Putyin üzent Grönlanddal kapcsolatban: Moszkva figyel és készül

2025.04.01. 09:18
Az Északi-sarkvidék egyre inkább a nagyhatalmi rivalizálás színterévé válik. Vlagyimir Putyin megértőnek tűnően nyilatkozott az amerikai grönlandi törekvésekről, de határvonalakat is húzott: Oroszország nem enged a sarkvidéki pozícióiból. Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Oroszország nemcsak figyel, de aktívan erősíti is jelenlétét a térségben. A jövő tengeri útvonalai és energiaforrásai már most új világrendet rajzolhatnak fel.

Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Állandó külpolitikai szakértőnk Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki segít értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.

A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólalt a sarkvidék jövőjéről tartott murmanszki fórumon, és hangsúlyozta: az Egyesült Államok grönlandi törekvéseit komolyan kell venni. Történelmi példákkal illusztrálta, hogy Washington már az 1860-as évektől fontolgatja Grönland megszerzését, és szerinte ezek nem elszigetelt, „extravagáns” nyilatkozatok, hanem egy tudatos geopolitikai stratégia részei.

Bár Moszkva hivatalosan nem kíván beleszólni a grönlandi kérdésbe, Putyin közölte: Oroszországot aggodalommal tölti el, hogy a NATO-országok egyre inkább ugródeszkaként tekintenek a térségre egy esetleges konfliktus esetén.

Az orosz elnök kijelentette, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, és kilátásba helyezte: Moszkva reagálni fog Svédország és Finnország NATO-tagságára is. Végül kiemelte: Oroszország nem engedi meg a szuverenitásába való beavatkozást, meg fogja védeni érdekeit, és növelni fogja a sarkvidéki övezetben szolgáló orosz katonák számát.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója lapunknak értékelte az orosz sarkvidéki stratégiát. Az alábbi kérdéseket tettük fel neki:

  • Vlagyimir Putyin szerint Grönland kérdése „az USA és Dánia ügye”. Ez valóban a semlegesség jele, vagy a nyilatkozat mögött másfajta orosz stratégiai megfontolás húzódik?
  • Fennáll a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok és Oroszország befolyási zónákra osztják fel az Északi-sarkvidéket?
  • Putyin bejelentése az orosz sarkvidéki bázisok bővítéséről nyílt válaszlépésnek tekinthető az amerikai jelenlét erősödésére Grönlandon?
  • Hogyan illeszkedik a murmanszki nyilatkozat Putyin tágabb geopolitikai kommunikációjába, különösen az Északi-sarkvidék militarizálása és a NATO-val szembeni retorika fényében?
  • Putyin szerint a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben, Oroszország pedig válaszintézkedésekre készül. Milyen irányba mutat ez az orosz katonai-stratégiai gondolkodásban?
  • Létezhet-e olyan orosz stratégia, amely Kína vagy más sarkvidéki szereplők révén, közvetett módon igyekszik befolyást gyakorolni Grönlandra és annak térségére?

A jég olvad, a tét nő – Geopolitikai csata a sarkkör körül

A 2017-ben meghalt lengyel származású amerikai geostratéga, Zbigniew Brzezinski 2012-es Stratégiai vízió című munkájában arra figyelmeztetett, hogy az Északi-sarkvidék jegének lassú olvadása fontos változásokat hozhat a geopolitikai versenyben. Ahogy melegszik a Föld és a jég visszahúzódik, a térség új átjárókat nyithat meg a stratégiai jelentőségű erőforrásokhoz.

Kapcsolódó
Előre látták Putyin céljait és Oroszország lehetőségeit

Előre látták Putyin céljait és Oroszország lehetőségeit

Nem jósok voltak, mégis mintha üveggömbbe néztek volna.

