A világ végén kötné ki kutyáit Donald Trump

További Külföld cikkek
-
Kigyulladt és leomlott egy 640 méteres híd Pekingben
- Nyitott koporsóban vitték át Ferenc pápa testét a Szent Péter-bazilikába
- Az elesettek pápája soha egy fillér fizetést sem vett fel, nincstelenül távozott az élők sorából
- Zelenszkij nemet mondott Trumpnak, az amerikai külügyminiszter máris lépett
- Az Egyesült Államok külügyminisztériumának gyökeres átalakítását tervezik
Szó szerint ez az amerikai védelem legtávolabbi szeme. Pituffik az a hely, ahol az Egyesült Államok észlelhet egy ellene irányuló rakétakilövést, kiszámíthatja a röppályát és aktiválhatja védelmi rendszereit. Ez pótolhatatlan – közölte Peter Ernstved Rasmussen dán védelmi elemző.
Az amerikai légierő és az űrhaderő mintegy 150 tagja állomásozik állandó jelleggel Pituffikban. Ők foglalkoznak a rakétavédelemmel és az űrfelügyelettel, az itt állomásozó korszerűsített előrejelző radar pedig képes a ballisztikus rakétákat szinte közvetlenül a kilövésük után észlelni.
Nyaranként a New York-i Nemzeti Gárda légierejének egy kontingense is támogatja a missziókat. Ez a személyzet elsősorban egy másik, dél-grönlandi repülőteret használ, de időnként átrepül Pituffik felett. Az amerikai hadsereg egyetlen, „síléccel” felszerelt repülőgépével, az LC–130-as repülőgéppel szállítják a kutatókat és az ellátmányt a sziget körüli táborokba – írta meg a The New York Times. Pituffik az egyetlen amerikai katonai bázis Grönlandon.
Egymást marják a nagyhatalmak az örök jég szigetéért
A gyarmati múlt terhei is kísértenek még.
Mióta vannak amerikaiak Grönlandon?
Az Egyesült Államok katonai jelenléte Grönlandon egészen 1941-re vezethető vissza, amikor Dánia – amely akkoriban teljes mértékben ellenőrizte a területet – a náci Németország megszállása alá került. Grönland ekkor még dán gyarmat volt. Az amerikai jelenlét elsődleges célja a térség biztonságának garantálása volt, különös tekintettel a német tengeralattjárók elleni védelemre. Ennek érdekében az Egyesült Államok több stratégiai létesítményt, köztük repülőtereket és meteorológiai állomásokat épített, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszottak az észak-atlanti hadműveletekben – mondta lapunknak Papp Zsanett Gréta, Grönland szerepével foglalkozó geopolitikai szakértő.
Fontosnak nevezte, hogy a 21. században Kína hasonló módon próbálja gazdasági és stratégiai pozícióját kialakítani Grönlandon, elsősorban infrastrukturális beruházások, például kikötők, repülőterek és bányászati projektek révén. Azonban míg az Egyesült Államoknak sikerült tartós katonai jelenlétet kialakítania, addig Kína ezekben a törekvéseiben inkább csak korlátozott sikereket ért el – kisebb részben dán, nagyobb részben pedig amerikai nyomásgyakorlás miatt.
1951-ben Dánia és az Egyesült Államok hivatalos védelmi megállapodást kötött, ami lehetővé tette az amerikai hadsereg számára, hogy kiépítse a Thule Légibázist Grönland északnyugati partján, mintegy 1200 kilométerre az Északi-sarktól és 1500 kilométerre a fővárostól, Nuuktól. A Thule nevet azért kapta, mert „Thule” legendás szigetét tartották az ókorban a világ legészakibb pontjának, amelyen túlra az örök fagy miatt már nem lehet jutni. Erre utal az Ultima Thule, a legvégső pontot jelentő kifejezés is. A bázis már kezdetektől a hidegháborús stratégia szerves része lett: lehetőséget biztosított az Egyesült Államok számára, hogy szükség esetén közvetlenül elérje a Szovjetunió területét, miközben rakétaindítások korai észlelésére és térfigyelésre is szolgált.
