„Ez valószínűleg csak azokat lepte meg, akik egy szikla alatt éltek, és nem olvassák a hazai és a nemzetközi szaksajtót. A piaci konszenzus az elmúlt időszakban folyamatosan lefelé mutatott a magyar gazdasági növekedést illetően, az infláció tekintetében viszont fölfelé” -  fogalmazott az Economx érdeklődésére Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis a jövő évi költségvetés előkészítését tartotta megfelelő aprónak ahhoz, hogy bejelentse: a legutóbbi kormányülésen elfogadták a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) új számításait, miszerint

az idei GDP-növekedés nem 3,4, hanem 2,5 százalékos lesz.

Már nem lehetett sokáig titkolni

Virovácz Péter szerint abban sincs semmi meglepő, hogy ezt az adatot most hozta nyilvánosságra a kormányzat, ugyanis az Európai Bizottságnak leadott konvergenciajelentésben frissített és reálisabb számokkal kell kalkulálni. Ha pedig egy kormányzat nem aktuális, nem érvényes számokra hivatkozva próbál meg egy hosszú távú költségvetési tervet beadni, azt a Bizottság visszadobja. A magyar kormányzat által leadott jelentés pedig napokon belül elérhetővé vált volna, tehát logikus volt ezeket egy sajtótájékoztató keretében már most a nyilvánosság elé tárni, így a magyar emberek nem a konvergenciaprogramból értesültek a kormányzati tervek visszavágásáról.

Virovácz Péter a 2,5 százalékos GDP-növekedést reálisabbnak nevezte, ami akár még el is érhető, és abban is egyetértett Nagy Mártonnal, hogy hiányzik a magyar gazdaságban a külső, de igazából a belső kereslet is. Finomítgathatjuk, de nincsen elegendő mennyiségben beruházás a magyar gazdaságban, és bár a 4-5 százalék körüli fogyasztási dinamika jól hangzik, de még mindig bőven alatta vagyunk a válság előtti fogyasztási trendeknek – magyarázta az ING vezető elemtője. Hangsúlyozta, ennél sokkal dinamikusabb fogyasztásbővülésre lenne szükség, még mindig igen masszív lemaradásban vagyunk, úgyhogy nemcsak külső, de belső problémák is fékezik a magyar gazdaság növekedését – szögezte le, majd hozzátette: az ING hivatalos előrejelzése 1,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizált az idei évre.  

Kiemelte az NGM által 2,3 százalékosra becsült bruttó állóeszköz-felhalmozást, azaz a beruházások volumenét is. Virovácz Péter szerint ez nem egy gyenge adat, amit azzal magyarázott, hogy az elmúlt két évben olyan mértékű zuhanást produkáltak a beruházások Magyarországon, hogy brutálisan dinamikus növekedésre lenne szükség negyedéves szinten ehhez a két százalékhoz is.

Viszont a magyar gazdaságban nincsen állami beruházás, mert nem elég a költségvetés mozgástere, és limitált az uniós forrásokhoz való hozzáférés is.

A nagyvállalatok pedig nem akarnak beruházni egy ilyen bizonytalan gazdasági környezetben, mint amilyenben vagyunk, s nemcsak a rendelésállományok nem indokolják ezeket a beruházásokat, de sajnos a gazdaságpolitika finoman szólva sem tűnik kiszámíthatónak.

Ha csak azt nem tekintjük kiszámíthatónak, hogyha valami baj van, akkor különadók jönnek. Tehát nem fognak egy gyenge konjunkturális környezetben különadók veszélye mellett beruházni

– fogalmazott. 

Nagy Márton is elismerte, hogy azok a nagyberuházások, mint a BMW, a BYD, CATL, vagy épp a Mercedes, amelyekről eddig azt kommunikálták, hogy idén már termővé válnak, csak jövőre érkeznek meg, jó esetben 2026-ban kezdenek el érdemi exporttevékenységet folytatni. Virovácz Péter szerint ezt az is jelzi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a folyó fizetési mérleg egyenlegét 1,4 százalékra szűkítette.

Retteghetnek a bankok

Ahogy arról beszámoltunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése során elárulta, hogy a minisztérium szerint idén nem érjük el a tavalyi évhez képest beígért 3,4 százalékos GDP-növekedést. A kormányzati várakozások, és a költségvetésben megjelölt célok helyek idén mindössze 2,5 százalékos lesz a növekedés. Az is kiderült, banki szektorban is hamarosan jön az árréstop.

Nagy Márton nagy bejelentései:

A lakossági fizetési számla vezetéséhez kapcsolódó díjak befagyasztása a 2024. december 31-ei szinthez nem visszamenőlegesen történik meg, viszont elég kis időt fognak kapni az érintettek. Még a héten, a hét végén pontot teszünk a végére, onnantól kezdve egy hét múlva bevezetik az árrésstopot a banki szektorban is - mutatott rá Nagy Márton a várható tárgyalási menetre. A távközlési cégekkel szerdán találkoznak a kormányzat képviselői, szerdától számítva két hét múlva már csökkennie kell az áraknak.

Kapcsolódó