Brzezinski rámutatott: az USA, Kanada, Norvégia, Dánia (négy NATO-tagország), valamint különösen Oroszország igyekszik előnybe kerülni a térségben – és rohamot indíthatnak azért, hogy magukénak követeljék a gazdag olaj-, gáz- és érclelőhelyeket. Jimmy Carter volt amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója már tizenhárom évvel ezelőtt úgy vélekedett, hogy az Északi-sarkvidékért folytatott verseny előreláthatóan komoly változásokat idézhet elő a geopolitikai tájképben, elsősorban Oroszország javára.

A Stratégiai vízióban Brzezinski emlékeztetett arra, hogy Oroszország hatalmas földterülettel és erőforrás-potenciállal rendelkezik az Északi-sarkvidéken:

Az Északi-sarkkörön belüli területének nagysága eléri a nagyjából India méretével egyenlő 3,1 millió négyzetkilométert. Az Északi-sarkvidék adja az orosz földgáztermelés 91 százalékát, feltárt földgázkészletének 80 százalékát, a tengerpart menti szénhidrogénkészletének 90 százalékát, valamint érclélelőhelyeinek nagy részét.

Emellett a geostratéga felidézte: egy 2008-as stratégiai dokumentumban Dmitrij Medvegyev akkori elnök leszögezte, hogy az Északi-sarkvidék 2020-ra Oroszország „első számú stratégiai erőforrásbázisa” lesz.

Az Indexen máskor is idéztük már Tim Marshall 2016-ban megjelent A földrajz fogságában című könyvét, amelyben a brit külügyi szakértő Brzezinskihez hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nincs akkora erővel jelen az Északi-sarkvidéken, mint Oroszország – miközben az Egyesült Államoknak gyakorlatilag nincs átfogó sarkvidéki stratégiája.

Marshall azt írta: várakozások szerint a 2040-es évekre akár évente két hónapon át is szabadon hajózható lesz az Északnyugati-átjáró. Ez a változás alapvetően átrendezheti a „messzi északon” futó tengeri kereskedelmi útvonalakat, és komoly érvágást jelenthet Egyiptomnak és Panamának, mivel csökkenhet a Szuezi- és a Panama-csatorna használatából származó bevételük.

Ezek az összefüggések segítenek megérteni, miért jelentette be Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok igényét Grönlandra és a Panama-csatornára is. Korábban már írtunk az Északi-sarkvidék erőforrásainak jelentőségéről, és elemeztük az amerikai stratégia lényegét is. Mostani cikkünkben azonban az orosz nézőpontot vizsgáltuk meg.

Kapcsolódó
Trump többet akar, és még nagyobbá tenné Amerikát?

Trump többet akar, és még nagyobbá tenné Amerikát?

Békét ígért, de amerikai érdekek szerint rajzolná át a világtérképet.

Jéghideg diplomácia a sarkkör körül

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint Vlagyimir Putyin murmanszki nyilatkozata Grönlanddal kapcsolatban gesztusként is értelmezhető – válaszként Donald Trump korábbi kijelentéseire, miszerint az amerikai elnök megérti Oroszország aggodalmait Ukrajna esetleges NATO-tagsága miatt. Trump egyébként egyértelművé tette: Ukrajna soha nem lesz a szövetség tagja.

Másrészt Kosztur András úgy véli, hogy Grönland történelmének részletes boncolgatása arra is utalhat: Oroszország komolyan figyeli a térség fejleményeit – így magát a szigetet is –, aminek akkor lehet jelentősége, ha mégis megszakadna az orosz–amerikai közeledés.

Az orosz geopolitikai célokról a kutató úgy fogalmazott: Oroszország alapvetően nem érdekelt abban, hogy vele szemben, az Északi-sarkvidék túloldalán, egy hozzá hasonló egységes tömb jöjjön létre, amely Észak-Amerika és a környező szigetek partvidékét közvetve vagy közvetlenül ellenőrzése alatt tartja. Kosztur András ugyanakkor hozzátette: a gyakorlatban ez már évtizedek óta így van, hiszen Dánia, Izland és Kanada is NATO-tag, Grönlandon pedig régóta működik amerikai katonai bázis.

Oroszországnak nincs valódi lehetősége arra, hogy az Északi-sarkvidék amerikai oldalán aktívan beavatkozzon. A semlegesség deklarálása így sok szempontból a tények egyszerű konstatálásának is tekinthető – emellett egy újabb gesztusnak, amely az orosz–amerikai tárgyalások sikerét hivatott elősegíteni. Hogy milyen együttműködés, illetve általában milyen viszonyrendszer alakul ki a régióban a két ország között, az ezeknek a tárgyalásoknak a menetétől függ majd

– mutatott rá a kutató.

Putyin lép, ha Washington közelít

Az orosz sarkvidéki bázisok bővítésével összefüggésben Kosztur András kifejtette: Vlagyimir Putyin rendszeresen beszél Oroszország távolabbi, gyéren lakott régióinak – így Szibéria, a Távol-Kelet és a Sarkvidék – fejlesztéséről és azok gazdasági lehetőségeinek kiaknázásáról.

Az Egyesült Államok Grönland iránti érdeklődésének történelmi mélységű felidézése azonban egyértelműen azt jelzi, hogy az oroszok szorosan követik Washington lépéseit a térségben. Így ha most fokozzák saját aktivitásukat, annak minden bizonnyal köze van az amerikai fellépéshez is

– hívta fel a figyelmet Kosztur András.

Összességében a kutató úgy látja, hogy a sarkvidéki jelenlét fokozása illeszkedik az orosz stratégiai elképzelésekbe. Felidézte, hogy Putyin jelentős polgári infrastrukturális fejlesztéseket jelentett be: növelnék a sarkvidéki kikötők forgalmát, javítanák az odavezető légi és vasúti közlekedést, valamint a régió általános élhetőségét is fejlesztenék.

Ha az északi tengeri útvonal a jövőben valóban egyre kiterjedtebben hajózhatóvá válik, az eddig jórészt a kontinensre zárt Oroszország előtt óriási tengeri kijárat nyílik. Ennek a lehetőségnek a kihasználásához azonban jelentős beruházásokra van szükség, a katonai jelenlét fokozása pedig a térség növekvő jelentőségének szükségszerű velejárója

– fogalmazott a kutató, kiemelve, hogy Oroszország régóta rendkívül aktív az Északi-sarkvidéken.

Az amerikaiak Grönland iránti érdeklődésének egyik oka éppen az, hogy Washingtonban sokan úgy vélik: az Egyesült Államok túlságosan elhanyagolta ezt a térséget, és átengedte a kezdeményezést Oroszországnak – és Kínának. Putyin legutóbbi felszólalása így bizonyos értelemben határkijelölés is: Oroszországot nem zavarja, ha az általa nem ellenőrzött sarkvidéki térségek viszonyai átrendeződnek, de saját meglévő pozícióit nem hajlandó feladni – sőt, azokat tovább erősíti

– mondta Kosztur András.

A kutató szerint Oroszország vagy akár Kína legfeljebb akkor próbálkozhatna befolyásszerzéssel Grönlandon, ha viszonyuk az Egyesült Államokkal a közeljövőben drasztikusan megromlana. Jelenleg azonban úgy tűnik, Moszkva és Washington akár rendezheti is kapcsolatait, és az amerikai–kínai viszonyban sem zárható ki valamiféle megállapodás.

„Az sem kizárt, hogy a kapcsolatok normalizálódása esetén Oroszország és az Egyesült Államok közös projekteket is megvalósít az Északi-sarkvidéken – akár csak azért is, hogy rajta tartsák a szemüket egymáson” – zárta gondolatait Kosztur András.

Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját a Facebookon itt, a Telegramon pedig itt tudja követni. Legutóbb egy ukrajnai választás lehetőségéről és Volodimir Zelenszkij politikai jövőjéről kérdeztük.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Betiltották Oroszországban Elton John AIDS Alapítványát

Betiltották Oroszországban Elton John AIDS Alapítványát

Azzal vádolják a szervezetet, hogy különleges katonai műveletben vesz részt.

1 órája

  • Külföld
Huszonkét ország nagykövetsége tiltakozik a Pride-ot tiltó jogszabály ellen

Huszonkét ország nagykövetsége tiltakozik a Pride-ot tiltó jogszabály ellen

A hét szomszédos országból csak kettő írta alá a nyilatkozatot.

március 28., 13:33

  • Külföld
Újabb letartóztatás a Madeleine McCann-ügyben, nem hagyják nyugodni a családot

Újabb letartóztatás a Madeleine McCann-ügyben, nem hagyják nyugodni a családot

A mostani elkövető egy napon áll bíróság elé azzal a nővel, akit még februárban tartóztattak le.

március 28., 16:58

  • Címlapon
A BYD miatt sok szegedi ingatlantulajdonosnak egyszerűen elgurult a gyógyszere

A BYD miatt sok szegedi ingatlantulajdonosnak egyszerűen elgurult a gyógyszere

Szeged a panellakások reneszánszát éli, az ipari ingatlanok ára elszállt.

18 perce

  • Címlapon
Kocsis Fülöp érsek: Imádkoztam, hogy Isten vegye magához Putyint

Kocsis Fülöp érsek: Imádkoztam, hogy Isten vegye magához Putyint

Orbán Viktor elszólásáról is elmondta a véleményét.

20 perce

  • Külföld
A WHO életbe léptette vészhelyzeti rendszerét a mianmari földrengés miatt

A WHO életbe léptette vészhelyzeti rendszerét a mianmari földrengés miatt

Traumatológiai ellátmányt és gyógyszert küldenek a helyszínre.

március 28., 16:39

  • Külföld
Indonéziában megcsinálják a macskaszigetet

Indonéziában megcsinálják a macskaszigetet

A fővárosban kreatív ötlettel oldják meg a macskák túlszaporodását.

március 28., 17:18

  • Külföld
Még sosem éltek át ehhez hasonlót Mianmarban, pánikról és hatalmas ijedtségről számoltak be az érintettek

Még sosem éltek át ehhez hasonlót Mianmarban, pánikról és hatalmas ijedtségről számoltak be az érintettek

Voltak, akiknek a 28. emeletről kellett lejutnia, miközben rengett a föld.

március 28., 16:55

  • Külföld
Letartóztatták Erdogan politikai riválisának ügyvédjét is

Letartóztatták Erdogan politikai riválisának ügyvédjét is

Azt nem tudni, hogy hivatalosan mivel vádolják.

március 28., 18:49

  • Címlapon
Orbán Viktor: A Nemzetközi Büntetőbíróság túlterjeszkedett a hatáskörén

Orbán Viktor: A Nemzetközi Büntetőbíróság túlterjeszkedett a hatáskörén

A miniszterelnök szerint Izrael Magyarország barátja, és senki sem akarta letartóztatni Netanjahut.

43 perce

  • Külföld
Kiderült, mi okozta a Szindbád tengeralattjáró tragédiáját Egyiptomban

Kiderült, mi okozta a Szindbád tengeralattjáró tragédiáját Egyiptomban

Számos biztonsági kérdés merült fel a baleset után.

március 28., 07:13

  • Külföld
Ismét nagy csörte várható, Magyarországról fognak vitázni az Európai Parlamentben

Ismét nagy csörte várható, Magyarországról fognak vitázni az Európai Parlamentben

A vitán az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa is részt vesz.

március 28., 12:54

  • Külföld
Vlagyimir Putyin: Komolyan kell venni a Grönlandra vonatkozó amerikai igényt

Vlagyimir Putyin: Komolyan kell venni a Grönlandra vonatkozó amerikai igényt

Az orosz elnök az együttműködés híve az Északi-sarkvidéken.

március 28., 06:35

  • Címlapon
Mire Orbán Viktor megérkezett, már elpakolták a rendőrök a Momentum aktivistáit a tévészékháznál

Mire Orbán Viktor megérkezett, már elpakolták a rendőrök a Momentum aktivistáit a tévészékháznál

Az ellenzéki párt többször is tiltakozott a közmédia épülete előtt az elmúlt hetekben.

2 órája

  • Külföld
Mesterséges intelligenciával jelenít meg modelleket egy ruházati cég

Mesterséges intelligenciával jelenít meg modelleket egy ruházati cég

Szakszervezeti vezetők szerint ez jogsértés is lehet.

március 28., 11:26

  • Külföld
Árvíz sújtott le Horvátországban, sürgősségi evakuálást rendeltek el

Árvíz sújtott le Horvátországban, sürgősségi evakuálást rendeltek el

Ha a helyzet tovább súlyosbodik, krízisközpontokat is létrehoznak.

március 28., 08:20

  • Külföld
Fontosabb Donald Trumpnak, hogy többsége legyen a kongresszusban, mint hogy ki az ENSZ-nagykövet

Fontosabb Donald Trumpnak, hogy többsége legyen a kongresszusban, mint hogy ki az ENSZ-nagykövet

Az amerikai elnök visszavonta jelölését.

március 28., 10:24

  • Címlapon
Donald Trump agresszív politikája lángba boríthatja a Közel-Keletet

Donald Trump agresszív politikája lángba boríthatja a Közel-Keletet

Alku vagy bombázás – kemény üzenet az amerikai elnöktől.

2 órája

  • Címlapon
Bihari Ádám a „melltartóügyről”: Tartom a véleményem!

Bihari Ádám a „melltartóügyről”: Tartom a véleményem!

A stílusszakértő az Indexnek elmondta, hogy számtalan támadás érte a kijelentése miatt, ő azonban nem változtat azon.

2 órája

  • Külföld
Irán kész a közvetett tárgyalásokra az Egyesült Államokkal

Irán kész a közvetett tárgyalásokra az Egyesült Államokkal

Donald Trump még 2018-ban léptette ki országát a korábbi megállapodásból.

március 28., 09:13

  • Külföld
Földrengés Délkelet-Ázsiában: rendkívüli állapot a térségben, Európától kértek segítséget

Földrengés Délkelet-Ázsiában: rendkívüli állapot a térségben, Európától kértek segítséget

A Richter-skála szerinti 7,7-es erősségű földrengést mértek pénteken.

március 28., 08:36

  • Külföld
Földrengés Thaiföldön

Földrengés Thaiföldön

március 28., 14:04

  • Külföld
Legalább 41 nő megerőszakolása miatt tartóztattak le bármenedzsereket Belgiumban

Legalább 41 nő megerőszakolása miatt tartóztattak le bármenedzsereket Belgiumban

Három vádlottat már kihallgattak, egyet ezt követően elengedtek.

március 28., 17:20

  • Külföld
Tűzharc alakult ki egy bankrabló és a rendőrök között Horvátországban, az elkövető meghalt

Tűzharc alakult ki egy bankrabló és a rendőrök között Horvátországban, az elkövető meghalt

A hatóság emberei véletlenül tartózkodtak a pénzintézet közelében.

március 28., 13:05

  • Címlapon
Csoda Párizsban: a Szeged lemosta a pályáról a sztárcsapatot, továbbjutott a Bajnokok Ligájában

Csoda Párizsban: a Szeged lemosta a pályáról a sztárcsapatot, továbbjutott a Bajnokok Ligájában

Hátrányból kezdtek a vendégek, a 48. percben már rászámolt a PSG-re a magyar publikum.

tegnap, 22:21