Orbán Viktor egy korábbi évértékelőjében a Tanú című film egyik szállóigévé vált mondatát idézte, amikor azt mondta: „Csapásokat adunk és csapásokat kapunk”. Ez sokáig így is volt, az utóbbi időben viszont úgy tűnik, a magyar kormány most ütéseket kap, amelyek egy része ráadásul olyan helyről érkezik, ahonnan Orbán Viktor és csapata támogatásra számított, Donald Trumptól.
Az autókat érintő vámok is fájdalmasak lesznek a magyar gzdaságnak
Az amerikai elnök a múlt héten jelentette be a gépjárművek és alkatrészek megemelt vámját. Ez a német gyártók által a magyar gazdaságot is érinteni fogja, hiszen a hazai gyárakban is készülnek exportra szánt alkatrészek. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyarországi üzemekkel rendelkező gyártók problémái kihatnának az itteni operációra is. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt évek hazai gazdasági stagnálása is jelezte, hogy erős német gazdaság nélkül nincs érdemi hazai konjunktúra sem.
Ráadásul Donald Trump a hétvégén arról beszélt, hogy esze ágában sincs a vámokat felfüggeszteni. Az elnök azt is megjegyezte, hogy ha az autógyárak emelik az áraikat áprilistól, akkor az amerikaiak majd hazai gyártású járműveket vesznek, ami az amerikai ipart segíti. Más kérdés, hogy Trump vagy nincs tisztában a járműipar nemzetközi integrációjával, vagy nem akar erről tudomást venni. A statisztikák szerint ugyanis az Egyesült Államokban gyártott járműveknél is közel 50 százalékos az importált alkatrészek aránya. Még a leginkább amerikai Tesla esetében is csak egy olyan modell van, amelynél 85 százalékos az ottani hozzáadott érték, de Elon Musk vállalatánál is átlagosan 20 százalékos az importarány az autókban.
Donald Trump arról is megfeledkezik, hogy ugyan akár a helyi, akár a nemzetközi gyártók létrehozhatnak amerikai üzemeket és növelhetik az ott végzett gyártás arányát, ám ezek felépítése egyrészt időbe telik, másrészt szinte biztosan ez is növeli az autók árát, hiszen az amerikai minimálbér is többszöröse annak, mint amit a cégek például a mexikói üzemekben fizetnek a munkásoknak.
Berágott Putyinra, az olajpiacon csapna oda Trump
Az autóipari vámok által generált nehézségek mellett jöhet egy újabb, ami a magyar gazdaságot terhelheti. Az egy nap alatt békét ígérő amerikai elnök ugyanis lassan szembesül azzal, hogy Vlagyimir Putyin nem azt teszi, amit Donald Trump várt, az időhúzó taktikájával nem tudtak mit kezdeni. Sőt egyes elemzők arról beszélnek, hogy az orosz elnök a bolondját járatja Trumppal, aki ezzel csak lassan szembesült. A hétvégén viszont az NBC-nek nyilatkozva eddig nem tapasztalt kemény hangot ütött meg az amerikai elnök. Azt mondta, hogy nagyon dühös Putyinra, amiért az nem hajlandó megegyezni.
„Ha Oroszország és én nem tudunk megegyezni az ukrajnai vérontás megállításáról, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat vetek ki az olajra, minden Oroszországból kiáramló olajra”
– mondta Trump vasárnap az NBC News-nak adott kora reggeli telefoninterjúban. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország Oroszországból vásárol olajat, akkor nem folytathat üzleti tevékenységet az Egyesült Államokban. A vám mértéke kapcsán pedig 25-50 százalékos mértéket említett az elnök. Mindez értelemszerűen érintené a magyar gazdaságot is, hiszen Európában az orosz olaj legjelentősebb vásárlójának számít hazánk.
Fotó: Wikimedia
Most akkor Trump dobja le a gazdasági atombombát?
Érdemes ugyanakkor felidézi, hogy 2022-ben az Európai Unió egyik Oroszország elleni szankciója érintette az olajimportot is. Ám már az ötlet felvetése is heves ellenállást váltott ki magyar részről. Orbán Viktor és később Szijjártó Péter is azzal érvelt, hogy az orosz olaj elleni szankciók felérnek a magyar gazdaságra dobott atombombával. Az egyeztetések eredményeként egyébként olyan kompromisszum született, amely szerint a tankerhajókon szállított olaj vásárlását megtiltották, a csővezetéken érkezőét viszont nem. Így a közép-európai országok mentességet kaptak, amely mára tulajdonképpen már csak Szlovákiát és Magyarországot érinti, a többi régiós ország a teljes fogyasztásához képest legfeljebb elhanyagolható mennyiségben vásárol orosz olajat.
Orbán Viktor logikája alapján tehát Trump esetleges lépése egy gazdasági atomtámadással lenne egyenértékű. Ráadásul mindezt nem az Európai Bizottság döntése nyomán kellene elszenvednünk, hanem Donald Trump miatt. Ha a kormány korábbi állítása igaz, és nem tudunk orosz olaj nélkül működni, az az Egyesült Államokkal fordíthatja szembe Orbán Viktort. Vagy le kell mondani az orosz olajról, ami miatt a korábbi kormányzati állítások szerint az ország üzemanyagellátása kerülhet veszélybe.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a szakértők már 2022-ben is arról beszéltek, hogy Orbán Viktorék erősen csúsztatnak az orosz import kapcsán. Ugyan a Dunai Finomító valóban az orosz olajra van optimalizálva, ám akkor az volt a magyarázat, hogy egy keverőüzem révén bármilyen olajból lehet olyan elegyet alkotni, amelyből a legoptimálisabb kihozatalt képes a százhalombattai finomító előállítani. A háború kezdetén komoly számháború is volt arról, hogy az átállás mibe kerülne a Mol számára, a magyar kormány által kommunikált és a szakértők által megjelölt összeg finoman szólva sem volt köszönőviszonyban.
Hangsúlyozzuk, a Mol hazai finomítója számára valóban az orosz, úgynevezett Ural típusú olaj az optimális, ám érdemes megjegyezni, hogy a 2022-es magyar tiltakozás mögött vélhetőleg sokkal nagyobb szerepet játszott az a tény, hogy az Európában irányadó Brent és az orosz Ural olaj között óriási árkülönbség alakult ki. Ezt kezdetben a Mol, majd különadó révén a magyar állam fölözte le, amelyből egyes becslések szerint akár 400-500 milliárd forintos bevétele is lehetett a költségvetésnek.
A különböző olajtípusok között az akkor tapasztalt akár 35 százalékpontos különbség jó része eltűnt és manapság már csak néhány dollárral olcsóbb az orosz olaj. Ugyanakkor ez még mindig gazdasági előnyöket biztosít, arról nem is beszélve, hogy az alternatív szállítási útvonal, a Horvátországból érkező Adria vezeték tranzitdíja miatt évek óta vita van az ottani vállalat (Janaf) és a Mol között. A magyar fél szerint ugyanis a horvátok visszaélnek a pozíciójukkal, és a piaci árak sokszorosát kérik az olajszállítás során.
Amennyiben tehát Trump esetleges döntése okán át kellene állni orosz olajról más típusúra, az a Mol számára mindenképpen növekvő költségekkel járna.
Emellett persze kommunikációs szempontból is kihívás elé állítaná a kormányt, hiszen az unión belül Moszkva leghűségesebb támogatójaként kellene az oroszoknak hátat fordítani. Illetve valahogy el kellene azt is magyarázni, hogy Orbán Viktor barátja miért hoz Magyarország számára gazdaságilag előnytelen szankciót. Hiszen soktízmilliárd forintot költött a propaganda arra, hogy a szankciók tönkretesznek minket, hozzátéve: ilyen döntéseket Brüsszel azért hoz (amelyeket mi csak megszavazzuk), hogy Magyarországnak ezzel károkat okozzanak.
Konstruktív hozzáállást tapasztalt Washingtonban Kirill Dmitrijev, elégedetten repülhetett haza Moszkvába. 
