Az EU tényleg beleroppanna Ukrajna tagságába

Túlvállalja magát az Európai Unió, hiszen Ukrajna újjáépítésére is forrásokat kíván biztosítani, továbbá a saját versenyképességének javítását is fel akarja gyorsítani – jelentette ki a hirado.hu-nak Lentner Csaba. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszora és a Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhely vezetője figyelmeztetett: ez utóbbit is külső források bevonásából oldanák meg, és ez már túl sok.

A közgazdászt azt követően kérdezték meg, hogy a tervezett eurókötvények kibocsátásával kapcsolatban hasonló fenntartásokat fogalmazott meg az Euronewsnak Andrius Kubilius. Az Európai Unió védelmi és űrkutatási biztosa kijelentette: az EU még nem áll készen rá, hogy eurókötvényeket bocsásson ki a védelmi képességek megerősítésére, ez ugyanis az összes tagállam számára súlyos terhekkel járna.

Nincs meg a fedezet

Lentner Csaba ugyanakkor azt emelte ki, hogy az Európai Unió a tagországok által befizetett kvótákból gazdálkodik: „Más jogcímen nincsenek bevételei, nincs vagyona, amelynek a hozadékára számíthatna.”

A közgazdászprofesszor úgy véli, már az is nagy kockázat volt, hogy az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének biztosítására visszterhes kötelezettséget vállalt az unió (a Covid idején – a szerk.). Az esedékes adósságszolgálatot csak a tagállami befizetésekből tudja majd rendezni, amivel viszont forrásokat von el az agrártámogatásoktól és más konvergenciacéloktól. Valójában az EU kötelezettségvállalása olyan célokat szolgál, amelyhez a későbbiekben alanyi jogon, közhatalmi bevételi jogcímen nem rendelkezik bevételekkel, fedezettel.”

Szintén emlékeztetett a Covid-időszakban történt hitelfelvételre Andrius Kubilius: „Éppen elég nagy kihívás, hogy mit kezdjünk azokkal az eurókötvényekkel, amelyeket a világjárvány idején bocsátottak ki” – itt az uniós biztos arra utalt, hogy 2028-ban megkezdődik a közösen vállalt hitelek kifizetése.

Ezek az összegek mintegy 350 milliárd euróra rúgnak. A közelgő kötelezettségre az Urusla von der Leyen vezette Európai Bizottságnak kell felkészülnie.

Lentner Csaba közgazdász a 48 perc című műsorban 2025.02.13-án (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)

Lentner Csaba szerint „a helyreállítási alap felöltésére felvett hitelek törlesztőrészletei bonyodalmakat fognak okozni az Európai Unió és a tagországok működésében – egyszerűen nincs meg a fedezet”. A közgazdászprofesszor arra is rámutatott: „Legyünk tárgyilagosak, az EU rohamosan veszít a versenyképességéből, sőt a német autóipari vállalatok és az európai Stellantis konszern drasztikus megrendelés visszaesését látva, mondhatom, hogy az Európai Unió most már válságba is került. Saját magán kellene segíteni elsősorban, mert ha így folytatódik, az Európai Unió szorul segélyre.”

Adósságrabszolga

Miközben az Európai Unió legutóbbi, brüsszeli csúcstalálkozóján, mint arról a Reuters is beszámolt, az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas sürgette az uniós vezetőket, hogy a Kijevet támogató szavakat párosítsák tettekkel (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis arra hívott fel, hogy biztosítsanak legalább 5 milliárd eurót Ukrajnának tüzérségi lőszer beszerzésére), egyre nő a megosztottság az újabb eladósodást jelentő lépések ügyében.

És ezek a lépések egyre sorjáznak: például a március 6-i brüsszeli rendkívüli EU-csúcson a 27 tagállam úgy döntött, hogy mintegy 800 milliárd eurót mozgósítanak arra, amit a vezetők Európa újrafelfegyverzéséhez szükségesnek minősítettek.

Százmilliárd eurók mennek el (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

„Az Európai Unió sorsa ezekben a hetekben pecsételődik meg. Az orosz gáz- és olajszállítmányok felmondásával megdrágította a termelését. Az innovációs versenyben elaludtak. Az európai autóipar balesetet szenvedett. Még egy-két hitelfelvétel a szövetségi költségvetés terhére, és az EU adósrabszolgává válik. Nem marad ereje az országok közötti együttműködést, a közös politikát fenntartani” – jellemezte a helyzetet Lentner Csaba.

A legutóbbi uniós csúcson a Reuters szerint „Orbán Viktor kivételével minden uniós vezető közleményben vállalta, hogy továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának”. Emellett Donald Trump erőteljes nyomást fejt ki a NATO-tagállamokra a védelmi költségek 2 százalék fölé emelése ügyében.

Lendületesen a szakadék felé

Arra a kérdésre válaszolva, hogy meg tudnak-e birkózni e kettős teherrel a tagállamok gazdaságai, Lentner Csaba úgy vélekedett: „Az Európai Unió és a tagállamai sincsenek abban a helyzetben, hogy a védelmi költségeiket számottevően emelni tudnák. Ezzel tisztában van Donald Trump is. Az amerikai elnök lényegében az európai gazdaságot akarja tovább gyengíteni, a várható tagállami megosztottsággal és újabb kiadásokba történő belehajszolással.”

Tovább bonyolítja a helyzetet Lentner Csaba szerint, hogy a komplex katonai kapacitások előállítása elég összetett:

„Lőszerből például 70 százalékos importja van az EU-nak az igényeihez mérten, amelynek a zömét az Egyesült Államokból szerzi be.”

Ellentmondásos szerinte az egyes tagországok katonai-műszaki beszerzési gyakorlata is: Lengyelország például Dél-Koreából szerzett be korszerű lövészpáncélosokat, „hiába a német hadiipar széles kínálata. Több EU-tagország is amerikai vadászgépekkel védi a légterét. A folyamatos karbantartás, korszerűsítés pedig köti az amerikai vadászgépeket használó országokat”.

A közgazdászprofesszor arra is kitért: ha az EU-tagországok több fegyvert, lőszert, hadi eszközt akarnának beszerezni, azt csak az USA-tól tudnák, hiszen ott van óriási kínálat.

Fölvetésünkre, hogy nem kockáztatják-e ezek a folyamatok az európai gazdaságok növekedését, a tagállamok gazdasági egyensúlyának fenntartását, Lentner Csaba kifejtette: „Az irreális, pozitív hozadék-előállító képességgel nem rendelkező beruházások, és az e célokat szolgáló hitelfelvételek a csőd kockázatát hordozzák magukban.”

„Ha az Európai Unió nem fékezi le a lendületét ezekben a felelőtlen megnyilvánulásokban, akár csődbe is mehet”

– summázta a szakértő.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lenne, ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, Orbán Viktor korábban azt mondta: most az unió vezetői még azt álláspontot képviselik, hogy gyorsan fel kell venni őket, „de a kijózanodás az nem kerülhető el”. Mint mondta, szerinte előbb-utóbb ez megtörténik, és minden ország ki fogja számolni, hogy rájuk nézve milyen következményekkel járna ez. „És az egész ott el fog halni.  Csak harcolni kell, magától nem hal meg, ezért harcolni kell, mert Brüsszel nyomni fogja Ukrajna gyors uniós tagságát”– mondta, majd hozzátette:

Magyarországon most „egy izgalmas vita” kezdődik arról, hogy mennyibe került a magyaroknak a háború eddigi három éve, és mennyibe kerülne Ukrajna uniós tagsága a közvetlen és a közvetett költségeket tekintve.

„Az elmúlt három év esetében azt tudjuk mondani, hogy három nagy költség volt, amit nekünk fizetni kellett, vagy állnunk kellett. Az egyik, hogy megváltoztak a nemzetközi gázárak, és ezen sokat vesztettünk. A másik, hogy megváltozott a piaci környezet, és ezért a hitelekhez is csak magasabb kamatokkal lehetett hozzájutni, itt van egy kamatveszteségünk. És elvesztettük az orosz exportpiacot a szankciók miatt” – sorolta fel, majd hozzátette:

„Ezt ha mind összeadom, akkor kijön egy nagyon magas, 9000 milliárd forint feletti összeg, amit, ha visszaosztok családokra, az magyar családonként, mondjuk háztartásonként két és fél millió forintot jelent. Ez a múlt, ennyit buktunk eddig. ”

Hozzátette, hogy eközben „százával, ezrével, tízezrével” halnak meg emberek a háborúban, és ez a magyarországi közösséget nem érintette ugyan, de a magyaroknak is sokba került anyagilag a háború.

„A Putyinnal szembeni legnagyobb kritika az volt, hogy…”

„Ez a múlt. És akkor itt a jövő, hogyha az uniós tagsága bekövetkezne Ukrajnának […] akkor előáll egy újabb cech, amit nekünk fizetnünk kell” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kifejtette, hogy e tekintetben is három nagy tétel lenne. Egyrészt Ukrajna újjáépítését az Európai Uniónak kellene finanszíroznia a csatlakozás esetén, másrészt pedig működtetni kellene az ukrán államot, mert ők a jelenlegi helyzetben végképp nem tudják fenntartani magukat. De, mint mondta, már a háború előtt is problémát jelentett ez Ukrajnában.

„Hát a Putyinnal szembeni legnagyobb kritika három évvel ezelőtt éppen az volt, hogy fölösleges volt megindítani a háborút, mert Ukrajna hamarosan összeomlott volna gazdaságilag, mondták akkor az elemzők. Ez már régen volt, mindegy is. De Ukrajna mindig is egy olyan ország volt, amely csak nagy nemzetközi hitelekből volt képes fenntartani magát. Ha bejön az unióba, ezt mi fogjuk fizetni”

– fogalmazott e ponton Orbán Viktor. Ezt követően harmadik tételként a közvetett költségeket nevezte meg, megemlítve többek közt az agrártámogatásokat, amely területen töredékükre esnének vissza a magyar gazdáknak járó források is.