Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.
Miért fontos ez? Egyrészt a papírnyugták döntő részét a vásárlók rövid időn belül kidobják, rengeteg hulladék keletkezik, másrészt alapvető változás, hogy a nyugta digitálisan jön majd létre, ez lesz a hiteles verzió, a nyomtatás pedig csak annak másolata lesz.
Előzmények: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2023 nyarán jelentette be, hogy 2024 júliusától elindul a rendszer, és a kereskedőknek négy éve lesz átállni rá. Ez azonban módosult, csak 2025 júliusa lesz az éles indulás, viszont így az átállás ideje négyről három évre csökkent, hiszen a végső határidő 2028. július maradt.
Felülnézet: a kereskedőknek legkésőbb 2028 júliusáig le kell majd cserélniük az online pénztárgépeiket az újfajta, úgynevezett e-pénztárgépekre. Ezek fejlesztése és típusvizsgálata indulhat most el a rendelet hatályba lépésével. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mekkora költséget jelent a boltosoknak.
Számokban: a NAV közleménye szerint 200 ezer online pénztárgép van ma az országban, és az ígéret szerint évi mindössze 25 ezer forintot lehet majd spórolni azzal, hogy az e-pénztárgépeket nem lesz kötelező évente egyszer szervizelni, illetve a kereskedőknek nem kell a bizonylatmegőrzéssel sem foglalkozni.
Alulnézet: a vásárló szemszögéből az e-nyugta úgy fog működni, hogy egy applikációt kell letöltenie az okostelefonjára, és az ebben megnyitott QR-kódot kell majd leolvastatnia a kereskedő gépével.
Ez ahhoz lesz hasonló, ahogy ma már több boltban működnek például alkalmazásalapú törzsvásárlói programok, de ilyen az is, amikor a Mohu automatákkal a vevő visszautaltatja a betétdíjat a számlájára.
Ha nincs a vásárlónak applikációja, a nyugta akkor is digitálisan jön létre, de kérésre az üzlet nyomtat egy másolatot.
Piaci fejlesztésű is lehet majd az applikáció, de a NAV is fog készíteni egy mindenki számára elérhető állami, ingyenes verziót. Az adóhatóság azonban nem fogja látni, hogy ki a vásárló, nem is kell majd regisztrálni nála az app letöltéséhez.
A (digitális) nyugták az úgynevezett nyugtatárba kerülnek, ahonnan szükség esetén csak a vásárló tudja letölteni a saját nyugtáit.
Az applikáció(k)ban várhatóan be lehet majd sok mindent előre állítani, például hogy a vevő kér-e áfás számlát, vagy készpénzzel/kártyával szeretne fizetni, ezeket fizetéskor nem kell majd külön jelezni, és az ígéretek szerint a rendszerhez bármiféle egyéb kényelmi funkció is szabadon fejleszthető lesz.
Egy friss magyar kutatás szerint másfél év alatt megduplázódott a károsult férfiak aránya, akik a hamis biztonságérzetük miatt sebezhetőbbek, mint a nők.
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, Budapest IX. kerülete az érintett 22 ingatlanért 3,5 milliárd forintot fog kapni - írta a Népszava Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester tájékoztatása alapján.
Unciánkénti 3500 dollár fölé is benézett kedden az arany árfolyama, miután Donald Trump amerikai elnök ismét a dollár gyengülését okozta, ezúttal azzal, hogy az amerikai jegybanktól sokadszorra kért elég határozottan azonnali kamatcsökkentést.
Kiugróan sok használt autó cserélt gazdát márciusban, a lakosság a reáljövedelmek növekedését most kezdte el arra fordítani, hogy a korábban elhalasztott autóvásárlásokat pótolja – értékelte a JóAutók.hu a DataHouse friss adatait.
A tavalyi, előzetes adatok szerint hazánk a GDP 18 százalékának megfelelő összeget fordított közkiadások formájában a szociális védelem céljaira a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája alapján.
Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
A kis- és középvállalkozásoknál könnyen összemosódhat a vezető, a tulajdonos és a HR-es szerepe. Ugyan a HR-es gondolkodásmód szuperképesség lehet cégvezetőként, de kevesen rendelkeznek vele, mondta Szabó Szilvia, a METU HR-kutatócsoportjának vezetője az OTP Business Bistro eseményén, amelynek médiapartnere a G7 volt. Szerinte az adatvezérelt HR-megoldások ebben segíthetik a kisebb vállalatok vezetőit.