Az amerikai jelenlét Grönlandon azonban nem csupán katonai, hanem politikai és társadalmi következményekkel is járt. A bázis létrehozása érdekében az eredetileg ott élt inuit lakosságot erőszakkal áttelepítették a bázis jelenlegi telephelyéről Kvaanaakba, ami máig tartó sérelmeket okozott a helyi közösség körében. Ezzel párhuzamosan a régió „Arctic exceptionism” koncepciója is megerősödött – vagyis az a felfogás, hogy az Északi-sarkvidék stabilitása és regionális hatalmi egyensúlya viszonylagos állandóságot élvez, még a globális geopolitikai feszültségek közepette is – mondta el Papp Zsanett Gréta.
A korszak egyik legfurcsább kísérlete a Camp Century volt, egy atomenergiával működő bázis, amelyet az 1950-es évek végén építettek a jég alá a „Jégféreg” nevű titkos projekt részeként. A terv az volt, hogy kipróbálják, elrejthetők-e és indíthatók-e nukleáris rakéták a felszín alól.
A Camp Century az 1950-es évek végén az Egyesült Államok egyik legambiciózusabb kísérlete volt a sarkvidéki hadviselés területén. A projekt végül 1967-ben kudarcba fulladt, részben a jégmozgások előre nem látott hatásai miatt, azonban rávilágított az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségére a nukleáris hadviselés szempontjából – közölte Papp Zsanett Gréta.
Ez volt a hidegháborús ambíció legvadabb formája. Építettek egy nukleáris bázist a föld egyik legellenségesebb környezetében, csak hogy lássák, meg lehet-e csinálni
– mondta Rasmussen.
A jég túl instabilnak bizonyult, és a bázis tervét feladták. A hulladék – beleértve a radioaktív anyagokat és a gázolajat – azonban még mindig a föld alatt van, és a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a felmelegedő hőmérséklet előbb-utóbb a felszínre hozhatja.
A helyszín
Pituffik a 76. szélességi kör felett, Grönland északnyugati partjainál található, mintegy 750 mérföldre az Északi-sarktól. Ez az egyik legzordabb helyen lévő katonai létesítmény a földön.
A legközelebbi település, Kvaanaak több mint 100 kilométerre van, és kevesebb mint 650 embernek ad otthont. Sokan fókákra, rozmárokra és alkalmanként jegesmedvékre vadásznak, hogy túléljenek a helyszínen.

Télen hetekre eltűnik a nap, és a hőmérséklet mínusz 34 Celsius-fok alá süllyed. A körülmények ellenére Pituffik repülőtere egész évben üzemel. A hajók csak egy szűk nyári időszakban érhetik el a bázist, amikor a jég ideiglenesen visszavonul.
Technológia
Pituffik az amerikai védelmi infrastruktúra globális hálójának része és kulcsfontosságú állomás. Katonai szakértők szerint az új fenyegetések, például a hiperszonikus rakéták megjelenésével a Pituffik korai előrejelző rendszerei nélkülözhetetlenek.
A hiperszonikus cirkálórakéták nem mennek ki az űrbe – mondta Troy J. Bouffard, az amerikai hadsereg nyugalmazott tiszthelyettese, sarkvidéki védelmi szakértő.
Alacsonyan repülnek, manővereznek, és nincs módunk elfogni őket, ha már elindultak
– fogalmazott.
Ha egy rakétát Oroszországból vagy Kínából indítanának Észak-Amerika felé, az Bouffard szerint nagy valószínűséggel az Északi-sarkvidék felett haladna el. A Pituffik földi érzékelői ebben az esetben kulcsfontosságúak, mivel a műholdak nem működnek jól a magas szélességi körökben.
Ráadásul az Északi-sarkvidéken a lézerek sem működnek. „A levegő tele van jégkristályokkal – lényegében apró tükrökkel. A lézerek és a tükrök pedig nem jönnek ki jól egymással” – mondta. A Pituffik szerepe azonban nem korlátozódik a radarállomásra.
