Indonézia leggazdagabb nője három nap alatt vesztette el vagyona felét

Összességében Marina Budiman és milliárdos társai, a DCI irányító részvényesei (egyben a vállalat társalapítói) – Otto Toto Sugiri és Han Arming Hanafia – vagyona együttesen több mint 17 milliárd dollárral emelkedett, mielőtt összeomlott. Mára a részvények a február közepén kezdődött óriási hozam óta elért nyereség több mint felét elvesztették.

Az összeomlás előtt Budiman rövid időre Indonézia virágzó technológiai szektorának szimbólumává vált, mivel a DCI Indonesia a növekvő adatközpont-iparág vezetőjeként volt pozicionálva. Az ország tőzsdéjének rendkívüli volatilitása azonban kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult szerencséjének hirtelen megfordulásában.

Budiman, aki 2011-ben Sugirivel és Hanafiával együtt alapította a DCI-t, hosszú múltra tekint vissza az indonéziai technológiai iparban. Korábban, 1985-ben a Bank Bali banknál dolgozott, majd 1989-ben csatlakozott a Sigma Cipta Caraka informatikai céghez. 1994-ben társalapítója volt az Indonetnek, Indonézia első internetszolgáltatójának, amelyet cégtársaival együtt 2023-ban eladott.

Több tucat cég árfolyama az elmúlt években 1000 százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben mozdult el, részvényeik látszólag elszakadtak a mögöttes pénzügyi alapoktól. A DCI kedden csaknem 17 milliárd dolláros piaci értékkel zárt, szemben a tavalyi 112 millió dolláros bevétellel és 49 millió dolláros nyereséggel. Ennek következtében a vállalat 416-szoros nyereséggel kereskedik.

Az összeomlás okai

A kialakult helyzetért részben az a nagyszámú vállalat tehető felelőssé, amelynek részvényeivel ritkán kereskednek. Budiman, Sugiri, Hanafia és egy negyedik tulajdonos, a milliárdos mágnás Anthoni Salim a DCI részvényeinek 78 százalékát birtokolja. A 2,4 milliárdnyi forgalomban lévő részvényből szerda délig 80 400 darab cserélt gazdát Dzsakartában, szemben a hasonló méretű indonéziai vállalatoknál lévő milliókkal.

Mohit Mirpuri, a szingapúri SGMC Capital Pte alapkezelője szerint a DCI árfolyam-ingadozásai „nagyrészt a szűk szabad részvényállománynak köszönhetőek”. „A vételi és eladási árfolyamkülönbségek szűkek, így bármilyen jelentős pozicionálás erőteljesen megmozgathatja a részvényt” – magyarázta a problémát Mirpuri.

A DCI volt a legrosszabbul teljesítő vállalat Indonézia irányadó részvényindexének keddi zuhanásakor. „Az eladás sok szempontból derült égből villámcsapás volt – a hirtelenség meglepte a piacot” – vélekedett Nirgunan Tiruchelvam, egy szingapúri elemző.

Az elmúlt napokban bekövetkezett visszaesés előtt a DCI-nek kedvezhettek azok a befektetők, akik arra fogadtak, hogy az adatközpontok iránti kereslet tovább növekszik, és ez elősegíti a külföldi befektetéseket. Persze az összeomlás nemcsak a DCI részvényeiről szólt, hanem szélesebb körű gazdasági és politikai tényezők is jelentős szerepet játszottak benne.

Indonézia költségvetési kilátásai bizonytalanok, részben Prabowo Subianto elnök 2024. októberi hivatalba lépése óta folytatott gazdaságpolitikája miatt. Kormányának az ambiciózus infrastrukturális kiadásokra való összpontosítása aggodalmakat keltett a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatban, ami elbizonytalanította a befektetőket.

Piaci elemzők Indonézia közelmúltbeli részvénypiaci esését több tényezőnek tulajdonították, többek között a kényszertörlésekkel kapcsolatos aggodalmaknak és a pénzügyminisztérium vezetésével kapcsolatos bizonytalanságoknak.

Globális szinten a külső nyomás, például az amerikai vámpolitika és az eszkalálódó kereskedelmi feszültségek tovább fokozták a piaci instabilitást. A szélesebb körű eladási hullám Indonéziában az elmúlt évtized legsúlyosabb tőzsdei összeomlásához vezetett, ami a pánik miatt ritka 30 perces kereskedési szünetet váltott ki.

Ciklikusság az indonéz tőzsdén

Indonézia részvénypiacán többször is előfordult már, hogy hirtelen fellendülést hirtelen visszaesés követett. A DCI Indonesia esete jól példázza ezt a ciklust, ahol a befektetők kezdetben a gyorsan növekvő digitális gazdaság ígéretében bízva szálltak be.

Az adatközpontok kulcsfontosságú részét képezik Indonézia digitális infrastruktúrájának, és az iparág egyre több külföldi befektetést vonzott. Az olyan vállalatok, mint az Oracle Corp., állítólag tárgyalásokat folytatnak az indonéz kormánnyal egy felhőszolgáltató központ létrehozásáról, ami tovább táplálja az ágazat növekedésére vonatkozó várakozásokat.

A közelmúltbeli visszaesés előtt a DCI Indonesia profitált ezekből a trendekből, és vonzotta a befektetőket, akik hosszú távú nyereséget reméltek az ország digitális átalakulásától. Mivel azonban a részvényárfolyamok elszakadtak a pénzügyi realitásoktól, a korrekció veszélye egyre reálisabb volt. A DCI részvényeinek gyors emelkedése és zuhanása nem egyedülálló. Az évek során az indonéziai részvénypiac több ilyen epizódot is produkált, amikor a befektetőket a magas hozam ígérete vonzotta, és az értékelések szélsőséges szintre emelkedtek, majd hirtelen visszafordultak.

Miközben ez a dinamika lehetőséget kínál a nagy tétekkel járó nyereségek elérésére, rávilágít a korlátozottan szabad forgalomban lévő és erősen koncentrált tulajdonosi körrel rendelkező részvényekbe történő befektetés kockázataira is.

A közelmúltbeli visszaesés ellenére a DCI Indonesia továbbra is meghatározó szereplője a délkelet-ázsiai adatközponti ágazatnak, és további terjeszkedési tervekkel rendelkezik. A befektetők most azt figyelik, hogy a kormány hogyan kezeli a piaci ingadozást, és hogy a jövőben bevezetnek-e szabályozási intézkedéseket az ilyen drámai áringadozások mérséklésére. A befektetők számára az eset elrettentő például szolgál arra, hogy a gyorsan növekvő gazdaságokban a vagyonok gyorsan emelkedhetnek – de ugyanilyen gyorsan el is tűnhetnek.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.

(Borítókép: Az indonéz tőzsde Jakartában 2025. március 19-én. Fotó: Dimas Ardian / Bloomberg / Getty Images)