Az Egyesült Államok sokkal mélyebben bele volt ágyazva az ukrajnai háborúba, mint korábban gondolták. Egyes, kulcsfontosságú pillanatokban ez a partnerség adta az ukrán hadműveletek gerincét, amelyek amerikai számítások szerint 700 ezres orosz katonai veszteségekhez vezettek – írja több mint 100 forrással készült cikkében a New York Times.

A németországi Wiesbadenben található amerikai parancsnoki központban amerikai és ukrán tisztek együtt tervezték Kijev ellentámadásait. Egy masszív amerikai hírszerző művelet segítette a stratégiai tervezést és juttatott el konkrét célravezetési információkat a csatamezőn harcoló ukrán katonáknak – állította a lap.

A NYT-nak egy európai biztonsági területen dolgozó forrása arról számolt be, hogy maga is meglepődött, mennyire szoros az összefonódás: „immár részei a gyilkolási láncnak” – mondta NATO-kollégáiról.

Közös munka a németországi amerikai bázison

A lap megemlíti azt a napot, amikor állig felfegyverzett civil ruhás brit kommandósok Lengyelországba kísértek Kijevből két ukrán tábornokot, ahonnan egy C-130-as szállítógép vitte őket Wiesbadenbe. Ott ajánlott partnerséget az amerikai bázis hatalmas és nyüzsgő csarnokában az egyik név szerint megnevezett tábornoknak, Mihajlo Zabrodszkijnek a közel-keleti háborúkban bevetett Delta Erő veteránja, Christopher Donahue amerikai tábornok, a 18. légideszant hadtest parancsnoka.

A lap egyik fotóján pedig Valerij Zaluzsnij volt ukrán főparancsnokot látni, ahogy amerikai tisztekkel egy tervezőasztal fölé hajol.

A közös erőfeszítés egyik korai célpontja a „rettegett” orosz 58. hadsereg volt – ennek herszoni központi parancsnokságára zúdítottak az ukránok rakétatüzet 2022 közepén, amerikai hírszerzési és célzási információk alapján, és öltek meg ott tartózkodó tábornokokat és tiszteket. Hiába vándorolt a stáb, az amerikaiak mindig megtalálták, az ukránok pedig mindig megsemmisítették őket – írja a cikk.

Washington számára a vörös vonal a „stratégiai orosz vezetőkről”, például Valerij Geraszimov főparancsnokról szóló információk megosztása volt.

Amerikai célravezetés, egymást érő sikeres ukrán csapások

A 2022-es ukrán ellentámadás csúcspontján az amerikai CIA segített célba venni a krími Szevasztopol kikötőjét, amelynek nyomán az ukránok megrongáltak több hadihajót, és flottájuk átcsoportosítására kényszerítették az oroszokat. Később már a mélyen orosz területen lévő célpontok elleni precíziós csapásokban is segédkezett az ügynökség.

A különösen hatékony együttműködés, amelynek során az ukránok egyre-másra semmisítették meg az amerikaiak által szolgáltatott célokat, segíthet megérteni, miért válaszoltak erre a húsdaráló módszerrel – hatalmas emberi erőforrások feláldozásával – az oroszok.

A minimum 100 orosz halottat követelő HIMARS-csapások szinte heti rendszerességgel folytak.

A módszer szerint az amerikaiak úgynevezett „értékes pontokat” kínáltak fel, amelyeket az ukránoknak „vakon” kellett támadniuk, de amelyekkel kapcsolatban az amerikaiak megnyugtatták őket: bizonyosan sikert érnek el velük.

Testvéri viszony után gyanakvás és viták

A szoros partnerséget azonban kikezdte a rivalizálás, az eltérő célok sora, és az is, hogy az ukránok szembe mentek az amerikaiakkal, például akkor, amikor elsüllyesztették a Moszkva cirkálót.

Tovább frusztrálta Washingtont, hogy bizonyos dolgokat kezdtek eltitkolni előle, és hogy az ukránok nem a kisebb, reális célokra, hanem a nagy győzelmekre koncentráltak. Mindeközben az ukránok lekezelőnek és kontrollmániásnak látták szövetségesüket.

A NYT szerint Zelenszkij elnök Zaluzsnij tábornok helyett annak „makacs” helyettesére, Szirszkij tábornokra hallgatva hatalmas forrásokat fordított a szétlőtt Bahmut hiú ábránddá vált védelmére. Hónapokon belül kifulladt a teljes ukrán ellentámadás. Füstbe ment Szirszkij azon terve is, hogy visszafoglalják Luhanszkot.

Máskor az amerikaiak dühösek voltak, mert az ukránok nem hallgattak rájuk és nem törtek előre, amikor akár kisebb orosz egységekbe is botlottak.

Ezeket először drónokkal vizsgálták, majd a Wiesbadenből kapott célra vezetéssel ugyan megsemmisítették, de sok időt veszítettek és addig az oroszok védőállásokat építhettek ki.

Zaluzsnij tábornok, a volt főparancsnok sem hallgatott rájuk, és kifulladt a Krím felé indított 2023-as ellentámadása.

A hivatalos kijevi válasz erre az, hogy a nyugati szövetségesek „ingadozása” volt a kudarc oka. A Timesnak nyilatkozó egyik vezető illetékes szerint viszont az volt a baj, hogy „nem megfelelő létszámú erőt” küldtek a feladatra. Mások azt mondták, ezután már nem volt „testvéri a viszony” a szövetségesek között.

A lap megemlíti azt is, hogyan követelte Ben Wallace volt brit védelmi miniszter egy vonakodó ukrán tábornok, Andrij Kovalcsuk leváltását. Dohahue tábornok pedig leköszönésekor köszönetet mondott az ukránoknak, amiért amíg ők harcoltak, tesztelhették az amerikai stratégiát és haditechnikát.

Zelenszij morált javító sikereket akart

2024-ben az amerikaiak már az ukránok értésére adták: nem láttak reális lehetőséget területek visszaszerzésére. Javasolták, hogy az ukránok erősítsék meg védvonalaikat, miközben újraépítik csapásmérő képességüket, hogy esetleg 2025-ben ellentámadást indítsanak.

A Wiesbadenbe látogató Zelenszkij elnök azonban a hazai morált és a nyugati támogatást megerősítő nagy sikert akart. Pár héttel korábban arra utasította a később leváltott Zaluzsnijt, hogy az év végére szorítsa vissza az oroszokat az 1991-es határokra. Zaluzsnij ehhez bemutatott egy ötmillió tűzérségi lőszerről és egymillió drónról szóló tervet az amerikaiaknak.

„Honnan szedjük?” – tették fel a kérdést az amerikai vezetők.

Amerikai és brit tisztek tervezték a csapásokat

Végül azt ajánlották neki, hogy leszállítják a régóta kért ATACMS rakétákat, hogy meggyengítsék az oroszok védelmi infrastruktúráját a Krímben és elérjék annak kivonását.

A csapások „szinte minden aspektusát, a koordinátáktól a rakéták pályájának kiszámításáig, amerikai és brit tisztek felügyelték”

a lap szerint. A jelképes jelentőségű Kercsi híd célba vételét korábban az amerikaiak tiltották, de a Holdvihar műveletben megengedték, hogy a britek és az ukránok terveket dolgozzanak ki a híd lerombolására.

Az ukránok azonban kikövetelték, hogy anélkül vethessék be ATACMS-rakétáikat, hogy a támadás másik komponensét jelentő tengeri drónok készen álltak volna. Így nem is tudták romba dönteni a hidat.

Fokozatosan átlépett vörös vonalak

Az ATACMS átadása korábban vörös vonal volt az amerikaiak számára, ahogy abban sem voltak hajlandóak részt venni, hogy az ukránok orosz területen támadják az orosz erőket.

A Biden-kormányzat azonban ezt a vörös vonalat is átlépte, amikor végül engedélyezte a wiesbadeni koordinátorainak olyan „dobozok” – területek – meghatározását az orosz határ túloldalán, 80 kilométer mélységben, ahol az ukránok bevethették az ATACMS-rakétákat. Az érvelés az volt, hogy ezzel védeni tudják a határhoz közeli Harkivot.

