A Netflix legújabb filmjét nem tudod végignézni könnyek nélkül – de muszáj látnod

A dokumentumfilm a 2011. május 22-én Joplinban, Missouriban pusztító EF5-ös tornádó eseményeit dolgozza fel, a túlélők személyes történeteit és a természeti katasztrófa hatásait mutatja be.

A történet Joplin városában játszódik, Missouri államban. 2011. május 22-én délután egy EF5-ös erősségű tornádó csapott le, 250 km/h feletti szélsebességgel. 158 ember elhunyt, ezrek sérültek meg, és a város egy része gyakorlatilag eltűnt a térképről.

A film végigkíséri a túlélők egy csoportját – családokat, diákokat, tanárokat, orvosokat –, akik újra és újra visszatérnek emlékeikben a tragédiát övező naphoz. Az alkotók különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne effektekkel dolgozzanak a filmjelenetek összeállítása alatt, hanem valós kamerafelvételeket, telefonos videókat, biztonsági kamerák képeit összegyúrva alkossák meg a film hangulatát és történetvezetését. 

Mennyire tetszett a kritikusoknak?

A film a legtöbb ismert kritikai oldalon pozitív értékeléseket kapott. Az IMDb-n 7,6 ponttal erősítették sikerét, a kerek tíz pontból, míg a Rotten Tomatoes értékelői 85%-os tetszési aránnyal fejezték ki a film iránti tiszteletüket. A Metacritic szigorúbb pontrendszere szerint is 72 pontot érdemelt a 100-ból.

A kritikusok kiemelték a dokumentumfilm őszinteségét és hitelességét, amely ritkán tapasztalható módon engedi közelebb a nézőhöz a túlélők szemszögét.

Mit mondanak a nézők?

A nézői visszajelzések többsége elismerő, még akkor is, ha az első percekben sokan mást vártak. Volt, aki azt írta, csalódottan állította le a lejátszást, mert azt hitte, látványos CGI-al komponált tornádó jeleneteket fog látni, mint a klasszikus Twister-filmben.

Ehelyett emberek beszéltek. Sírva. Megrendült tudatállapotban.

Egy néző így fogalmazott: „Amikor az egyik tanár elmesélte, hogyan bújtak a mosdóba a diákokkal, és hogy a tető felettük egyszerűen eltűnt, ott maradtam. Onnantól nem volt kérdés, végignézem. Szinte éreztem a rettegésüket.”

Ahogy egy másik hozzászólásban olvasható: „Ez nem popcornfilm. Ez valóság. És pont ezért nem lehet elfelejteni.”

Egy harmadik felhasználó meghatódott az események láttán: Nagyon jól sikerült dokumentumfilmnek éreztem! A szívem végig hevesen vert a legtöbb jelenet alatt. Meghatódtam. A filmet 13 évvel az esemény után mutatták be. Ahogyan a mobiltelefonos felvételeket és a valódi hangokat összefűzték – egészen lenyűgöző volt. Olyan erőteljes élményt hoztak létre, amely szinte beszippantott.

A film erejét nem a vizuális hatáselemek emelik ki, inkább a túlélők saját, kétségbeesett hangja, vagy azok a jelenetek, amikor saját szavaikkal idézik fel, hogyan telt el az a pár perc, amikor a trópusi ciklon a még burjánzó kerteket és házakat, egyenesen gyufaszálakká tiporta.

Hogyan születik meg egy tornádó? – Amikor a természet nem kegyelmez

A forgószelek, vagyis tornádók kialakulása speciális légköri viszonyokat igényel, amelyek leggyakrabban a tavaszi és nyár eleji hónapokban fordulnak elő. Forgószélnek mondható az a természeti jelenség, amikor még nem ér le a “tölcsér” a felszínre, ugyanakkor tornádónak nevezzük azt a meteorológiai képződményt, amely viszont igen.

A légköri aktivitás kialakulása a talaj közeléből induló meleg, páradús levegő felemelkedésének valamint a hideg, száraz légtömeg összeütközésének köszönhető. Ez a két eltérő tulajdonságú levegőréteg instabil légkört hoz létre, amely hirtelen, erőteljes feláramlásokkal és örvényléssel reagál – ez az örvény lehet a tornádó „magja”.

A légköri instabilitás mellett szükség van egy harmadik tényezőre is: szélsebesség- és szélirány-változásra a magasság növekedésével. Ez a különbség hozza létre a horizontális örvénylést, amelyet a feláramló meleg levegő függőleges irányba fordít. Így alakul ki az a jellegzetes, tölcsér alakú örvény, amely a talajhoz érve már tornádóként pusztít.

A tornádók erejét a szakemberek az ún. Fujita-skálával, illetve annak módosított változatával, az Enhanced Fujita (EF) skálával mérik. Ez a rendszer hat fokozatot különböztet meg:

• EF0: enyhe károk, kisebb tető- vagy faágkárok, 105–137 km/h közötti szélsebességgel

• EF1–EF2: közepes és súlyos károk, házak tetőzetének leszakadása, járművek feldőlése

• EF3–EF4: komoly rombolás, falak kidőlése, épületek összeomlása, a járműveket a magasba repítheti a szél

• EF5: a legsúlyosabb kategória – Az EF5 kialakulásakor a széllökések meghaladhatják a 300 km/h-t, egész háztömbök tűnhetnek el nyomtalanul, a környezet szinte felismerhetetlenné válik.

Az EF5-ös tornádók ritkák, de amikor lecsapnak, városokat törölhetnek le a térképről. A Joplinban történt katasztrófa is ebbe a kategóriába tartozott, és éppen ez adja a Netflix-dokumentum-film súlyát: nem eljátszott szerepeket láthat a néző, hanem valódi túlélők beszélnek arról, mit jelent, amikor a természet a legpusztítóbb arcát mutatja.

Több mint természeti katasztrófa

A Netflixen Március 19-én debütált dokumentum-film több részből hathat a nézőre: újra bemutatja a természet erejét, immáron valós események szegletéből, illetve emlékeztet rá, milyen törékeny az ember, ha egy forgószél söpör végig a legváratlanabb pillanatban.

A Twister-filmektől eltérően itt nincsenek hollywoodi hősök, csak valódi emberek, valódi veszteségekkel és reményteli tettekkel.

Az alábbi videóban is megtekinthető a Twister-Caught in the Storm előzetese: