Megjött a hír a nyugdíj előtt állóknak, több pénzre számíthatnak

A Magyar Közlöny 2025. március 31-i számában megjelent az 59/2025. (III. 31.) kormányrendelet a nyugdíjtörvény (Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet módosításáról. A kormány ezzel teljesítette azt a feladatát, miszerint évente egy alkalommal, márciusban frissítenie kell a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzókat, mégpedig a KSH által közölt nemzetgazdasági átlagbér-növekedés ütemének megfelelően.

A valorizációs szorzók funkciója az, hogy a korábbi években szerzett kereseteket ezekkel a szorzókkal kell megnövelni, annak érdekében, hogy a nyugdíjszámítás során kezelhetőek legyenek a régebbi és újabb keresetek nominális értékeinek nagy eltérései. (Minél régebbi egy bizonyos megszerzett kereset, annál nagyobb szorzót alkalmaznak a nyugdíjszámításkor, ezzel többé-kevésbé "mai értékre" számítják át.)

A tavalyi átlagbér-növekedésből kiindulva idén a 2024-es valorizációs szorzóknál 13,3%-kal magasabb szorzókat kell alkalmazni.

A frissített szorzókat az alábbi táblázat tartalmazza.

Az emelésnek köszönhetően az újonnan nyugdíjba vonulók figyelembe vehető egyéni átlagkeresete 13,3%-kal magasabb lesz, eltekintve az egyéb szabályok (pl. degresszió) esetleges hatásaitól. Ez pedig alapesetben 13,3%-kal magasabb induló nyugdíjat jelent ahhoz képest, mintha az adott nyugdíjigénylő egy évvel korábban ment volna nyugdíjba.

Nyugdíjba vonulás előtt az adott nyugdíjigénylőnek több szempontot is mérlegelnie kell. A korábbi nyugdíjba vonulás mellett szól, hogy a nyugdíjba vonulást követő évtől kezdődően jár a 13. havi nyugdíj és az év közben végrehajtott nyugdíjemelések. Aki például 2024-ben ment nyugdíjba, ő 2025-ben már jogosult a januári rendes nyugdíjemelésre, a novemberben várható nyugdíjkorrekcióra, illetve a februári 13. havi juttatásra is.

A későbbi nyugdíjba vonulás mellett szóló egyik fő érv, hogy a valorizációs szorzók évről évre növekednek, azaz jelen esetben akár 13,3%-kal is magasabb lehet az induló nyugdíj, amennyiben valaki 2024. helyett egy évvel későbbre halasztotta a nyugdíjba vonulást.

A fentiek alapján egy alacsony inflációs környezetben lezajló nagy béremelkedés arra enged következtetni, hogy jobban megéri bezsebelni a valorizációs szorzók emelkedéséből fakadó pluszbevételt, és inkább lemondani egy évnyi 13. havi nyugdíjról. Ugyanakkor magas infláció esetén az egy év leforgása alatt végrehajtott nyugdíjemeléseknek lehet akkora pozitív hatásuk, amely felülmúlja a későbbi év nagyobb valorizációs szorzóinak hatását, tehát ilyen környezetben nem éri meg halogatni a nyugdíjba vonulást. Ezeket a szempontokat érdemes egyénileg mérlegelni, mielőtt megszületne a döntés a nyugdíjba vonulás időzítéséről.

A valorizációs szorzók 2025-ös várható változásáról korábban az alábbi cikkekben írtunk:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images