Volodimir Zelenszkij kiadta a parancsot, elnökválasztás jöhet Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a múlt héten tartott kormányülésen arra utasította csapatát, hogy egy lehetséges orosz–ukrán teljes körű tűzszünet kihirdetése után szervezzenek elnökválasztást Ukrajnában – állítja ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva vasárnapi cikkében a The Economist. Információk szerint az ukrán államfő már a nyáron megmérettetheti magát.

Ukrajna elnökére hónapok óta nagy nyomás nehezedik, külföldről Vlagyimir Putyin orosz elnök kérdőjelezte meg legitimitását, amit Donald Trump is megismételt, de egyes közvélemény-kutatások szerint belföldön is erősödnek a kritikus hangok az ukrán államfővel szemben. Zelenszkij eddig a hadiállapotra hivatkozva ellenezhette az elnökválasztás lehetőségét, de az Egyesült Államok elnökével folytatott márciusi találkozója után – a The Economist szerint – megváltoztatta álláspontját.

A hírek szerint már most komoly előkészületek zajlanak arra, hogy Volodimir Zelenszkij másodszor is megmérettesse magát a választók körében, méghozzá hamarosan. Az Egyesült Államokban úgy számolnak, hogy már április végére tűzszünetet lehetne elérni Ukrajnában, amelynek az április 20-i húsvétvasárnap külön apropót adna. Becslések szerint a tűzszünet első megerősítésére már május 5. előtt vagy május 5-én sor kerülhet, még a május 8-án lejáró, ukrajnai hadiállapot meghosszabbításáról szóló parlamenti szavazás határideje előtt.

Egyes források szerint azonban a kampánynak három hónapig kellene tartania, ugyanis információk alapján a választási hatóságok ennyi időt kértek a parlamenttől, hogy a háború közepén újraállítsák a választói listákat. Petro Porosenko, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője kijelentette, hogy „augusztustól októberig bármikor” sor kerülhet a választásokra.

Már elkezdődhetett a kampány

Petro Porosenko, az Európai Szolidaritás (Jevropejszka Szolidarniszty) párt elnöke szerint az ukrajnai választási kampány valójában már elkezdődött, amikor Volodimir Zelenszkij februárban szankciókkal sújtotta a személyét. Hivatalosan az ellenzéki politikus hazaárulási ügyével kapcsolatos per miatt döntött a szankciók mellett az ukrán elnök, de egyesek szerint a valódi ok az, hogy Petro Porosenko február elején az Egyesült Államokba utazott, ahol Donald Trumphoz közeli személyekkel találkozott.

Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Petro Porosenko „egyszerre becsüli túl és alá jelentőségét”. A volt elnök nem jelent komoly fenyegetést, de Volodimir Zelenszkij ellenszenve a volt államfővel szemben felgyorsította a szankciókról szóló döntést. A tisztviselő szerint Zelenszkij megpróbálja majd meglepni riválisait a júliusi voksolással, remélve, hogy a rövid időbeosztás akár azt is lehetővé teszi számára, hogy ellenfél nélkül induljon.

Belső és külső körülmények nehezítik a helyzetet

Az ellenzéki vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyors szavazás lehetetlen, logisztikai akadályok sorára hivatkoznak. Ide sorolható a szavazatok leadásának kérdésköre, amelyre opció lehet a kormány által jól ismert Diia okostelefon-alkalmazás, de ez felvetné az átláthatóság kérdését. Bármilyen változtatás az alkotmány módosítását jelentené, amihez kétharmados parlamenti többségre lenne szükség.

Többen úgy vélik, hogy a választások még akkor is segíthetnek Vlagyimir Putyinnak Ukrajna destabilizálásában, ha Volodimir Zelenszkij nyer. Egy hírszerző tiszt szerint a belső instabilitás nagyobb kockázatot jelent Ukrajnára nézve 2025-ben, mint a fronton zajló harcok. Egyesek szerint Donald Trump elsietett diplomáciája rossz békealkuhoz vezethet, így az ukránok keményebb, militaristább kormányt követelhetnek a jövőben.

Az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeit kedden is nyomon követjük percről percre hírösszefoglalónkban.

(Borítókép:  Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2024. október 17-én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)