Az AC/DC-vel bulizik a magyar humorista, Ganxsta Zolee a dzsungelben verekszik

További Kultúr cikkek
-
Történelmi pillanat az MVM Dome-ban: Kökény Attila egy soha meg nem jelent Máté Péter-dalt énekelt
- Lengyel Balázs a Hunyadi-sorozatról: Ezt bizony nézik, gyerekek
- Kitették a csecsemőt egy padra, rövid levelet mellékeltek hozzá
- Majdnem megölte egy strici, ez megpecsételte a sorsát
- Pogány Induló a Sportaréna után a Puskás-koncertet is beharangozta
Szokatlan hely egy kiállításnak egy pláza folyosója, pláne ha olyan alapanyagról van szó, amely egyébként is egy szubkultúrát jelenít meg. Pedig a képregény, amit sokszor a kilencedik művészet néven is szoktak emlegetni, szemlátomást jól megállja a helyét Budapesten, a Savoya Parkban, a Rajz & Roll című tárlaton.
A Master-Lab Comics 2022 óta számos kiadvánnyal ajándékozta meg a hazai és nemzetközi zenerajongókat. Képregényeikben olykor valós, máskor teljesen fiktív sztorikat rajzolnak meg, kezdve a Nirvana budapesti koncertjétől a Hooligans zenekar időutazásáig vagy Hadházi László alkalmi beugrásáig az AC/DC-be.
Úgy gondolom, hogy a rock and roll kultúrának szerves része a képregény, hiszen ha belegondolunk, az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy társadalmi bázisa van, minden komoly zenekarról készült már képregény. Itthon ebben kicsit le vagyunk maradva
– mondja kérdésünkre Tóth-Laboncz Attila, a Master-Lab Comics történetírója.

Az alkotó elmondása szerint a képregény divatja nem kopott ki, de elsősorban a szuperhőstörténetek ismertek, a hazai piacon pedig sokáig fehér folt volt a zenei képregény. Amióta összeálltak kollégájával, Mester Csaba grafikussal, hogy kitöltsék ezt az űrt, a magyar képregénykultúrában is fellendült a kereslet a zenei történetek iránt, amelyek többsége továbbra is ő kezük munkája.
Közös siker
Amikor belevágtak, voltak zenészek, akiket ők kerestek meg, de azóta már sokszor őket keresik, hogy készítenének-e képregényt egy-egy izgalmas sztoriból. Az egyik első együttműködésük még Ganxsta Zolee-val volt, akinek a Kartellel és a Dos Diavlosszal is csináltak képregényt, a frontembernek pedig nagyon bejött a műfaj:
Annyira tetszett neki, hogy azt mondta, beszáll a szövegezésbe, és a saját kis sztorijaikat is beleszőtték a történetbe. De a többiek is örülnek neki, Egri Péter a koncertjein még fel is vitte a színpadra megmutatni. Akik a címlapokon szerepelnek, nagyon hálásak, hogy összejött ez a dolog. A rajongók is szeretik, hiszen ha valaki nemcsak egy lemezt akar hazavinni, hanem valami kis érdekességet is a zenekarról, esetleg szeretne belátni a kulisszák mögé, akkor szívesen olvasgatja ezeket.
Tóth-Laboncz Attila kiemeli, hogy szerinte nem csak a már felnőtt, befutott korosztály az, akikre figyelni érdemes a képregénykészítés világában. Bár ők eleinte a régi motorosokra koncentráltak, mint a Mody Dick, a Hooligans vagy a Road zenekar, ma már a fiatal generáció felé is próbálnak nyitni.
Az új nemzedék
Annyi kulisszatitkot elárul, hogy jelenleg Pogány Indulóval tárgyalnak egy lehetséges képregényről, de Sisivel is szeretnének együttműködést, ha úgy adódik. Számukra az az elsődleges, hogy akivel közösen dolgoznak, annak a munkásságát kedveljék, a karakterét szeressék, szívesen alkossanak róluk képregényt.
Nem azért keresünk meg valakit, mert éppen népszerű. Nekünk fontosabb a belső dolog, hogy mit tett le az asztalra, mi mennyire szeretjük a zenéjét, milyen karakter. Persze az is fontos, hogy olyan előadót találjunk, akinek van merchasztala, hiszen úgy egyszerűbb, és az is lényeges, hogy foglalkozzanak ezzel, ne csak pólókat és bögréket akarjanak árulni. Fontos, hogy a befektetett munka és energia, a papírárak megtérüljenek
– fogalmaz az alkotó.
Tóth-Laboncz Attila elmondása szerint 2022-ben adták ki az első képregényüket, mostanra pedig sikerült rentábilissá tenni a vállalkozást, amiben nagy szerepük van a támogatóiknak és a zenekaroknak is. Annyit hozzátesz, hogy örülnének, ha a jövőben több olyan pályázati kiírással is találkoznának, amely a képregényt mint művészeti ágat próbálná segíteni, mivel tapasztalatuk szerint ez még alulreprezentált itthon.
A megnyitó eseményen Mester Csaba elmondta, hogy
egy-egy ilyen képregényben nagyjából másfél hónap munka van,
ami idő alatt elvégzik a kutatómunkát, megírják a történetet, elkészülnek a rajzok hozzá, és megtörténik a színezés. A grafikus kissé mókásan kiemelte, hogy amikor egy zenészt megrajzolnak, a nagyon szép emberek kevesebb előnyt élveznek, hiszen a karakteresebb arc segítség lehet, mert „ha vannak anomáliák, azt könnyebb hangsúlyozni”.
Ezt mi is megtapasztaltuk, hiszen rajzon az olyan előadókat, mint Ganxsta Zolee vagy a Hooligans dobosa, Kiss Endi, azonnal felismertük a vonásaikról, de volt, akinél bele kellett olvasnunk a sztoriba, mert markáns arc híján fejtörést okozott a kiléte.
Most pedig a szélesebb közönség is megnézheti, miként kell elképzelni egy rock and roll képregényt, ahol világsztárok és hazai nagyágyúk adják egymásnak a kilincset őrültebbnél őrültebb történetekben. A Rajz & Roll kiállításon egy-egy rövid részletet tekinthetnek meg a látogatók a különböző képregényekből a Savoya Park folyosóin. A tárlat 2025. április 6-ig ingyenesen megtekinthető.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)