Népszerű a magyarok körében a külföldi cégalapítás

Népszerű a magyarok körében a külföldi cégalapítás
2025. 03. 31., 16:25

Hullámzó tendenciáról beszélhetünk, ha a külföldi terjeszkedésről van szó, hiszen a kort jellemző politikai és gazdasági helyzet lenyomata mindig megjelenik az aktuális trendekben.

Amennyiben egy magyar vállalkozó fejében megfordul a külföldi cégalapítás gondolata, a legtöbb esetben a szomszédos országokra esik a választása, és habár hazánkkal nincs közös határa Németországnak, ott is jelentős a Magyarországról érkező cégtulajdonosok száma. A 2000-es évek elején nagy népszerűségnek örvendtek a magyarok körében az offshore lehetőségek, az adóparadicsomok utáni kereslet lendülete azonban a 2010-es évekre megtörni látszott. Ám ugyanakkor hazánk és más környező országok uniós csatlakozása után toronymagasan elkezdték vezetni a cégalapítási listákat az olyan szomszédos országok, mint Szlovákia vagy Románia. Kezdetben a határmenti országok alacsony adózása vonzotta a magyar vállalkozókat, keleti szomszédunk pedig még érdekesebb volt az olcsó munkaerő miatt a csatlakozási időszak első évtizedében. 2025-ben azonban Románia már nem az olcsó munkaerő kínálta (outsourcing) megtakarítási lehetőségek, hanem a roppant módon fejlődő gazdaság és a fizetőképes vásárlóréteg megjelenése miatt érdekes nem csak a magyar, hanem más külföldi üzletemberek számára is. Ugyanakkor az EU-s jogharmonizációnak köszönhetően keleti szomszédunkban már az európai standardokon nyugvó jogi keretrendszer is megfelelő az odaköltoző vállalatok számára is. Éves szinten több száz magyar vállalkozó választja Romániát új cége otthonául, ami a fentebb említett érvek mellett az alacsony mikrovállalkozói (1–3 százalékos) társasági adónak és a magyarnál jóval kisebb, 10 százalékos osztaléktehernek is köszönhető.

Az utóbbi pár évben azonban egyre nagyobb népszerűségnek örved Ausztria is annak ellenére, hogy a magyarországinál magasabb adózást vetnek ki az osztrákok a vállalkozásokra. A nemzetközi cégalapításra szakosodott tanácsadó irodákismét azt érzékelik, hogy több a Magyarországról érkező ügyfél az elmúlt évek számadataihoz képest, és így nem csupán kft.-ket, hanem egyéni vállalkozásokat is nagy számban alapítanak Ausztriában a magyarok, akik nyugati szomszédunknál keresik a boldogulást. Ugyanolyan nagy népszerűségnek örvend azonban Németország is, amelyet évről évre sok magyar fedez fel, és alapít itt különböző cégeket, többnyire egyéni vagy társas vállalkozásokat. A német piac is sok lehetőséggel kecsegteti a magyar vállalkozókat, akik itt egy hatalmas közönséget célozhatnak meg termékeikkel, vagy szolgáltatásaikkal, és bár magasabb adózási feltételek mellett, de jelentős bevételre számíthatnak Európa legnagyobb gazdaságában.

Nem meglepő módon viszont kiesett a slágerországok toplistájából az Egyesült Királyság, amióta az elhagyta az Európai Uniót. Pedig az ország uniós tagságának időszaka alatt itt is rengeteg magyar indított vállalkozást.

A nyugati irányba terjeszkedő magyar vállalkozók között több a kisiparos, akik önállóan vagy társaikkal valamilyen szakmunkát végeznek nagyobb megrendelőknek, míg a Románia és Szlovákia irányába terjeszkedők között sok szolgáltatót és kereskedőt lehet felfedezni. Ezt talán azzal lehetne magyarázni, hogy az osztrák és német bérek a szakmunkás szektorban jóval magasabbak, mint Magyarországon, viszont ugyanezen szegmensben már nem érdemes a volt szocialista országokba vándorolni, hiszen itt nem lehetne sokkal többet kérni a kétkezi munkát igénylő megbízásokért. Ajó minőségű termékeknek és szolgáltatásoknak ugyanakkor igen jó felvevő piaca lehet Románia és Szlovákia, ahol jelentősen bővült mind a magánszektorban, mind a vállalati szektorban a fizetőképes kereslet az innovatív és megfelelő minőségű ajánlatok iránt. (X)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-04 15:20:00
Folyamatosan csökken a hazai ingatlanállomány hőveszteségi mutatója, ami az energetikai jellemzők javulását, a lakásállomány lassú megújulását mutatja – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions üzletág-igazgatója az V. Energetikai Iránytű legfontosabb megállapítását.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS