Hatalmas csalódás több millió magyarnak: hivatalosan is elmaradt a nyugdíjreform
Gazdaság

Hatalmas csalódás több millió magyarnak: hivatalosan is elmaradt a nyugdíjreform

Lejárt a magyar nyugdíjreform végrehajtására kijelölt határidő – nyugdíjreformnak viszont se híre, se hamva. Ezzel hivatalosan is kijelenthető, hogy a 2022-ben vállalt mérföldkő nem teljesült, a magyar nyugdíjrendszer pedig minden problémája ellenére változatlan formában működik tovább a jövőben is. Bemutatjuk, hogyan került napirendre a magyar nyugdíjreform kérdése, és a vállalás elsikkadása mit eredményez a mai aktív korúak és a nyugdíjasok számára.

Sokan fűztek nagy reményeket ahhoz a 2022-ben felröppent koncepcióhoz, mely szerint sor kerülhet a magyar nyugdíjrendszer nagyszabású reformjára. A magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben a nyugdíjreform konkrét lépéseit és ütemezését is lefektette, de ezekből a vállalásokból végül alig valósult meg valami.

A végső határidő 2025. március 31-én (azaz tegnap) járt le, eddig kellett volna életbe léptetni a nyugdíjreformokat megtestesítő jogszabályokat.

Persze a reform elmaradása senkinek nem lehetett meglepetés: a kormány az utóbbi hónapokban már több alkalommal is deklarálta, hogy mégsem fogja végrehajtani a vállalt nyugdíjreformot.

Az eredeti elképzelés alapján három szakaszban ment volna végbe a magyar nyugdíjreform:

  1. Független nemzetközi szakértői jelentés a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. A felülvizsgálat eredményeképpen elkészült szakértői jelentést nyilvánosan közzé kell tenni. A független nemzetközi szakértői jelentés elkészítésének határideje: 2023. december 31.
  2. A nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat elkészítése. A jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációja 2024. június 30-ig megtörténik.
  3. A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépése. A Kormány a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó jogszabályi javaslatot fogad el, és azt részletes hatástanulmány kíséretében az Országgyűlés elé terjeszti. A nyugdíjrendszer felülvizsgálata és a jogszabályok hatályba lépésével záruló jogalkotási folyamat 2025. március 31-ig fejeződik be.

A Helyreállítási terv azt is leszögezi, hogy

a vállalt mérföldkő a nyugdíjrendszert javító jogszabályok elfogadásával és hatályba léptetésével teljesül.

Megkongatta a vészharangot az Európai Unió Tanácsa

A helyreállítási tervben foglaltak szerint a vállalt magyar nyugdíjreform az unió 2022-es országspecifikus, nyugdíjrendszerre vonatkozó ajánlásainak teljesítését célozza. Az ajánlás előírja, hogy Magyarország „elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén javítsa a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát, miközben megőrzi annak megfelelőségét”.

Az ajánlás által megnevezett fő kihívások az alábbiak:

  • a 2019-es 8%-os szintről 2070-re a GDP 12% fölé emelkedhetnek a nyugdíjkiadások;
  • az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos mutatók középtávon közepes, hosszú távon pedig magas fenntarthatósági kockázatokat jeleznek;
  • egyes közelmúltbeli intézkedések (ideértve a 13. havi nyugdíj bevezetését) súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást;
  • az adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai (ideértve a nyugdíjra jogosító jövedelem és a nyugdíjak felső határának eltörlését, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését) növelni fogják a magas keresetűek nyugdíjára fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket.
RRF
Ábra forrása: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (2022.)

Mégsem lesz semmi a nyugdíjreformból

Az ajánlások teljesítését célzó kormányzati vállalások határidői mostanra mind elmúltak, mégsem bővelkedünk a felmutatható eredményekben. A tervezett három szakaszból csak az első teljesült, az is tetemes késéssel: 2024 őszén, azaz jó 9 hónapnyi csúszással nyilvánosságra került egy független szakértői jelentés, melynek elkészítésével az OECD-t bízta meg a magyar kormány. A jelentés részletesen taglalja a magyar nyugdíjrendszer problémáit, és bizonyos pontokon megoldási javaslatokat is felvázol.

A jelentés létrejöttén túlmenően azonban nincs újabb előrelépés: mind a szakpolitikai javaslatcsomag 2024 június 30-i határideje, mind a tegnapi, a jogszabályok hatályba léptetésére kiszabott végső határidő eltelt, de ennek ellenére nincs jele annak, hogy folytatódnának a nyugdíjrendszer megreformálására irányuló erőfeszítések.

