Emiatt fájhatott tavaly Orbán Viktor feje: ekkora mínuszt hozott össze az állam

Az előzetes adatok szerint 4002 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt a kormányzati szektor 2024. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 1097 milliárd forinttal kedvezőbb, GDP-arányosan közel 1,8 százalékponttal javult – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A kormányzati szektor hiánya 4002 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2024 végén 59 875 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

A kormányzati szektor bevétele 34 203 milliárd forint, kiadása 38 206 milliárd forint volt 2024-ben.

• A bevételek 2158 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal nőttek 2024-ben 2023-hoz képest. A legnagyobb értékkel, 976 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulások emelkedtek. A termelési és importadókból származó bevételek 773 milliárd forinttal (5,9 százalékkal) nőttek, ezen belül 452 milliárd forint (6,4 százalék) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 599 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az egyéb bevételek 194 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal csökkentek.

• A kiadások 1061 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal emelkedtek 2024-ben 2023-hoz képest. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 1090 milliárd forint (14,8 százalék) volt. A pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően a növekedés mértéke 713 milliárd forint, 8,8 százalék volt, a folyó termelőfelhasználást illetően a növekedés mértéke 91 milliárd forint, 1,4 százalék volt, a kamatkiadások pedig 506 milliárd forinttal, 14,3 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 488 milliárd forinttal, 12,6 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 850 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal alacsonyabbak voltak.

A kormányzati szektor hiánya 1749 milliárd forint, a GDP 8,4 százaléka volt 2024 negyedik negyedévében. Az egyenleg 382 milliárd forinttal, 2,5 százalékponttal volt kedvezőbb 2023 azonos időszakához képest.

• A bevételek 193 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal nőttek.
• A kiadások 189 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal csökkentek.

Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak – jelezte a KSH.

A tervek szerint fokozatosan csökken a hiány

Mint emlékezetes, a 2024-re eredetileg tervezett 2,9 százalékos hiányt már tavaly áprilisban 4,5 százalékra kellett emelni, ám végül ezt is meghaladta. Az idei évre 3,7 százalékos költségvetési hiányt irányzott elő a kormány, míg 2026-ra a tervek szerint 2,9 százalékra mérséklik.

Számottevő hiánycsökkenés

A tavalyi év egészét tekintve jelentősen, 1,8 százalékponttal, 4,9 százalékra csökkent a költségvetés eredményszemléletű hiánya – mutatott rá elemzői kommentárjában Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ (GFÜ) vezető elemzője.

A számottevő hiánycsökkentés azzal együtt következett be, hogy elsősorban a külső kereslet gyengélkedése nyomán a gazdasági növekedés érdemben elmaradt az előzetesen várttól, amelynek hatását részben ellensúlyozni tudta a fiskális szigor. Ezzel együtt is, az államadósságráta kismértékben emelkedett, 73,5 százalékra, amely közel 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az eurózóna adósságrátája

– mondta.

A bevételek a tavalyi év egészét tekintve 6,7 százalékkal nőttek. Ezen belül a társadalombiztosítási hozzájárulásokból befolyó befizetések növekedtek a leggyorsabb ütemben, 13,1 százalékkal, amely mögött a dinamikus béremelkedés húzódik meg, de ez állt elsősorban a jövedelem- és vagyonadók 10,8 százalékos bővülése mögött is. A termelési és import adók ezzel szemben csak 5,9 százalékkal nőttek, amelyben a visszafogott gazdasági növekedés játszott szerepet. Ezen belül is az áfabevételek 6,4 százalékkal emelkedtek 2023-hoz képest, itt a fogyasztás felfutását kell kiemelni. Visszafogta a bevételi oldalt, hogy az egyéb bevételek csökkentek tavaly, 3,3 százalékkal, ezen a soron kerülnek elszámolásra például az uniós transzferek – részletezte.

„A hiánycsökkentésben tehát elsősorban az játszott szerepet, hogy a kiadások a bevételeknél érdemben kisebb mértékben, 2,9 százalékkal növekedtek. Viszont ezen belül is merőben eltérő folyamatokat láthatunk. A munkavállalói jövedelmekre fordított kiadások 14,8 százalékkal nőttek, amelyhez a közszféra bérfejlesztései (például pedagógusbér-emelés) járultak hozzá legfőképp, de a kamatkiadások is jelentősen, 14,3 százalékkal emelkedtek és elérték a 4000 milliárd forintot, aminek a hátterében a magas kamatkörnyezet és a lakossági állampapírok kamatfizetései álltak. A költségvetés beruházási és egyéb kiadásai ezzel szemben 10 százalék feletti ütemben zsugorodtak, amelyben a beruházások elhalasztása, illetve a takarékosság játszotta a legnagyobb szerepet” – fogalmazott az elemző.

Hozzátette: előrejelzésük szerint az idei évben is folytatódhat a GDP-arányos deficit mérséklődése. A költségvetési törvény benyújtása óta bejelentett intézkedések (például háromgyermekes anyák szja-mentessége, nyugdíjasok áfa-visszaigénylése, vidéki otthonfelújítási program kiterjesztése) hatásával együtt is várakozásaink szerint a 3,7 százalékos hiánycél közelében alakulhat 2025-ben a költségvetési deficit. Jövőre az eredményszemléletű hiány még tovább, 3,4 százalékra mérséklődhet.

A várt hiánypálya feltétele azonban a gazdasági növekedés beindulása és a fegyelmezett fiskális politika fennmaradása is, amelyek révén az adócsökkentések fedezete megteremtődhet, miközben a kamatkiadások is érdemben mérséklődhetnek. A GDP-arányos államadósság a tavalyi kismértékű emelkedést követően csökkenő pályára állhat, 2025-re 72,9, 2026-ra pedig 71,3 százalékra mérséklődhet

– zárta gondolatait.