállapodás az orosz elnök hozzáállása miatt meghiúsul.

Az amerikai elnök hétfőn újságírói kérdésekre hangsúlyozta, hogy azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Trump szerint hetente mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni. Reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához.

Az amerikai elnök úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez.