Brutálisan odacsapó rekordveszteségek, csődöt mondó üzleti modell, részlegbezárások, átszervezések és elbocsátások, illetve összességében kilátástalan jövő: nagyrészt ez lett mára Putyin elnök mindent is finanszírozó orosz energetikai gigavállalata, a Gazprom. Nemrég napvilágot látott a „Gazprom átalakulása” című 42 oldalas dokumentum, amely felsorolja a cég legfőbb problémáit.

Ebben többek között szerepelnek:

Kapcsolódó

  • a megszakadt ellátási láncok;
  • a korlátozott hozzáférés az európai piachoz;
  • illetve az a megállapítás, hogy idénre az Európába, valamint a Törökországba irányuló gázszállítások volumene több mint ötödére csökken a 2019-es szinthez képest. 

A probléma gyökere, hogy hiába nem vonatkoznak máig sem nyugati és egyéb szankciók az orosz földgázra, a jelenlegi geopolitikai, gazdasági helyzetben mégsem olyan könnyű földgázt exportálni a vezetékeken keresztül vagy LNG-ként, cseppfolyósított formában – mondta el az Economxnak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Hogy miért?

  1. Egyfelől, mert az ukrajnai, Oroszország indította háború 2022-es kirobbantását követően bizonyos gázvezetékeket egyfajta nyomásgyakorlásként maga Moszkva állított le;
  2. miközben például Lengyelország vagy a balti államok politikai okokból, tiltakozásul az ukrajnai orosz invázió miatt önként mondtak le a más vezetékeken folyó orosz gázról, vagyis döntöttek úgy, hogy többé nem vásárolnak orosz földgáz;
  3. továbbá azóta is rejtélyes ügy az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantása: mindenesetre a gázvezeték azóta sem működik, sőt, egyelőre szándék sincs a javítására. 

Bár többek között Magyarország, Szlovákia és Ausztria ugyanúgy vásárol orosz földgázt, az említett okok miatt az Európába irányuló orosz gázszállítása volumene súlyosan visszaesett az utóbbi években. Bendarzsevszkij Anton mindezt számokkal is alátámasztotta: míg a háború előtt évente 180-200 milliárd köbméter orosz földgáz is érkezett az európai, mint top piacra, addig a 2010-es évek második felében épített, majd a 2020-as években tovább épülő orosz vezeték, A Szibéria Ereje, amely a Kelet-Szibériában kitermelt földgáz eljuttatására hivatott a távol-keleti, ázsiai régiókba, évente „pusztán” mintegy 38 milliárd köbméter orosz gáz szállítására van hitelesítve. Ez az ázsiai kapacitás tehát közelről sem mérhető azzal, amit a Gazprom biztosított Európa számára. 

Kép: Economx

Ha összegezzük a megmaradt vezetékes forgalmat, továbbá az aktuális LNG-szállítmányokat, azt látjuk, hogy a korábbi orosz export mintegy negyede maradt meg a Gazprom számára – állítja az Oeconomus igazgatója. Ugyanakkor a gázvezetékes verziónál jóval küzdelmesebb az LNG-szállítás, mert csupán „pár kellék” kell hozzá: kikötők, hajók, transzport, transzport és betáplálás. 

Mindebből az következik, hogy Gazprom, amely nagyrészt még a szovjet korszakban kiépített vezetékeken át szállította a gázt európai partnerei számára, és Oroszország legjövedelmezőbb vállalata volt a forgalma alapján, jelentős bevételektől esett el mára. A hatalmas zuhanást ráadásul az ázsiai export nem tudja pótolni, tehát bátran mondhatjuk, hogy a Gazprom nagy bajban van

– vonta le a tanulságot Bendarzsevszkij Anton, aki arról is beszélt, hogy az ázsiai piac rövid távon már csak azért sem dobhat a Gazpromnak mentőövet, mert ha szeretnék is a távol-keleti exportot felpörgetni, az egy alsó hangon több éves projekt, az anyagi ráfordítás mértékéről nem is beszélve.

Gazprom: mindent is megvesz, mindent is finanszíroz

Oroszország, egyben a posztszovjet régió szakértője szerint az külön történet a történetben, hogy a Gazprom veszteségei az orosz gazdaság egyéb területein, illetve a média és a sport világában is kifejtik a hatásukat. A Gazprom nem csupán orosz állami gáz-és kőolajmonopólium, amely megközelítőleg 500 ezer ember munkáltatója, és többek között masszív befolyással bír a sportban és a médiában.

A Gazprom egy olyan óriás, ami gyakorlatilag mindenütt jelen van, például birtokol és futtat saját médiacsatornákat. A kétezres évek elején nagy szerepük volt abban, hogy a Gazprom forrásain keresztül vásároltak meg korábban független médiumokat, köztük az azóta is működő TNT nevű csatornát. Ugyanakkor a Gazpromnak a sportfinanszírozásban is rendkívül jelentősnek mondható a közreműködése

– teszi hozzá Bendarzsevszkij Anton, aki szerint az orosz vezetésnek most azért is fájhat a feje, mert a Gazprom, mint az állam számára finanszírozási forrás a sporttól a médián át a kultúráig, ugyanúgy el kell, hogy tartsa ezeket a projekteket. Ilyen meredeken zuhanó bevételek mellett. Ráadásul, ha hirtelen fel is oldják a nyugati szankciókat, várhatóan csoda akkor sem történik.

A szentpétervári Gazprom Aréna
A szentpétervári Gazprom Aréna

„Rövid távon azért sem látszódik kiút a helyzetből az oroszok számára, mert ha csak Lengyelország esetét nézzük: nem fognak hirtelen újra orosz gázt vásárolni, miután rég átálltak teljesen más forrásokra, többek között az Egyesült Államokból érkező LNG-re. Ahogy igazán arra sem lehet számítani mostanában, hogy helyreállítják az Északi Áramlatot” – magyarázza az Oeconomus vezetője. 

Bendarzsevszkij Anton úgy látja, a megrongált Északi Áramlat újraindításához eleve politikai akarat, politikai döntés lenne szükséges, ám ha az meg is születik, legalább két-három évbe telne, mire a vezetéket megjavítják. Vagyis mindent összevetve, semmiképp nem lehet azzal kalkulálni, hogy belátható időn belül újból beindul a Gazprom szekere. Így nagyrészt két opció marad: 

  • ha a cég nem akar még több veszteséget termelve üzemelni, akkor valóban muszáj lesz a működésén változtatnia;
  • és/vagy mindezzel párhuzamosan bizonyos szektorokból egész egyszerűen ki fognak vonulni, mert mindaz, amit eddig fizettek, azt már képtelenek lesznek tovább finanszírozni.

Történelmi léptékű leépítés

2024 szeptemberében a Forbes közzétette a száz legnagyobb orosz vállalat nettó nyereség szerinti értékelését: a korábban listavezető Gazprom már is nem szerepelt benne. A cég rekordveszteséggel, 583 milliárd rubellel esett ki az új listáról. A veszteséges cégek rangsorában viszont a Gazprom került az első helyre. Nyugati sajtóértesülések szerint a Gazprom központjában a közeljövőben a Gazprom központjában a vállalat történetében legnagyobb létszámleépítésére készülnek. A „reform” végrehajtásával megbízott Jelena Iljuhina, a Gazprom vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban a cég igazgatótanácsának 1600 alkalmazott elbocsátását javasolta. A karcsúsítási tervnek része az is, hogy a cég legalább három részlegét be kell zárni, köztük a 2022-ben létrehozottat, amely a nyugati technológiák oroszországi alternatíváit keresi. További nyolc részleg – köztük a külgazdasági kapcsolatok és a nagyjavítási osztály – összevonását tervezik, a jogi, adó- és kincstári osztályok funkciói pedig egyetlen központba kerülnének.

A részletekről ITT írtunk bővebben.