Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Miért fontos ez? Egyrészt a papírnyugták döntő részét a vásárlók rövid időn belül kidobják, rengeteg hulladék keletkezik, másrészt alapvető változás, hogy a nyugta digitálisan jön majd létre, ez lesz a hiteles verzió, a nyomtatás pedig csak annak másolata lesz.
Előzmények: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 nyarán jelentette be, hogy 2024 júliusától elindul a rendszer, és a kereskedőknek négy éve lesz átállni rá. Ez azonban módosult, csak 2025 júliusa lesz az éles indulás, viszont így az átállás ideje négyről három évre csökkent, hiszen a végső határidő 2028. július maradt.
Felülnézet: a kereskedőknek legkésőbb 2028 júliusáig le kell majd cserélniük az online pénztárgépeiket az újfajta, úgynevezett e-pénztárgépekre. Ezek fejlesztése és típusvizsgálata indulhat most el a rendelet hatályba lépésével. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mekkora költséget jelent a boltosoknak.
Számokban: a NAV közleménye szerint 200 ezer online pénztárgép van ma az országban, és az ígéret szerint évi mindössze 25 ezer forintot lehet majd spórolni azzal, hogy az e-pénztárgépeket nem lesz kötelező évente egyszer szervizelni, illetve a kereskedőknek nem kell a bizonylatmegőrzéssel sem foglalkozni.
Alulnézet: a vásárló szemszögéből az e-nyugta úgy fog működni, hogy egy applikációt kell letöltenie az okostelefonjára, és az ebben megnyitott QR-kódot kell majd leolvastatnia a kereskedő gépével.
Ez ahhoz lesz hasonló, ahogy ma már több boltban működnek például alkalmazásalapú törzsvásárlói programok, de ilyen az is, amikor a Mohu automatákkal a vevő visszautaltatja a betétdíjat a számlájára.
Ha nincs a vásárlónak applikációja, a nyugta akkor is digitálisan jön létre, de kérésre az üzlet nyomtat egy másolatot.
Piaci fejlesztésű is lehet majd az applikáció, de a NAV is fog készíteni egy mindenki számára elérhető állami, ingyenes verziót. Az adóhatóság azonban nem fogja látni, hogy ki a vásárló, nem is kell majd regisztrálni nála az app letöltéséhez.
A (digitális) nyugták az úgynevezett nyugtatárba kerülnek, ahonnan szükség esetén csak a vásárló tudja letölteni a saját nyugtáit.
Az applikáció(k)ban várhatóan be lehet majd sok mindent előre állítani, például hogy a vevő kér-e áfás számlát, vagy készpénzzel/kártyával szeretne fizetni, ezeket fizetéskor nem kell majd külön jelezni, és az ígéretek szerint a rendszerhez bármiféle egyéb kényelmi funkció is szabadon fejleszthető lesz.
Egy friss magyar kutatás szerint másfél év alatt megduplázódott a károsult férfiak aránya, akik a hamis biztonságérzetük miatt sebezhetőbbek, mint a nők.
Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
A kis- és középvállalkozásoknál könnyen összemosódhat a vezető, a tulajdonos és a HR-es szerepe. Ugyan a HR-es gondolkodásmód szuperképesség lehet cégvezetőként, de kevesen rendelkeznek vele, mondta Szabó Szilvia, a METU HR-kutatócsoportjának vezetője az OTP Business Bistro eseményén, amelynek médiapartnere a G7 volt. Szerinte az adatvezérelt HR-megoldások ebben segíthetik a kisebb vállalatok vezetőit.
Nagyobb mértékben emelkedett egy év alatt az átlagkereset, mint a medián kereset, akár bruttó, akár nettó értékben nézzük – többek között ez is látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból.
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
A jövő évi költségvetés részleteiről tárgyalt a kormány, a 2026-os tervezetet jövő héten küldik el a Költségvetési Tanácsnak, és május 6-án terjesztik az országgyűlés elé – a kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sarokszámokat ismertette.
Minden ötödik norvég munkavállaló töltött valamennyi időt fizetett betegszabadságon 2024 utolsó negyedévében. Ez ráadásul nem kirívó adat a gazdag észak-európai országban, az elmúlt években jelentősen megnőtt a betegszabadságon töltött napok száma, ami még ott is nagy pénzügyi terhet ró a költségvetésre.
Nem következett be pozitív gazdasági fordulat Magyarországon 2025 elején, ráadásul a jelenleg aktuális amerikai vámok a vártnál jelentősen negatívabb hatást gyakorolnak a növekedésre.
Magyarország vásároljon amerikai gázt, és fegyvereket – a Szabad Európa több kormányhoz közeli forrásra hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok többek között ezt kérte a kormánytól egy budapesti, államtitkári szintű találkozón.
Minél nagyobb egy vállalkozás, annál digitalizáltabb, és bár a nagyobbak optimistábban tekintenek a jövőbe, a mikrocégek számára is nyitva áll az út a növekedés irányába – derült ki a Mastercard frissen publikált, több mint 1200 magyar kkv válaszait tartalmazó, reprezentatív kutatásából. Szoros tehát az összefüggés a digitalizáció által elősegített hatékonyságjavulás és a cégek mérete között, de a katás egyéni vállalkozók és a mikrocégek is könnyen előre léphetnek egy-két jól kiválasztott fejlesztéssel.