Krausz Gábor
Azzal vádolja, másokkal együtt, Erdő Péter bíborost a SNAP nevű szervezet, hogy szexuális zaklatási ügyeket tussol el, és ezt Pető Attila több évtizedes ügyével igyekeznek alátámasztani.
Teszik ezt annak ellenére, hogy az Erdő vezette Esztergom-Budapest Főegyházmegye pont Pető Attila molesztálási ügyét tárta fel a legmélyebben és ítélte el a zaklatással érintett papot villámgyors döntésekkel. Petőről nemcsak azt érdemes tudni, hogy hosszú évek óta csúsztatásoktól hemzsegő nyilatkozataival támadja az egyházat, hanem fontos tény vele kapcsolatban, hogy zaklatás miatt jogerős ítélet van érvényben ellene - írja az origo.hu.
Hat bíboros ellen nyújtott be panaszt két szervezet, és célkeresztjükben ott szerepel Erdő Péter is, akit Pető Attila zaklatási ügye miatt vettek elő. A panaszokat az egyházi személyek által elkövetett bántalmazások túlélő áldozatainak hálózata (Survivors Network of those Abused by Priests, SNAP), valamint a szintén egyházi visszaélésekkel foglalkozó Nate’s Mission nyújtotta be. A SNAP korábban egyébként Benedek pápát is fel akarta jelenteni a hágai bíróságnál.
Érdemes röviden kitérni arra, hogy
az áldozatvédőnek mondott szervezet egyik legjelentősebb közreműködőjét 2008-ban tartóztatták le több mint száz gyermekpornográf kép birtoklása miatt,
de fontos az is, hogy a SNAP saját dokumentumai szerint nem sokat tesz a valódi áldozatok tényleges megsegítéséért, ráadásul nem is igazán transzparens. Például a támogatóiról is nehéz információt szerezni. Mint azt 2011-ben írta a Monday Vatican vatikanológus blog: akad olyan hitelminősítő intézet, ami nem is tekinti jótékonysági szervezetnek a SNAP-et, mert nincs például jóváhagyott összeférhetetlenségi politikája.
A mostani történet egészen az ezredfordulóig nyúlik vissza. Pető Attila Sebestyén Balázs egyik műsorában mondta el még 2019-ben, hogy 1999 és 2003 között öt alkalommal zaklatta őt Sz. Balázs. Pető állítása szerint az egyház nem tett semmi az ügyben. Tette ezt annak ellenére, hogy Sz. az akkori adás elhangzásakor már két és fél éve nem volt pap, ugyanis elbocsátották az egyházból, mert bebizonyosodott, hogy valóban gyerekeket molesztált, szó sincs tehát arról, hogy az egyház eltussolta volna az ügyet.
Minderről egyébként a kormánypártisággal nehezen vádolható Stumpf András írt több cikkében a Válasz Online-on.
Pető aztán 2021-ben Gulyás Mártonnak is adott egy interjút, ami szintén tele volt csúsztatásokkal, és a tények ismerete ellenére újfent leplezéssel vádolta a katolikus egyházat.
Ahogy említettük, a történet 2003 nyarán kezdődött, a 17 éves Pető ekkor csengetett be először a Prímás Palotába, és az Esztergom Budapesti-Főegyházmegye akkori helynökével, Udvardy Györggyel beszélt, jegyzőkönyv azonban nem született. Pető Attila ugyanis a megadott időponton nem jelent meg.
Udvardy ennek ellenére utánament az ügynek, beszélt Sz. Balázs atyával, és annak plébánosával is, tanúkat próbált találni Pető Attila állításainak alátámasztására, de nem járt sikerrel.
Az ügy tizenkét évvel később kezdődött újra, amikor Pető Attila 2015 nyarán hivatalos, jegyzőkönyvezett bejelentést tett a Főegyházmegyei Hivatalnál. Erdő Péter bíboros ekkor értesült csak először az esetről, és azonnal lépett: megindult az egyházi vizsgálat, melynek során a molesztálót előbb eltiltották a nyilvános papi működéstől, majd – miután újabb tanúk jelentkeztek – 2016 decemberében a Vatikán laikusi állapotba helyezte. Fontos megjegyezni:
Erdő Péter bíboros a legszigorúbb büntetést kérte a papra, a Vatikán kezdetben csak tíz év eltiltást javasolt.
Továbbá, a főegyházmegye a rendőrségen is feljelentette Sz.-t, átadta az aktákat, ám elévülés miatt büntetőeljárás nem indult.
A bíboros kezdeményezésére 2019-ben pedig a lehető legmagasabb magyar egyházi fórum, a püspökkari konferencia közleményben követte meg az áldozatokat.
2019-ben Pető Attila ismét felkereste Snell György esztergom-budapesti segédpüspököt azzal a céllal, hogy bocsánatkérést csikarjon ki, de a titokban készített hangfelvételen Snell elhárította a felelősséget. Miután többször írásban fenyegetőzött budapesti és veszprémi szentmisék megzavarásával, Snell György és Süllei László helynök bejelentést tettek a rendőrségen, és a távolságtartás elrendelését kérték a hatóságoktól Pető Attilával szemben. Az ügyészség kezdeményezésére bírósági eljárás indult, melynek eredményeképpen Pető Attilát a bíróság 2023-ban másodfokon is bűnösnek találta zaklatás miatt. Pető nem fellebbezett a Kúriánál a döntéssel szemben, így jogilag elismerte a bűnösségét.
Nem mellékes, hogy Petőt a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság védte a bíróságon a zaklatási ügyben.
Összességében az látszik, hogy a molesztálási ügyet éppen Erdő bíborossága alatt vizsgálták ki, és ekkor született elmarasztaló döntés a pappal szemben. Valószínűleg nem véletlen, hogy a már régóta ismert vádak akkor kerültek elő újra, amikor Ferenc pápa betegeskedése miatt Erdő Péter neve ismét felmerült a pápaválasztás esélyesei között. Mint ahogy abban sincs semmi meglepő, hogy a SNAP szerint mind a hat, lehetséges utódként számontartott bíboros alkalmatlan a következő pápaságra.