Marine Le Pen: Nem hagyom magam így félreállítani, a döntés sérti a jogállamiságot

További Külföld cikkek
-
Orosz légi fenyegetés Lengyelországban, felszálltak a NATO vadászgépei
- A Nemzetközi Büntetőbíróság magyarázatot követel Magyarországtól Benjamin Netanjahu ügyében
- A szlovák parlament elfogadta a civil szervezetekről szóló „orosz törvényt”
- Trumpék olyan tárgyalásba kezdtek, ami történelmet írhat
- Áremelkedésre figyelmeztet az Egyesült Államokban a Shein és a Temu
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést” hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, s ezzel a célja, hogy „megakadályozza, hogy elindulhasson és megválasszák a 2027-es elnökválasztáson”.
„A jogállamiságot teljesen sérti ez a döntés” − mondta a francia ellenzéki politikus hétfő este a legnézettebb hírműsor, a TF1 kereskedelmi televízió híradójának stúdióvendégeként. „A bíró teljesen egyértelművé tette, hogy az eltiltást végrehajthatóvá teszi, azaz valójában feleslegessé teszi a fellebbezésemet ebben a kérdésben, azért, hogy megakadályozza, hogy induljak a (2027-es) választásokon” − fogalmazott a Nemzeti Tömörülés jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetője.
Nem hagyom magam így félreállítani. Minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget meg fogok ragadni. Maradt egy keskeny ösvény. Lehet, hogy keskeny, de létezik
− hangsúlyozta Le Pen, aki szerint olyan eszközöket alkalmaztak ellene, „amelyekről azt hittük, hogy csak az autoriter rezsimekre jellemzők”.
A párizsi büntetőbíróság két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn a francia ellenzéki politikust és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt fel. Mellékbüntetésként 100 ezer eurós pénzbírsággal is sújtották az ellenzéki politikust, aki megerősítette: fellebbez az ítélet ellen.
Az elsőfokú ítélet értelmében az 56 éves politikus nem vehet részt a következő, 2027 tavaszára tervezett elnökválasztáson, amelynek három sikertelen kísérlet után jelenleg egyik nagy esélyese a felmérések alapján.
Az ügyész indítványának megfelelően a közügyektől való eltiltás ideiglenesen végrehajtható, ami azt jelenti, hogy fellebbezés esetén is azonnal alkalmazandó, míg a büntetés többi kitételére a fellebbezés felfüggesztő hatállyal bír.
A korrupció elleni küzdelem szigorítását célzó, ideiglenes végrehajtással történő eltiltás − azaz a fellebbviteli határozat megvárása nélküli azonnali alkalmazás − 2016 vége óta szerepel általános jelleggel a francia jogban, de fakultatív módon már korábban is alkalmazták a bíróságok. Az utóbbi években több, hűtlen kezelés miatt elítélt politikus esetében is alkalmazásra került.
Az ítélettel „arról van szó, hogy a választott képviselők, hasonlóan a törvény hatálya alá tartozó más állampolgárokhoz, nem részesülhetnek semmilyen különleges bánásmódban” − mondta az ítélet indoklásában Bénédicte de Perthuis bírónő.

Marine Le Pen felszólította hétfő este „az igazságszolgáltatást, hogy siessen”, és a 2027 áprilisában esedékes elnökválasztás előtt tárgyalja meg a fellebbezését.
Több millió francia ember hisz bennem, több millió francia ember bízik bennem (...), harminc éve harcolok az igazságtalanság ellen, és folytatom, és ezt fogom tenni a végsőkig
− mondta Le Pen, aki kijelentette, hogy „semmiképpen sem vonul vissza a politikai élettől”.
A francia jogi szokásrend szerint a fellebbviteli perre leghamarabb egy év múlva kerülhet sor, és további három hónap múlva, azaz közvetlenül a 2027-es választási kampány előtt hirdethetik ki a másodfokú ítéletet. Mindaddig Le Pen nem jelöltetheti magát semmilyen választáson. Amennyiben a másodfokú ítélet két éven belül megszületik, és nem tiltja el Le Pent a választásokon való indulástól, elméletileg lehetővé válik számára az elnökjelöltség. Ha a fellebbezés során is elítélik, akkor a Semmítőszékhez fordulhat a politikus.
Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport és a Nemzeti Tömörülés elnöke hétfő este „népi és békés mozgósításra” szólított fel Marine Le Pen védelmében, és elítélte „a bírák diktatúráját”, míg Francois Bayrou miniszterelnök a környezetén keresztül közölte, hogy „felkavarta az ítélet”. A francia Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ugyanakkor „aggodalmát fejezte ki a heves reakciók miatt”, és óva intett attól, hogy bárki is megkérdőjelezze az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Reagált a francia közélet
A bírósági ítéletet követően mind a Le Pen párttársai, mind az ellenfelei közölték véleményüket. Eric Ciotti, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint „méltatlan bírói összeesküvés” történt, majd hozzátette, hogy a bíróságok „szisztematikusan kizárnak minden olyan jelöltet, aki túlságosan jobbra áll”, mellyel arra utalt, hogy korábban pártjának több tagját elítélték.
A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország sajtóközleményt adott ki, melyben azt írták, a bizonyított tények különösen súlyosak, és teljesen ellentmondanak a Nemzeti Tömörülés Felemelt fejek, tiszta kezek szlogenjének. Emellett elismerték a bírósági döntést, és elutasítják, hogy bármely alperes fellebbezzen.
Olivier Faure, a szocialisták vezetője még az ítélethozatal előtt úgy fogalmazott, hogy Franciaországban nagyon határozott elv a hatalmi ágak szétválasztása, és arra szólított fel mindenkit, hogy ezt tartsák is tiszteletben, hiszen a demokrácia csak akkor működik, ha egyetlen hatalmi ág sem kényszeríti rá magát a többire – ez az egyensúly pedig megköveteli az igazságszolgáltatás és a bírák tiszteletét is.
A jobbközép Republikánusok pártelnökjelöltje, Laurent Waquiez hangüzenetet küldött az AFP-nek, melyben úgy vélekedett a döntésről, hogy „nagyon súlyos hatása” lesz a francia demokráciára, és szerinte nem ezt a lehetőséget kellett volna választani.
Vegyes vélemények érkeztek külföldről
A Patrióták Európáért pártcsaládból elsőként Orbán Viktor magyar miniszterelnök írt a bírósági ítéletről, melyről röviden csak annyit közölt X-en,
Je suis Marine!
mellyel a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni 2015-ös támadás utáni kiállást értelmezte újra. Posztját Andrew Tate testvére, Tristan is megosztotta saját közösségi oldalán.
Matteo Salvini, az olasz közlekedésért és infrastruktúráért felelős miniszterelnök-helyettes brüsszeli hadüzenetnek nevezte Marine Le Pen elítélését. Megjegyezte, hogy azok, akik félnek a választók döntésétől, gyakran a bíróságokon találnak megnyugvást – szerinte Le Pent is ezért tiltották el az indulástól, majd pedig a mostani ítéletet összekötötte a román eseményekkel, ahol Calin Georgescut tiltották el az elnökválasztáson való elindulástól.
Ugyanakkor Salvini arra pontosan már nem tért ki, hogy a gondolatában Brüsszel mindahhoz hogyan kapcsolódik, hogy a párizsi bíróság elítélte egy francia párt több tagját, amiért ők a strasbourgi székhelyű Európai Parlamenttől kapott pénzeket elsikkasztották.
A holland szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) elnöke, Geert Wilders közösségi oldalán arról írt, hogy őt sokkolta a rendkívül kemény ítélet.
Száz százalékban támogatom őt, és hiszek benne, és meggyőződésem, hogy megnyeri a fellebbezését, és a Francia Köztársaság elnöke lesz
– írta az X-en Wilders, akinek pártja szintén a Patrióták Európáért tagja.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott, hogy az ítélet francia belügy, de hozzátette, hogy „egyre több európai főváros lép a demokratikus normák megsértésének útjára”.
(Borítókép: Marine Le Pen a TF1 televíziós csatornán adott interjú előtt Boulogne-Billancourtban, Franciaországban 2025. március 31-én. Fotó: Thomas Samson / Pool / Reuters)