„Előretolt bázisként vagy kulcsfontosságú kommunikációs vonalként is szolgálhatna” – mondta a szakértő, majd hozzátette: „Minél előrébb vannak ezek a helyszínek, annál hasznosabbak.”
A Pituffik Űrbázis és a kulturális elismerés kérdése
Papp Zsanett Gréta elmondása szerint 2023 áprilisában az Egyesült Államok hivatalosan is átnevezte a bázist Thule Légibázisról Pituffik Űrbázisra, hogy ezzel is elismerje Grönland kulturális örökségét és az őslakos közösségek történelmi szerepét. A bázis hivatalosan is megkapta a térség generációkon át használt helyi nevét. Bár az átnevezés önmagában nem módosította annak katonai funkcióit, jelképes gesztusként értelmezhető Grönland egyre növekvő autonómiájának és az őslakos közösségek kollektív jogainak elismerése révén.
A bázis neve a grönlandiak nyelven egyébként annyit jelent, hogy „a hely, ahol kikötjük a kutyáinkat” – írja a The New York Times.
Bár a névváltoztatás elsősorban szimbolikus volt, tükrözi a grönlandi kultúra, identitás és történelmi sérelmek egyre növekvő elismerését – ezek mind kulcsfontosságú elemei a függetlenségi mozgalomnak, vagyis a Dán Királyság, kifejezetten a dán érdekszférából való kikerülésnek. Donald Trump amerikai elnök azóta ismételten kinyilvánította azon szándékát, hogy Grönlandot az Egyesült Államokhoz csatolja, és nem zárja ki a katonai erő alkalmazásának lehetőségét sem.
Grönland újonnan megválasztott miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen hangsúlyozta, hogy a sziget saját jövőjét maga határozza meg, és nyíltan elítélte a fokozódó amerikai nyomásgyakorlást, mondván, nem fognak betagozódni az Egyesült Államokba – tette hozzá Papp Zsanett Gréta.
(Borítókép: J. D. Vance amerikai alelnök a Pituffik Űrbázisra látogat 2025. március 28-án. Fotó: Pool / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Robert Fico nem hallgat az uniós figyelmeztetésre
A szlovák miniszterelnök részt vesz Moszkvában a második világháborús győzelmi ünnepségen.
április 16., 19:36
- Külföld
Tarjányi Péter: Amit Trump ígért Panamával kapcsolatban, azt valójában végrehajtotta
A biztonságpolitikai szakértő azt is elmondja, miért jó ez Amerikának.
április 16., 19:00
- Külföld
Von der Leyen a Trump-korszak kihívásairól: Európának nincs szüksége oligarchákra
Az Európai Bizottság elnöke figyelmeztetett Putyin imperialista törekvéseire is.
április 16., 17:30
- Mindeközben
„Gyakorlatilag mindent újra kell tanulnom” – Horváth Éva elindult a gyógyulás útján a motorbalesetét követően
2 órája
- Külföld
Politikai múlttal nem rendelkező új miniszterelnöke lett Szerbiának
Endokrinológus a kormány élén.
április 16., 21:19
- Külföld
Újabb EP-delegáció járt Magyarországon, továbbra is aggódnak a magyar jogállamiság miatt
A magyar kormány az ország elleni támadásról beszél a látogatás után.
április 16., 17:36
- Címlapon
Zelenszkij nemet mondott Trumpnak, az amerikai külügyminiszter máris lépett
Összeomolhat a Trump-féle béketerv.
2 órája
- Mindeközben
Kárász Róbert jogi lépést fontolgat a motorbalesete után: Más idiotizmusa és felelőtlensége miatt váltam járásra képtelenné
tegnap, 19:30
- Külföld
Küszöbön a megállapodás, de Moszkva újabb offenzívára készül – Zelenszkij szerint Kína fegyverekkel segíti Putyint
április 17., 06:15
- Külföld
Trump lépései földrengéseket idéznek elő, évtizedek óta nem látott konfliktus jön
A jövőért folyik a világjátszma: az USA lépett, Kína követel, a többiek figyelnek és mérlegelnek.
április 17., 05:59
- Külföld
A Time magazin közzétette a 100 legbefolyásosabb emberének listáját
Meglepetések is akadnak a sorban.
április 17., 06:08
- Külföld
Oroszország így toborozza a kínai zsoldosokat az ukrajnai háborúba
Minden viszonylatban kiemelkedő keresetre számíthatnak.
április 16., 06:13
- Külföld
Az utolsó északmacedón sérült is hazatért a Honvédkórházból
A fiatal négy hetet töltött a kórházban.
április 16., 06:33
- Külföld
Különleges engedményeket vezettek be az izraeli hadseregben
A szerződéses női katonák például többféle színű körömlakkot is használhatnak.
április 17., 07:15
- Külföld
Jelentősen csökkent az Európába érkező illegális migránsok száma
Több körülmény is nehezíti a bejutási kísérleteiket.
április 16., 13:20
- Külföld
A londoni orosz nagykövet semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a brit partoknál tengeralattjárókat figyelnek meg
A kémkedés tényét nem tagadta.
április 17., 09:58
- Mindeközben
Nehéz időszakáról vallott Sajgál Erika: „A hajamnál fogva kihúztam magam a gödörből”
tegnap, 17:32
- Külföld
Vizsgálatot indított az MCC brüsszeli irodája ellen az EU
A bejelentés szerint a szervezet jogi kiskapukat kihasználva titkolja a költségvetését.
április 17., 10:03
- Külföld
Egy súlyos veszélyre figyelmeztette Benjamin Netanjahu a francia elnököt
Az izraeli miniszterelnök szerint ez lesz, ha Franciaország elismeri Palesztina függetlenségét.
április 16., 13:27
- Külföld
Ferenc pápa folytatja munkáját, ő írta a nagypénteki Via Crucis meditációkat
A nagyheti liturgiákon azonban még nem vesz részt.
április 16., 06:37
- Külföld
Kiderült, mikor kell bíróság elé állnia Andrew Tate-nek Londonban
Az influenszer ellen három országban is büntetőeljárás zajlik.
április 16., 12:05
- Külföld
Szerb miniszterelnök-jelölt: Szerbia belefáradt a megosztottságba
Az endokrinológus eddig nem foglalkozott politikával, most azonban kormányalakítással van megbízva.
április 16., 11:20
- Címlapon
Ferenc pápának havi 11 milliós fizetése volt, mégis nincstelenül halt meg
Egyetlen húga él, egy argentínai idősotthonban.
2 órája
- Címlapon
Zacher Gábor: Van egy fura függőség, amitől többen szenvednek, mint a drogoktól
Az új drogtörvény mellett kibeszéltük a szintetikus kábítószerek piacát és a kínai laborok szerepét is.
tegnap, 18:58
- Címlapon
Nehéz lesz ma ügyeket intézni, sztrájkba kezdenek a közszolgálati dolgozók
A szerdai munkabeszüntetés csak a kezdet.
3 órája
- Mindeközben
Ő volt Törőcsik Franciska kedvenc világhírű színészkollégája a Hunyadiban: „Annyira kedves volt”
tegnap, 14:36
- Külföld
Váratlan fordulat a skót bíróságon, a transznemű nők nem számítanak nőnek
A skót nőjogi szervezetek boldogan, a Zöldek csalódottan vették tudomásul az eredményt.
április 16., 12:39
- Külföld
Több mint egy tucat betegének megölésével vádolnak egy német orvost
A börtönön túl élethosszig tartó szakmai eltiltást is kértek a gyanúsítottra.
április 17., 06:17
- Külföld
Döntött a bíróság az Olaf Scholzot a frankfurti repülőtéren megölelő férfiról
Az elkövető bocsánatot kért a volt kancellártól.
április 16., 10:17
- Mindeközben
Dér Heni a harmadik gyerekről: „A férjem el tudná képzelni, és én sem zárkózom el tőle”
tegnap, 13:28
- Külföld
Őrizetbe vették a keddi dallasi lövöldözés gyanúsítottját
Négyen sérültek meg a támadásban.
április 16., 09:43