Bejelentette az MNB a bankokra vonatkozó tőkepuffer-követelményét

Az MNB 2025. július 1-jétől az anticiklikus tőkepuffer (CCyB) hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó rátájának mértékét

a semleges kockázati környezetben előírt 1 százalékon határozta meg,

amelyen 2026. április 1-jétől sem változtat - közölte honlapján a jegybank.

Az MNB 2024. júniusban a terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva egy új keretrendszer, az ún. pozitív neutrális CCyB-rátameghatározás alkalmazásáról döntött. Ilyen tőkepuffer-stratégia alkalmazása esetén a hitelezés túlfűtöttségére utaló kockázatok nélküli időszakokban is pozitív rátát határoznak meg a hatóságok, ha a banki tőkehelyzet és jövedelmezőség ezt lehetővé teszi. Ez az elővigyázatosabb előírás segíti az előre nem jelezhető rendszerszintű sokkhatások makroprudenciális ellensúlyozását, csökkenti a ciklikus kockázatok mérési bizonytalanságából eredő késői pufferráta-felépítés kockázatát, és növeli a makroprudenciális válságkezelés mozgásterét. Ezzel támogatja a bankrendszer hosszú távon is fenntartható növekedéshez való hozzájárulását. Az EKB és az ESRB közös felmérése alapján az elmúlt években egyre több európai ország tért át a CCyB ún. pozitív neutrális alkalmazására: 2024 végén az EGT tagországok közül Magyarországot is beleértve már 17 alkalmazott ilyen vagy hasonló, korai aktiválást jelentő keretrendszert.

A hazai alkalmazás részeként a jegybank a túlzott ciklikus kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben a hazai kitettségekre vonatkozóan 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-rátát határozott meg 2025. július 1-jétől. Az MNB az 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-rátát az EGT tagállamok gyakorlata, valamint a 2008-09-es válság idején szükségessé vált értékvesztés adatai alapján állapította meg.

Jelenleg az MNB által alkalmazott ciklikus rendszerkockázati térkép (CRT) fő indikátorait tömörítő ciklikus rendszerkockázati index (CRI) a kockázatok alacsony, semleges szintjét jelzi. A kockázatok alacsony szintjét a CRT indikátorkészlete is megerősíti. A legtöbb monitorozott kategóriában alacsony kockázat látható, ugyanakkor a káros hitelintézeti verseny, valamint a befektetési eszközök túlértékeltsége megnevezésű kategóriák a kockázatok kissé emelkedett szintjét jelzik. Ez főként a lakáspiaci túlértékeltség alakulásával, valamint az emelkedett kamatkörnyezetben tapasztalható magas bankrendszeri jövedelmezőséggel függ össze, de nem jelent túlzott, közvetlen beavatkozást igénylő ciklikus rendszerkockázati szituációt. Előretekintve a makrogazdasági környezet fokozatos javulása, a reálbérek emelkedése, a hitel- és lakáspiac élénkülése és a lakosság fokozódó befektetői hozamkeresése okán a ciklikus rendszerkockázatok fokozatos emelkedése valószínűsíthető.

A ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok alacsony, alapvetően stagnáló szintjére tekintettel, a semleges kockázati környezetben alkalmazandó, 2025. július 1-jétől hatályba lépő 1 százalékos pozitív neutrális CCyB rátát meghaladó CCyB-ráta meghatározása nem indokolt. Mindezekre tekintettel az MNB a 2025. július 1-jétől alkalmazandó CCyB-ráta 1 százalékos mértékét 2026. április 1-jétől is fenntartja.

A hazai 1 százalékos CCyB-ráta követelmény előzetesen bejelentett ütemezés szerinti felépítése és fenntartása a bankrendszer robosztus tőkehelyzetére és kimagasló jövedelmezőségére tekintettel nem korlátozza a bankok hitelezési kapacitását. A bankrendszer által megképzendő 1 százalékos CCyB-követelményen felül a bankrendszer rendelkezésre álló, fennmaradó szabad tőkepuffere további több tízezer milliárd forintnak megfelelő hitelkihelyezésre nyújt fedezetet.

Az MNB az alkalmazandó CCyB-ráta mértékét negyedévente állapítja meg a pozitív neutrális CCyB rátára, a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatok alakulására és minden egyéb releváns tényezőre tekintettel. További információk itt olvashatók.

Címlapkép forrása: Portfolio