Most tűnt fel, mennyire megdrágult a mobil, az internet?

Előírták, most pedig megtiltanák az inflációkövető áremelést a bankoknak

Fotó: Azénpénzem/clipart.com

2025. április 1. A kormány szabályozása alapján vált lehetővé, hogy a bankok utólag, az előző évi infláció mértékében emeljék díjaikat. Ugyanezt vezették be a távközlési cégeknél is. Most viszont a meglóduló áraktól megijedve, és nem mellékesen népszerűséget (úgy tűnik, ennek most minden cseppjét kétségbeesetten próbálják besöpörni) hajszolva vezetnének be „árstopot”.

Lassan azoknak is világossá válik, hogy mennyire mélyen nyúlkál a zsebünkbe a kormány, akiknek ez korábban valamiért nem tűnt fel. A banki utalásokra, pénzfelvételre először 2013-ben kivetett tranzakciós illeték alaposan megdrágította a hitelintézeti szolgáltatásokat. Ezt az adóterhet azóta már kétszer, legutóbb jó alaposan tavaly nyáron (az ezt követő díjemelésekről itt írtunk), emelték meg. Az állam étvágya miatti drágulást pedig még megfejelte: időközben lehetővé tették a bankoknak, hogy díjaikat utólag, az előző évi infláció mértékében emeljék.

Az idei inflációs (3,7 százalékos) díjemelést március elején már meglépte az OTP. Mától a nagyobb bankok közül a CIB, a K&H, a Raiffeisen és az Unicredit növeli ilyen mértékben díjait. Ugyanezt az MBH a hónap végétől teszi. Egyetlenként az Erste jelezte, nem drágít a fogyasztói árak emelkedése miatt.

A hitelintézetek a szabályozásnak megfelelően 2023-ban 14,5 százalékos, tavaly pedig 17,6 százalékos emelést hajtottak végre. Az idén 3,7 százalékos a hivatalosan megengedett drágítás, de ehhez hozzájön még a tranzakciós illeték előző évi emelésének (a magánszemélyekre tavaly díjstopot hirdettek) hatása is. Nagy Márton gazdasági miniszter tegnapi tájékoztatóján az MTI híradása szerint kijelentette: a banki szolgáltatásoknál „az árstop felé haladunk". A banki szolgáltatások díjainak drágulása ugyanis szerinte jóval az indokolható szint fölött van, februárban 12,5 százalék volt éves alapon.

Akik durvábbat léptek, azokkal egyelőre csak tárgyalnának

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – hangzott el – a lakossági fizetési számlák vezetéséhez kapcsolódó díjak befagyasztását javasolja a 2024. december végi szintre. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek az adóemelést (sem) háríthatják át lakossági bankszámlásaikra. Teljesen egyértelmű viszont, hogy végső soron ezt mindannyian megfizetjük majd valamilyen formában.

Érdekes módon, miközben a bankokra már belengette az árstopot Nagy Márton, a távközlési szolgáltatókkal egyelőre csak „tárgyalna”. Annak ellenére, hogy ezek a cégek a hitelintézeteknél durvábban és valóban aligha indokolhatóan emelték díjaikat. Mint a miniszter elmondta, a távközlési szolgáltatások ára februárban éves alapon 15,6 százalékkal, azon belül a jelentős súlyú TV, internet és telefon 19,6 százalékkal drágult, annak ellenére, hogy kivezették a szektorra kirótt extra adót.

Nem árt felidézni, a telefon, a net árának elszabadulása azután kezdődött, hogy a NER markába került a Vodafone. Ekkortól tette ugyanis (megint csak az állam) lehetővé, hogy jókorát emeljenek a szolgáltatók, még a hűségidőn belül is. Az üzletágat felügyelni hivatott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig korábbi gyakorlatával élesen szakítva jelezte: a szolgáltatók kiskereskedelmi árképzésének gazdasági megalapozottságát nem vizsgálják. Azt is kifejezetten kimondták, hogy a távközlésieknél nincs költség alapú árképzési kötelezettség.

Az idők mintha változnának...

A szolgáltatók az előző években is meglépték, és az ideire is jelezték már az inflációkövető emelést. A Yettel lakossági és kisvállalkozói számlás előfizetéssel rendelkező ügyfelei díját 2025. március 5-től, a dolgozói- és flotta tarifásokét pedig április 9-től az „éves fogyasztói árindex mértékéhez igazodó díjkorrekció” keretében 3,7 százalékkal növelték, illetve növelik. A Telekom ugyanennyivel drágít mától, a One (lánykori nevén Vodafone) 2025-ben 3,5 százalékos díjkorrekciót alkalmaz a lakossági és kisvállalati ügyfelek havi előfizetési díjában május 6-tól.

Az idők azonban mintha változtak volna, hiszen Nagy Márton arról beszélt, hogy a minisztérium első körben tárgyal a távközlési szolgáltatókkal az önkéntes díjkorlátozásról. Ezt követően a miniszter szerint egy hét felkészülési időt kaphatnak a cégek az új tarifák életbe léptetésére. A távközlési díjak elengedése után egyébként például a One flottás ügyfelei csak az inflációt követő emelés miatt majdnem 40 százalékkal fizetnek (fizetnének?) már többet májustól annál, mint amibe nekik a NER előtt került a szolgáltatás.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, díjemelés, bankok, számladíj, tranzakciós illeték, távközlés, telefon, mobil, internet, NGM, árstop