A hírportál a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között jelenleg zajló kormánykoalíciós tárgyalások utolsó, többek között a külpolitika témakörét érintő szakaszáról számolt be, és úgy értesült, hogy Németország új kormánya nyomást akar kifejteni az EU-ra a „rosszul viselkedő” országok megzabolása érdekében. Mindez alig leplezett utalás Magyarországra – fogalmazott a lap. A konzervatívok és a szociáldemokraták megállapodtak abban, hogy követelik a források visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését azon tagállamok esetében, melyek megsértik a kulcsfontosságú elveket, többi között a jogállamiságot.
A portál utalt arra, hogy a tervezet sem Magyarországot, sem Orbán Viktort név szerint nem említette. A Politico ugyanakkor Magyarországot az unió „legsúlyosabb bűnözőjének” nevezte, mert évek óta azzal vádolják, hogy rombolja a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot és a bírák függetlenségét – tette hozzá.
Az EU-ra gyakorolt nyomás részeként a tervezet állást foglal amellett, hogy a meglévő „védelmi eszközöket” – a kötelezettségszegési eljárásoktól és az uniós források visszatartásától kezdve a tagsági jogok, például a szavazati jog felfüggesztését – az EU Tanácsában sokkal kikövetkeztetettebben kell alkalmazni, mint korábban.
A Politco emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárás első szakaszát Magyarország ellen az unió alapvető értékeinek és alapvető jogainak „súlyos megsértésének” gyanúja miatt, de a folyamat a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt.
2022-ben az Európai Bizottság az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak miatt mintegy 22 milliárd eurós uniós forrás zárolásáról döntött a Magyarországnak járó pénzekből. Ebből tavaly több mint 10 milliárd eurót szabadított fel.
A vétójog megkerülése érdekében a hivatalba lépő német kormány „támogatni akarja a minősített többségi szavazás kiterjesztését az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika bizonyos kérdéseiben, például a szankciók bevezetésében”. Ez lehetővé tenné, hogy a döntéseket magyar jóváhagyás nélkül is meghozzák.
A koalíciós tárgyalók megfogadták, hogy „proaktívabb szerepet” vállalnak az európai színtéren, és a weimari háromszöget, Franciaország, Németország és Lengyelország laza szövetségét használják fel az uniós politika alakításának eszközeként. "A weimari háromszögben szoros koordinációra törekszünk minden releváns európai politikai kérdésben, hogy egységesebben lépjünk fel az EU egészének szolgálatában" – olvasható a megállapodástervezetben.
A Politico ennek kapcsán utalt arra, hogy a leendő kancellár, Friedrich Merz korábban kijelentette, hogy hivatalba lépésének első napján Párizsba és Varsóba is utazik.
A koalícióra törekvő német pártoknak még hivatalba lépésük előtt meg kell állapodniuk az alapelvekről.