Az anya egészsége forog kockán, ha nem jókor szül

A második – harmadik, esetleg negyedik – gyermek vállalásának időpontja lehet spontán, de ha tudatos családtervezők vagyunk, ennél komolyabban bele kell ásnunk magunkat a témába. Bár a kérdés komplex, nem szabad, hogy stresszforrás legyen. Ezért is segít most az Index, hogy szakértők segítségével járjuk körül, mi az ideális időszak a

• szülők érettsége, kora,
• a potenciális testvérkapcsolatok,
• az egészségügyi faktorok
• és a családi légkör aspektusából.

Természetesen az anyagiak is fontosak vagy a szülők karrierje, és mivel rengeteg szempont van, ezért tökéletes válasz sincs. Még gondos tervezés mellett sem tudjuk kontrollálni, hogy mikor érkezzen a legjobb időben a terhesség, „elég jó” választás viszont van – ahogy Bruno Bettelheim nyomán mondhatjuk, a nevelésben is.

Az könnyen belátható, hogy a kisebb korkülönbség (egy-két év) több szempontból praktikus lehet, hiszen a ruhák már megvannak, még nincs elkényelmesedés, a szülők reflexből ugranak éjszaka, és kellően gyakorlottak, frissek. A gyerekeknek szintén egyszerűbb, mert több közös tevékenységben vehetnek részt együtt – fürdés, játszótér –, vagyis szorosabb kötelékek alakulnak ki közöttük, és még kevesebb a féltékenység, a rivalizálás. Egy 2023-as francia vizsgálat szerint ugyan sok költség megspórolható, ha korban közelebb vannak egymáshoz a gyerekek, de a bölcsőde, óvoda vagy bébiszitter kiadásai komolyabbak két kisgyerek esetén. Két kicsi nagyobb zajt is csap, így fárasztóbb lehet az anyának, hogy mindig ugrania kell, hogy kielégítse valamelyikük szükségleteit. 

A kanadai British Columbia Egyetem néhány évvel ezelőtt született tanulmányában 148 544 terhességet vizsgálták a betegségek, a halálozás és az anya életkora közti összefüggések szempontjából. Kiderült, hogy az anyai mortalitás kockázata nőtt, ha rövid idő telt csak el a terhességek között, és az anya 35 éves vagy idősebb volt. Ugyanezt nem mutatták ki a 20–34 év közötti nők esetében, de a magzati és csecsemőkori betegségek, illetve a spontán koraszülés fokozott kockázata ebben a fiatalabb korosztályban nagyobb volt, mint a 35 éves és annál idősebb nőknél.

Az anyát érintő rendellenességek az idősebbek esetében gyakoribbak, a magzatnál és a csecsemőnél előforduló potenciális betegségek kockázata fiatalabb nők esetében nagyobb. A tanulmány szerint a 35 év feletti nőknél, ha csak hat hónap vagy annál is kevesebb idő telik el a két teherbe esés között, megnő a koraszülés és a vérszegénység rizikója. A terhesség ugyanis nagy megterhelés a szervezetnek, ebből fel kell épülnie, regenerálódnia, viszont ha erre nincs idő, csökken a tápanyagok száma. A terhesség és a szoptatás miatt kiürült folsav- és vasraktárak ugyanis nem tudnak feltöltődni, ami hat az anya és a baba egészségére is.

Minimum 1,5 év

A tanulmányból az is kiderül, hogy amennyiben két terhesség között legalább 18 hónap eltelik, a kockázatok jelentősen csökkennek. De a túl sok köztes idő sem ideális, mert megnövelheti a betegségek előfordulásának esélyét. 

Így nő az esélye a terhességi toxémia kialakulásának, ez magas vérnyomást, vizesedést, veseműködési zavart jelent. Ahogy a nevéből is következik, a toxémia méregre utal, ami az anya szervezetébe kerül vagy ott termelődik, ha az anya szervezete nem jól alkalmazkodik az állapotosság miatt megjelenő testi változásokhoz, vagy már eleve vannak alapbetegségei. A magas vérnyomás, a cukor- és vesebetegség növeli a toxémia megjelenésének esélyét. Tünetei főleg a várandósság második felében jelentkeznek, kómához, véralvadási zavarokhoz, ájuláshoz is vezethetnek, súlyosabb esetekben akár az anya és a magzat életét is veszélyeztethetik. 

A magas vérnyomással nőhet a kockázat

A terhességi toxémia a vezető okok közé tartozik a magzati halálozásban. Magyarországon előfordulási gyakorisága 5-10 százalék körüli az összes szülés számát tekintve. 

Persze mint mindenre, erre is hathatnak a környezeti hatások, az egészségtelen táplálkozás, a túl nagy fizikai igénybevétel, a pihenés hiánya, az idegrendszeri túlterhelés vagy a pszichés traumák. Fontos az is, hogy a méh és a méhlepény között jó legyen a vérkeringés: egészséges terhesség esetén a méhlepény erei kitágulnak, így jobb a véráramlás, de a toxémiás terhességeknél az erek szűkek. Ha sok a magzatvíz, például ikerterhesség esetén, a méhfal túlfeszülése ronthatja a vérkeringést.

Egészségügyi szempontból tehát az a jó, ha nem telik el sem túl kevés, sem túl sok idő két terhesség között. A legmegfelelőbb a 18–24 hónap, viszont az 5 év vagy ennél is nagyobb különbség már növeli az anyai és magzati betegségek előfordulásának lehetőségét. Ráadásul nagy korkülönbség esetén megjelenhet a parentifikáció is, mikor a nagynak felnőtt szerepben kell helytállnia a kicsi mellett, a pici viszont magányosnak érezheti magát.

Hogy mit mondanak erről a pszichológusok, a genetikusok, a pedagógusok, illetve a sokgyermekes családban élők, arról cikksorozatunk további részeiben fogunk beszámolni. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)