Az oroszok nem hitték, hogy erre sor kerül, és szinte védelem nélkül állomásoztattak csapatokat a mezőkön – a támadásokban a háború egyik legsúlyosabb veszteségét szenvedték el.

A New York Times szerint 2024-ben az amerikaiak megtudták, hogy az ukrán katonai elhárítás (HUR) egy behatolást tervez Dél-Nyugat-Oroszországba. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kijevi kirendeltségének főnöke közölte Kirilo Bogdanovval, az ukrán szervezet vezetőjével: ebben nem segítenek sem fegyverrel, sem hírszerzéssel.

A Biden-kormányzatban el is kezdtek viccelődni, hogy többet tudnak az oroszokról, mint az ukrán partnereikről. Az ukránok viszont jobbnak találták a „ne szólj” módszert a „kérdezd meg és várj”-nál.

„Szövetségesek vagyunk, de eltérő célokkal... mi az országunkat védjük, ti a fantom félelmeiteket a hidegháborúból”

– mondta Valerij Kondratjuk tábornok, volt ukrán katonai hírszerzési parancsnok.

Ami aláásta Washington bizalmát: Kurszk

Az ukránok akkor indultak meg Kurszk felé (2024. augusztus 10-én), amikor Wiesbandenben véget ért a soros amerikai tábornok vezénylése és a kijevi CIA-állomásfőnök is másik megbízatást vett fel. Szirszkij tábornok ezt eltitkolta, amivel aláásta az amerikaiak bizalmát, megszegte a rögzített szabályokat és a koalíció által adott felszerelést vitt be orosz területre.

Az amerikaiak zsarolásnak érezték, hogy kénytelenek voltak fenntartani a kurszki invázióban résztvevő ukrán erők számára a HIMARS-védőernyőt, mert ha visszavonták volna, akkor az ukrán erőket megsemmisítették volna. Ennél a fegyvernél a lőszer kilövését speciális elektronikus kártya teszi lehetővé, amit az amerikaiak bármikor deaktiválhatnak – írja a lap.

A Times megjegyzi még: az amerikaiak azt akarták, hogy az ukránok a stratégiai katonai célpontokra koncentrálják dróntámadásaikat, de

ők olaj- és gázlétesítményeket, valamint Moszkva-környéki, „politikaialag érzékeny” célokat akartak támadni.

Azon is összekülönböztek, hogy miért nem küldenek a frontra a 20-as évek elején járó ukrán fiatalokat (Ukrajnában 25 évtől van sorkötelezettség). A Kijevbe látogató Christopher Cavioli amerikai tábornok elmondta: csodálkozva látta, hány civil ruhás huszonéves férfi járkál az utcákon, amikor szerinte a fronton lett volna a helyük. Zelenszkij elnök azonban sokáig ellenállt annak, hogy már 18 éves kortól bevonják a fiatalokat a háborúba.

Orosz reakció: az USA-ban elismerték a közvetlen részvételt

A New York Times cikkét az orosz sajtó is széles körben szemlézte, és például a vezető bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda így kommentálta: Amerikában szenzációs módon elismerték a közvetlen részvételüket az ukrajnai harcokban.

„Nem volt olyan nap, hogy a médiánk ne tudósított volna az amerikai katonai tanácsadók részvételéről minden szinten az ukrán hadigépezet titkos akcióiban. Sok ilyen moszkvai vádban még a gyakorlatilag Oroszország ellen harcoló szakértők vezetéknevét és rangját is említették” – írta az újság. „Amire a Fehér Ház azt válaszolta: Kreml propaganda, hazugság” – folytatja. „De most a New York Times információs bombája leleplezte az amerikai álszentséget és igazolta, hogy Moszkva igazat mondott” – olvasható a cikkben.

Az ukrán hadseregnek Amerikából parancsolnak – fogalmaz az újság, amely szerint a New York Times azért közölt ilyen „öngyilkossággal” felérő cikket, mert minden bizonnyal „ki akar békülni a Fehér Ház urával”, Donald Trump elnökkel.