Zelenszkij megadta magát, lesznek választások Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég megbeszélést tartott tanácsadóival, amelyen felkérte őket arra, hogy a harcok enyhülését követően kezdjék meg a választások megszervezését – számolt be a The Economist kijevi kormányzati forrásokra hivatkozva.

Az Egyesült Államok reményei szerint április végéig sikerülhet tűzszünetet kötni, ami megnyithatja az utat a választások lebonyolítása előtt. Ugyanakkor a szavazás konkrét időpontja csak május elején válhat biztossá – mondták a The Economist forrásai.

Hozzátették: Május 5-én jár le a hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti döntés határideje, és május 8-án véget érhet maga a hadiállapot is – ez pedig jogi feltétele a választások kiírásának.

A szakértők eltérően ítélik meg, mikorra várható a szavazás, de sokan úgy gondolják, Zelenszkij már nyáron szeretné megtartani azt.

A törvény szerint legalább 60 napos kampányidő szükséges, így a legkorábbi lehetséges dátum július eleje. Az elnök sietségét politikai szándék is motiválhatja: Donald Trump korábban azzal vádolta Zelenszkijt, hogy a választások halogatásával antidemokratikus módon viselkedik (noha háborús helyzetben ritkán tartanak választásokat).

Egyes vélemények szerint nem elegendő két hónap a választások előkészítéséhez. Az ukrán választási bizottság állítólag közölte a parlamenttel, hogy legalább három hónapra van szükség a választói névjegyzékek frissítésére – különösen a háborús körülmények között.

Petro Porosenko, az egyik legismertebb ellenzéki vezető szerint a választások legvalószínűbb időpontja augusztus és október között lehet.

Véleménye szerint a kampány már el is kezdődött – ennek jelenként látja azt is, hogy Zelenszkij februárban szankciókat vezetett be vele szemben.  Bár a hivatalos indoklás szerint a szankciók egy hazaárulási ügyhöz kapcsolódnak, sokan úgy vélik, valódi oka az volt, hogy Porosenko az Egyesült Államokban találkozott Donald Trump több közeli munkatársával.

Egy neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő szerint Porosenko nem jelent komoly politikai veszélyt Zelenszkij számára, de a kettejük közötti személyes ellentét gyorsította a szankciók bevezetését. Az elemzők szerint az elnök egy júliusi választással próbálhatná meglepni az ellenzéket, kihasználva a rövid felkészülési időt.

Az ellenzéki pártok nem támogatják a választások gyors megtartását, mivel szerintük több logisztikai kihívás is akadályozza azt. Serhij Vlaszenko, a Batykivscsina párt egyik vezetője szerint

már az is nehéz feladat lenne, hogy májusig életképes tűzszünet jöjjön létre.

Ennél is bonyolultabb kérdés, hogyan biztosítják a szavazati jogot azoknak az ukrán állampolgároknak, akik külföldön élnek, a fronton harcolnak, vagy megszállt területeken tartózkodnak.

Petro Porosenko burkoltan diktátornak nevezte Zelenszkijt, miután az ukrán elnök szankciókat vezetett be ellene. Ez ráadásul azután történt, hogy március elején kiderült: Porosenko és Julija Timosenko, Zelenszkij politikai ellenfelei, titkos tárgyalásokat folytattak a Fehér Házzal.

Petro Porosenko kijevi irodájának sarkában egy hatalmas poszter látható, amelyen Donald Trumppal ráz kezet. A kép Trump első elnöki ciklusa idején készült, amikor Porosenko volt Ukrajna államfője. Akkoriban a kapcsolat Washingtonnal sokkal barátságosabb volt, és Ukrajna stabilabb helyzetben érezhette magát az amerikai támogatás biztos tudatában.

Mindezek miatt gondolja azt Porosenko, hogy Zelenszkij nagy hibát követett el, amikor a Fehér Házban múlt hónapban találkozott Trumppal. „Katasztrofális tévedés volt” – mondta a The Guardiannek adott interjúban.

„Trump nem egy értékalapú ember, hanem az alkuk embere. Erre fel kellett volna készülni, hiszen az ország jövője múlhat ezen.” Szerinte Trump politikai hozzáállása kiszámíthatatlan, és egy olyan helyzetben, ahol Ukrajna sorsa forog kockán, nem lehet hagyatkozni az efféle diplomáciai kockázatokra.

Az egykori elnök a teljes körű orosz invázió 2022-es kitörése óta visszafogta Zelenszkij kritizálását, de az ellene hozott friss ukrán szankciók miatt most megszólalt. „Ez egy teljes mértékben politikai döntés Zelenszkijtől: bírósági eljárás és jogi indoklás nélkül.” Szerinte az ukrán kormány azzal, hogy ellehetetleníti politikai ellenfeleit, gyengíti a demokráciát és veszélyezteti az ország belső stabilitását, ami Putyin malmára hajthatja a vizet.

A szankciók többek között befagyasztják Porosenko vagyonát, így nem fér hozzá pénzéhez, még egy szupermarketben sem tud kártyával fizetni. Feltételezése szerint a kormány ezzel akarja megakadályozni, hogy a következő választásokon indulhasson. Elmondása szerint alapítványa, amely katonai felszerelésekkel segíti az ukrán hadsereget, egyelőre még képes működni, de nem tudni, meddig. „Ha ez így folytatódik, az ország egyre kevésbé fog hasonlítani egy működő demokráciára” – tette hozzá.

Ez az ügy különösen kényes egy olyan időszakban, amikor Trump és környezete Zelenszkijt diktátornak nevezi, (bár ezt azóta tagadta az USA elnöke), és amerikai oldalról egyre többen követelnek előre hozott választásokat, azonban a legtöbb elemző szerint háborús időben ez kivitelezhetetlen. Ennek ellenére sokan elismerik, hogy Zelenszkij egyre inkább központosítja a hatalmat. Egyesek a Porosenko elleni lépést is politikai tisztogatásnak tekintik, hiszen más ellenzéki szereplők is hasonló eljárások áldozatai lettek.

Az egykori elnök egyelőre nem nevezte Zelenszkijt konkrétan diktátornak, inkább burkoltan úgy fogalmazott: „Zelenszkij nem diktátor, de a diktatúra felé vezeti az országot.”

Porosenko szerint azonban az igazi veszélyt az egység hiánya jelenti. „Ukrajna egység nélkül gyenge, és Putyin ezt a helyzetet biztosan ki fogja használni az ország belső stabilitásának aláásására.” Úgy véli, hogy az ukrán politikai vezetésnek ahelyett, hogy belső konfliktusokat szítana, az ország külső fenyegetéseire kellene összpontosítania. Ha ez nem történik meg, Ukrajna elveszítheti a Nyugat támogatását.

Egy régi politikai ellenségeskedés folytatása

A Porosenko–Zelenszkij-konfliktus nem új keletű. Porosenko 2014-ben lett elnök a Majdan jelképezte forradalom után, de 2019-ben vereséget szenvedett a politikai tapasztalat nélküli, de rendkívül népszerű komikusból lett kihívótól, Volodimir Zelenszkijtől. Az azóta tartó rivalizálás az elmúlt években változó intenzitással folytatódott, különösen a háború alatt, amikor az ellenzéki hangokat egyre inkább elnyomják.

Petro Porosenko egykori és Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnök, nyilvános választási vitájukon még 2019. áprilisában (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)

Porosenkót 2021-ben hazaárulással vádolták meg, miután azzal gyanúsították, hogy oroszbarát szeparatistákkal kötött illegális szénüzleteket. Sokan a vádat politikailag motiváltnak tartották. A teljes körű invázió kitörésekor azonban Porosenko a háborús egység mellett állt, mondván: „Egyetlen ellenségünk van, és annak a neve Putyin.”

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Porosenko kevés eséllyel nyerne egy szabad választáson, mivel megítélése erősen megosztott. Ennek ellenére az egyik legbefolyásosabb ellenzéki szereplő marad, és Zelenszkij hívei szerint szavaival gyengíti az ukrán egységet ebben a kritikus háborús időszakban.

Politikai elemzők szerint a Porosenko elleni szankciók nemcsak az ő politikai jövőjét befolyásolhatják, hanem más üzletemberek és politikusok számára is figyelmeztetésként szolgálhatnak.

„Ma Porosenkóról van szó, holnap pedig bárki más következhet” – mondta egy ukrán politológus, utalva arra, hogy a hatalom központosítása egyre nyilvánvalóbbá válik. Egyesek úgy gondolják, ez a tendencia egyre inkább szűkíti a politikai pluralizmust Ukrajnában.

Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak tagadta, hogy politikai szándék húzódna meg a volt elnökre vetett szankciók mögött. „Számos oligarcha szerepel a szankciós listán, és ezek célja, hogy megakadályozzuk az Ukrajnából történő pénzkimentést. A vizsgálatok tovább folynak, és Porosenko esetében is minden a bíróságon fog eldőlni” – nyilatkozta Podoljak.

Többen viszont úgy gondolják, hogy a szankciók annak a következményei lehetnek, hogy a volt elnök március elején titkos tárgyalásokat folytatott a Fehér Házzal.

Egyelőre nem világos, hogy Porosenko milyen stratégiával reagál a helyzetre. Bár politikai visszatérésére kevés esély mutatkozik, de az ellene hozott szankciók hatással lehetnek a jövőbeni választási küzdelmekre és a háború utáni Ukrajna politikai berendezkedésére is.