Független igazságszolgáltatás vagy a francia demokrácia kivégzése? – reagálnak a politikusok Marine Le Pen elítélésére

További Külföld cikkek
-
Bóka János szerint az EU nem egy háborús projekt
- Végzett a Hamász egyik parancsnokával az izraeli hadsereg
- Megszüntette a táblabíróság az úzvölgyi temetőben történtek ügyében indított utolsó büntetőpert
- Meghalt az északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata
- A fagyi visszanyal: a vámok miatt Amerikában drágulnak a termékek
Mint arról beszámoltunk, a párizsi bíróság március 31-én négy év börtönbüntetésre – amiből két év házi őrizet, két év felfüggesztett –, 100 ezer eurónyi bírságra ítélte Marine Le Pent, akit emellett azonnali hatállyal öt évre eltiltott a választásokon való indulástól.
Ez pedig akár Le Pen politikai karrierjének végét is jelentheti, hiszen nem indulhat sem a 2027-es elnökválasztáson, sem pedig a legkésőbb 2029-ben esedékes parlamenti választásokon,
amennyiben Le Pen esetleges fellebbezése után az ítéleten nem változtatnak.
A sikkasztás miatt bűnösnek talált és elítélt 56 éves politikus egyébként a büntetés kiszabását meg sem várta: miután a bíró kihirdette, hogy mind a 24 vádlottat eltiltja a választásokon való indulástól, Le Pen nem várta meg, hogy őrá pontosan milyen büntetés vár, hanem felállt, és kiviharzott a tárgyalóteremből, hogy pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az elnökével – egyben Le Pen protezsáltjával –, Jordan Bardellával találkozzon.
Börtönbüntetésre ítélték Marine Le Pent, és eltiltották a francia elnökválasztástól is
Le Pen részvételével a párt 2,9 millió euróval károsíthatta meg az Európai Parlamentet. Rajta kívül még másokat is bűnösnek talált a francia bíróság.
Le Pen pártja szerint a demokráciát végzik ki
Az elsők között a tavalyi előrehozott választás után Le Pennel szövetkezni akaró, majd emiatt a Republikánusokból kilépő és UDR néven új pártot alapító Eric Ciotti reagált, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében elítélte az általa csak „méltatlan bírói összeesküvésnek” titulált eljárást, ami szerinte sérti az ország demokratikusságát.
Később arról írt, a bíróságok „a hatalom megragadásának a rendszere, ami szisztematikusan kizár minden olyan jelöltet, aki túlságosan jobbra áll” – fogalmazott Ciotti arról, hogy a Nemzeti Tömörülés több tagját elítélték, amiért 2004 és 2016 között az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott keretösszeget nem az EP-képviselőket segítő asszisztensekre használták fel, hanem olyan személyekre, akik ehelyett Franciaországban dolgoztak a párt mellett – például Marine Le Pen parlamenti attaséja mellett testőrét is ily módon, hivatalosan EP-asszisztensként alkalmazták az EP pénzéből.
Ennél élesebben fogalmazott a Nemzeti Tömörülés elnöke – egyben Le Pen protezsáltja –, Jordan Bardella. Bardella élesen fogalmazva úgy reagált,
Ma nemcsak Marine Le Pent ítélték el igazságtalanul, hanem a francia demokráciát is kivégzik.
Egyébként azzal, hogy Le Pent öt évre eltiltották a választásokon való elindulástól – így a 2027-es elnökválasztástól is –, vélhetően a pártelnök lehet majd a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje.
A baloldal készen áll a Nemzeti Tömörülés elleni harcra, bárki is lesz az elnökjelöltjük
A döntés után a szélsőbaloldali, Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) sajtóközleményben reagált a bíróság döntésére.
Mint ebben írták, a bizonyított tények különösen súlyosak, és teljesen ellentmondanak a Nemzeti Tömörülés Felemelt fejek, tiszta kezek szlogenjének – utalva a párt korrupcióellenes ígéreteire.
Elismerjük a bírósági döntést, még akkor is, ha elvben elutasítjuk, hogy a fellebbezés lehetetlen legyen bármely alperes számára. Ami a többit illeti, az Engedetlen Franciaországnak soha nem volt lehetősége bírósághoz fordulni, hogy megszabaduljon a Nemzeti Tömörüléstől
– teszi hozzá a mozgalom, amely ellenzi a választásoktól való eltiltást. A Mélenchon vezette párt ezenkívül ígéretet tett, hogy továbbra is „küzdeni” fog a szélsőjobboldali párttal „az urnáknál és az utcákon, jelöltjétől függetlenül”.
Később ehhez maga a pártelnök annyit fűzött hozzá külön bejegyzésében, hogy szerinte egy megválasztott képviselő visszavonásáról az embereknek kellene döntenie, emiatt támogatná, ha lehetne visszahívó népszavazást tartani.
Azonban a francia politika baloldalán nem mindenki látja úgy, mint Mélenchonék.
A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure még a bíróság döntése előtt kért arra mindenkit, hogy tartsák tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztását, mivel szerinte a kormány több tagja is próbálta befolyásolni a bíróságot, hogy ne tiltsák el Le Pent az indulástól.
Faure szerint Franciaországban nagyon határozott elv a hatalmi ágak szétválasztása, és arra szólított fel mindenkit, hogy ezt tartsák is tiszteletben, hiszen a demokrácia csak akkor működik, ha egyetlen hatalmi ág sem kényszeríti rá magát a többire – ez az egyensúly pedig megköveteli az igazságszolgáltatás és a bírák tiszteletét is. Gondolatát azzal zárta,
Nem mondhatjuk minden alkalommal, amikor egy döntés zavar bennünket, hogy a bíró politizál
– fogalmazott a szocialisták vezetője, aki még az ítélethozatal előtt elmondta, bárhogy is dönt a bíróság, ő azt tiszteletben fogja tartani.
Majd mind a kormány, mind a Nemzeti Tömörülés számára odaszúrva hozzátette, hogy egyrészt a kormány ne akarja befolyásolni az igazságszolgáltatást, míg a Nemzeti Tömörülésnek címezve arról beszélt, hogy nem létezik az a politikai összeesküvés, amiről beszélnek, hiszen a valóság ezzel szemben az, hogy Le Penék nem politikai véleményük, hanem a közpénzek elsikkasztása miatt álltak bíróság elé.
A jobbközép Republikánusok pártelnökjelöltje, Laurent Waquiez egy, az AFP-nek elküldött hangüzenetben reagált az ítéletre. Waquiez szerint
Nem egészséges, ha egy demokráciában egy megválasztott képviselőt eltiltanak az indulástól. Azt hiszem, a politikai vitákat a szavazóurnáknál kellene eldönteni
– fogalmazott, amihez hozzátette, a mostani döntésnek „nagyon súlyos hatása” lesz a francia demokráciára, és szerinte nem ezt a lehetőséget kellett volna választani.
Le Pen nemzetközi szövetségesei szolidaritást vállaltak vele, a Kreml trollkodik
A bíróság döntésére nem kizárólag belföldön reagáltak, hanem külföldön is, többségében egyébként a Le Pen pártját, a Nemzeti Tömörülést sorai között tudó Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládnak a tagjai.
Elsők között Orbán Viktor magyar miniszterelnök írt a döntésről. A magyar kormányfő az X-en röviden annyit írt,
Je suis Marine!,
azaz a Charlie Hebdo szatirikus magazin elleni 2015-ös támadás utáni kiállást értelmezte újra a magyar miniszterelnök.
Je suis Marine! @MLP_officiel
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) March 31, 2025
Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés a részben Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért (PfE) pártcsalád egyik tagja, az Európai Parlamentben lévő képviselőcsoportban pedig a Nemzeti Tömörülés (RN) adja a legnagyobb delegáltat, valamint a képviselőcsoport elnökét is az egyébként RN-t is elnöklő Jordan Bardella személyében.
Ugyanúgy reagált az olasz közlekedésért és infrastruktúráért felelős miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini, akinek pártja, a Lega szintén a Patrióták Európáért tagja.
Salvini szerint Marine Le Pen elítélése egy brüsszeli hadüzenet.
Az olasz miniszterelnök-helyettes szerint azok, akik félnek a választók döntésétől, gyakran a bíróságokon találnak megnyugvást – szerinte Le Pent is ezért tiltották el az indulástól, majd pedig a mostani ítéletet összekötötte a román eseményekkel, ahol Calin Georgescut tiltották el az elnökválasztáson való elindulástól. Ugyanakkor Salvini arra pontosan már nem tért ki, hogy a gondolatában Brüsszel mindahhoz hogyan kapcsolódik, hogy a párizsi bíróság elítélt egy francia párt több tagját, amiért ők a strasbourgi székhelyű Európai Parlamenttől kapott pénzeket elsikkasztották.
Calin Georgescu nem, a szélsőjobb vezetője azonban indulhat a romániai választásokon
George Simion szerint Románia visszatér a demokráciához.
A holland szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) elnöke, Geert Wilders közösségi oldalán arról írt, hogy őt sokkolta a rendkívül kemény ítélet.
Száz százalékban támogatom őt, és hiszek benne, és meggyőződésem, hogy megnyeri a fellebbezését, és a Francia Köztársaság elnöke lesz
– írta az X-en Wilders, akinek pártja szintén a Patrióták Európáért tagja.
A Le Monde tudósítása szerint a Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov a szokásos napi sajtótájékoztatóján az ítéletről azt nyilatkozta, hogy az francia belügy, de azért hozzátette,
egyre több európai főváros lép a demokratikus normák megsértésének útjára
– fogalmazott Peszkov, aki az ellenzéki pártokat gyakran vegzáló, míg politikusaikat gyakran bebörtönző Oroszországban él.
(Borítókép: Marine Le Pen a párizsi bíróság épületében 2025. március 31-én. Fotó: Stephanie Lecocq / Reuters)