„Amíg ennyire erős az amerikai és az orosz nyomás, hogy mielőbb legyenek választások Ukrajnában, addig Volodimir Zelenszkij és csapata kénytelen ellenállni, szembemenni a törekvéssel” – mondta a 444-nek Jarábik Balázs. A jelenleg is Kijevben tartózkodó Ukrajna-szakértő szerint paradoxont látunk. Zelenszkij bizalmi indexe az év elejére 60 százalék alá esett – ez nem kevés, ám az orosz–ukrán háború kirobbanása után mért 90 százalék fölötti számokhoz képest nem is sok, és a tendenciák nem voltak kedvezőek –, viszont a Donald Trump amerikai elnökkel lefolytatott február végi brutális vita után azonnal megugrott. Konkrétabban: a kijevi nemzetközi szociológiai intézet 57 százalékra mérte a bizalmi indexét február közepén, majd legutóbb 69 százalékot detektált. Amennyiben Zelenszkij beadná a derekát, elpártolna tőle azok nem kis hányada, akik Ukrajna önállóságának, függetlenségének harcosát látják benne – véli Jarábik –, tehát máris radikálisan zuhannának az esélyei a sebtében lebonyolítandó megméretésen.

Ezzel együtt az utóbbi hetek hírei éppen Zelenszkij népszerűség-növekedésének hatására szólhattak arról, hogy a stábja hozzáfogott a választások előkészítéséhez. Mármint annak érdekében, hogy a hullámot meglovagolva hatalomban maradhasson, borsot törve a távozását szorgalmazó-követelő Trump–Putyin duó orra alá. Az Economist névtelen ukrán bennfentesekre hivatkozva már azt feltételezte, hogy a sorsfordító eseményekre akár nyáron, sőt ezen belül júliusban sor kerülhet.

Jarábik Balázs ehhez képest azt mondja – összhangban Volodimir Feszenko ukrán politikai elemzővel, aki a Meduzának nyilatkozott részletesen a témában –, hogy júliusi választásokról már pusztán technikailag sem lehet szó. Egyrészt hadiállapot idején az alkotmányos előírások értelmében ezek nem megrendezhetők, a hadiállapot pedig jelen állás szerint május 8-áig megmarad, aktuálisan érvényben lévő szakasza akkor jár le. Másrészt az elnökválasztási kampány törvényes időtartama 90 nap, tehát a legkorábbi lehetséges választási időpont augusztus közepe.

Ráadásul nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hadiállapotot meghosszabbítják. Egyelőre úgy tűnik, az energetikai létesítményekre és a Fekete-tengeri célpontokra vonatkozó moratórium sem érvényesül, így azt, hogy egy teljes körű tűzszünetről mikor születhet megállapodás, senki sem tudja. Feszenko szerint ha ezt megkötik, akkor is kell legalább egy hónap pluszban, hogy kiderüljön, betartják-e a felek a pontjait, és csak azután lehet vége a hadiállapotnak, majd kezdődhet a kampány.

Ahogy Feszenko a Meduzának, úgy Jarábik a 444-nek is azt mondta: év végénél korábban nincs reális esély választásra, de egy 2026-os dátum még reálisabbnak tűnik.

Jarábik Balázs ezzel együtt Kijevben azt tapasztalja, hogy mindenki készülődik.