Amennyire értetlenül álltak a norvég és a svéd korona tavalyi esését látva a két skandináv ország jegybankárai, ugyanannyira meglepte őket azok év eleje óta tartó masszív erősödése. A két deviza az első negyedévben a legjobban teljesítő lett a G10 országok fizetőeszközei közül a dollárral szemben, a svéd korona árfolyama 10, a norvég koronáé 8 százalékkal emelkedett a dolláréval szemben.

A nagy emelkedés némileg meglepte a két ország jegybankárait, akik a Financial Timesnak nyilatkozva nem hivatalosan elismerték, némileg bizonytalanok azok pontos okait illetően. A norvég deviza például korábban hagyományosan együtt mozgott az olajárakkal, ez azonban nem erősödött az elmúlt időszakban annyit, ami a mozgást indokolhatná.

Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a piac jó sztorit talált a két gazdaságban. A befektetői agenda tavaly év végéről amúgy is arról szól, hogy Európában fundamentális fordulat következik és a kontinens országai, élükön Németországgal hajlandóak komolyabb költségvetési kiadásnövelésbe nem csak az újra felfegyverkezés érdekében, de az akadozó gazdasági teljesítmény felpörgetése érdekében is. Ehhez hasonló lépésekre készül a két ország, ráadásul mindkét országnak jót tesz a hadiipari termékek iránt megélénkülő kereslet.

A svéd gazdaságban különösen nagy szerepe van a hadiiparnak, elemzők szerint annak hozzájárulása a nemzeti össztermékhez arányában hasonló a Franciaországéhoz, amely az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb fegyvergyártójának számít. A norvégoknak is van hadiiparuk, de őket segíthette az acél- és alumíniumárak emelkedése is, amely az európai infrastrukturális fejlesztési programok várható felfutásának a következménye. Eközben mindkét ország azt tervezi, hogy a következő években saját védelmi célú kiadásait is jelentősen növeli, ez persze szinte az összes NATO tagállamra igaz, miután Donald Trump hivatalba lépését követően megingott a bizalom az iránt, hogy probléma esetén az Egyesült Államok milyen mértékben lenne hajlandó kisegíteni szövetségeseit.

Devizapiaci elemzők szerint a befektetők a két devizán keresztül az európai sztorit tudják megjátszani, csak éppen nagyobb nyereség reményében, hiszen azok nagyobb mozgásra képesek a dollárral szemben, mint az euró. Ráadásul mindkét országnak vannak a hadiiparon keresztül sztárrészvényei. A svéd Saab árfolyama az év eleje óta 73 százalékkal emelkedett, a norvég Kongsberg Gruppené 35 százalékkal került feljebb.

Jan Ludvig Andreassen, az Eika Gruppen vezető közgazdásza szerint a norvég korona azért is vonzónak tűnik a befektetők számára, mivel jelenleg úgy tűnik, hogy Norvégiát a vámok nem fogják olyan keményen sújtani, mint más országokat. Továbbá a vártnál magasabb inflációs adatok miatt most felfelé tolódott el a kamatpálya – írja a The Local című lap. Eközben a Bloomberg szerint egyre több a jele annak, hogy Svédországban sem sietnek a kamatcsökkentésekkel, s ezek a fejlemények szintén erősítik a két devizát.

A piacok arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank az év végéig legalább két negyedpontos kamatcsökkentést hajt végre. Ezzel szemben a norvég Norges Bank esetében csak egy kamatcsökkentést áraznak be teljes mértékben, egy másodikra is van esély, míg a svéd Riksbank várhatóan egyáltalán nem csökkenti a kamatokat idén. A norvég jegybank csütörtökön 17 éves csúcson, 4,5 százalékon tartotta a kamatokat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!