Sőt, a kormány kommunikációja ma már kifejezetten azt az irányvonalat követi, hogy a nyugdíjrendszer jó úgy, ahogy van, és nincs szükség a megreformálására. Például Magyarország 2024 októberi középtávú költségvetési-strukturális terve kerek perec leírja az OECD nyugdíjjelentésére reagálva: „az Európai Bizottság nyomására felkért szakértő javaslataival, a szigorításokkal a Kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.”

Mindezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a kormány által 2022-ben vállalt nyugdíjreform teljes egészében elmarad, és az unió által megjelölt problémák megoldása egyelőre határozatlan ideig várat magára.

Megoldatlanok a magyar nyugdíjrendszer fő problémái

Nyugdíjreform hiányában az előttünk álló években is megmaradnak a magyar nyugdíjrendszer legfőbb fenntarthatósági és méltányossági kihívásai. A leggyakrabban tárgyalt problémák az alábbiak:

  • A nyugdíjasok jövedelme leszakadt az aktív dolgozókétól. A KSH adatai szerint 2014-ben az átlagnyugdíj elérte az átlagkereset 68%-át, a legfrissebb, 2023-as adat szerint viszont mindössze a nettó átlagbér 57%-ára rúgott a nyugdíjasok átlagos juttatása. Ez a nyugdíjasok társadalmon belüli relatív anyagi lecsúszását jelzi.
  • A nyugdíjak reálértéke a nyugdíjba vonulás pillanatában "befagy". A svájci indexálás (azaz a béremelkedést és az inflációt egyaránt figyelembe vevő nyugdíjemelési rend) eltörlése óta a nyugdíjak kizárólag az inflációt követik, így reálértelemben nem tudnak növekedni.
  • Feszültségek keletkeznek az új és a régi nyugdíjak között. A már megállapított nyugdíjak csak az inflációt követve emelkednek, míg az újonnan megállapított nyugdíjak induló összegére a valorizációs szorzókon keresztül nagy hatással van az átlagbér emelkedése. Ezáltal hasonló életpályák is nagyon eltérő nagyságú nyugdíjakhoz vezethetnek, attól függően, hogy ki mikor ment nyugdíjba.
  • A 13. havi nyugdíj növeli a nyugdíjasok közti egyenlőtlenségeket. A 13. havi juttatás nem nyugellátás, így a bevezetése csökkenthette volna a nyugdíjasok közti jövedelmi egyenlőtlenségeket. De más országokkal ellentétben a magyar 13. havi juttatás nem egységes összeg, hanem azt minden jogosult a saját nyugdíjával megegyező mértékben kapja, ami csak felerősíti a meglévő egyenlőtlenségeket.
  • Rugalmatlan a nyugdíjkorhatár. A 65 évnél fiatalabb férfiak számára gyakorlatilag egyáltalán nincs mód a nyugdíjba vonulásra, nők számára pedig csak a Nők40 korkedvezmény feltételeinek teljesítése esetén van erre lehetőség. Holott a legfejlettebb nyugdíjrendszerek általában megengedik az előrehozott nyugdíjazást, a nyugdíj összegének meghatározott mértékű csökkentése árán.
  • Gyengék a tőkefedezeti nyugdíjpillérek. A folyó finanszírozású ("felosztó-kirovó") állami nyugdíjpillér kiegészítését szolgáló, a demográfiai kockázatoknak sokkal kevésbé kitett megtakarítási nyugdíjpillérek nemzetközi összevetésben nagyon gyengén teljesítenek. Kötelező megtakarítási pillér a magán-nyugdíjpénztári rendszer 2010/2011-es drasztikus átalakítása óta nincs, az önkéntes megtakarításokat pedig a népesség viszonylag kis hányada használja ki – ráadásul főként azok, akik eleve olyan jövedelmi helyzetben vannak, hogy ezt megtehetik.

A Portfolio On The Other Hand rovatának gyakori szerzője, Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója az alábbi, kétrészes elemzésében mutatta be, hogy milyen területeken fogalmazott meg javaslatokat az OECD jelentése, mely területek tárgyalása maradt ki a dokumentumból, és milyen hatásokkal járhatnak a felvetett intézkedések.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

A kínai siker árnyoldalai

Kína olyan mennyiséget exportál, hogy kimondani is rossz. Érdemi belső fogyasztás híján marad a kivitel, amivel még lehet foltozgatni a GDP-adatokat, ám mindez a céges... The post A kínai siker

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Trump bontókalapáccsal esett a világrendnek, a legnagyobb árat az USA fizetheti
Portfolio Gen Z Fest 2025
2025. május 9.
Portfolio Retail Day 2025
2025. április 2.
Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025
2025. április 8.
Digital Compliance 2025
2025. május 6.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Interaktív online előadás

Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez

Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Ez is érdekelhet
Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
×
Lájkolja Facebook oldalunkat!
Értesüljön azonnal a legfontosabb gazdasági hírekről!