eur:
407.75
usd:
372.12
bux:
85694.51
2025. április 8. kedd Dénes
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Exim Awards díjátadó gálán a budapesti Haris Parkban 2025. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

"Nagy esély van a banki árstopra" – Nagy Márton vázolta, milyen intézkedések várhatók

Lefelé módosított a kormány a GDP-tervein. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés, a következő években pedig a GDP dinamikus bővülése várható. Beszélt az árakat befolyásoló gazdasági tényezőkről is.

A nemzetgazdasági tárca megkezdte a 2026-os költségvetés előkészítését és ennek megfelelően új makrogazdasági előrejelzést adott ki, amelyet a kormány is jóváhagyott – mondta a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint nyárra elkészül a jövő évi büdzsé. Nagy Márton a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése címmel megtartott sajtótájékoztatón elmondta:

  • 4,5 százalékos átlagos inflációt jeleznek előre 2025-re,
  • a GDP-előrejelzését pedig 3,4 százalékról 2,5-re módosította az NGM.

Várakozásaik szerint a magyar gazdaság az idei első félév gyengébb teljesítménye után, ami 0,6 százalék körül alakulhat, az év második felében már 4 százalék körüli számokat produkálhat. Ez alapozza majd meg azt, hogy 2026-ban 4,1 és 2027-ben is 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés.

"Gyorsuló dinamikát látunk a GDP-ben, és a második félévben, lényegében a harmadik negyedévben 3 százalék fölé kerülünk, negyedik negyedévben pedig megközelítjük a 4 százalékos növekedést. Az éves átlagos szint az 2,5, míg 2026-ra 4 százalék körüli" – foglalta össze.

Idén a növekedés mögött a fogyasztás lesz a legerősebb hajtóerő a magas rákeresetek, az alacsony munkanélküliségi ráta és a magas foglalkoztatás mellett.

Az ipar és a beruházások a vártnál lassabban épülnek fel és várhatóan csak jövőre kezdik el húzni a gazdaságot, döntően ez az oka a mostani lefelé módosított GDP-várakozásnak is

– értékelt a tárcavezető.

Úgy fogalmazott, hogy az infláció közellenség, és újra le fogják gyűrni. Hozzátette: az élelmiszerárak az árréstop hatására átlagosan 18 százalékkal csökkentek az érintett termékkörökben. A banki szolgáltatások ára azonban egy év alatt átlagosan 12,5, a távközlési szolgáltatásoké pedig átlagosan 15,6 százalékkal emelkedett. Mindez beavatkozást indokol – fejtette ki.

"Fontos az infláció elleni küzdelemben ez a három téte, élelmiszerinfláció, banki szolgáltatás és a távközlési szolgáltatás. Ebben a háromban nyomulunk, ha szabad így mondani. Az élelmiszer esetén az árréstop érvényben van. A banki szolgáltatások esetén túl vagyunk a második körön, de nagyon nehéz azt látnom, hogy a bankok tudnak önkéntes árkorlátozást tenni.

Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén az árstopra, ami azt jelenti, hogy a december 31-i szintre kell visszaállítani a lakossági bankszámla- és bankkártyadíjakat, és ott is kell tartani.

Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-én legdrágábbak. Távközlési szolgáltatások esetén szerdán találkozunk a három céggel. Itt már megüzentük azt, hogy elvárunk egy önkéntes árkorlátozást, árcsökkentést fogunk kérni" – fogalmazott Nagy Márton.

Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a távközlési szolgáltatások ára elfogadhatatlan mértékben nőtt, februárban éves alapon 15,6 százalékkal, azon belül a jelentős súlyú TV, internet és telefon szolgáltatás terén például 19,6 százalékos emelkedés volt, annak ellenére, hogy kivezették az extra adót. A tárgyalások végének függvényében a tárcavezető

egy hét felkészülési időt tartott valószínűnek a szolgáltatóknak az új tarifák életbe léptetésére.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva közölte: jövő héten egyeztetnek a Bankszövetséggel, és amennyiben bevezetik a bankoknál az árstopot, akkor a döntés annak kihirdetését követően egy héten belül, de nem visszamenőleg fog életbe lépni.

Az extra adóterhekről azt mondta, hogy a kiskereskedelemben és a bankszektorban nem lát esélyt ezek kivezetésére.

A közlése szerint a keresetek dinamikus emelkedése a következő években is folytatódhat,

2025-2029 között az átlagbérek 8 százalék feletti növekedése mellett a reálbérek 5 százalék körüli növekedése várható.

A jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján úgy látja, hogy nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására.

A minisztert kérdezték a tengerentúlra szállított autókat érintő amerikai pluszvámokról. Ennek kérdése egyedi céges szinten fognak eldőlni szerinte, mert az autógyárak a színfalak mögött intenzíven tárgyalnak. Még nem látható, hogy Magyarország egyértelműen vesztese lenne az intézkedésnek, korai következtetést levonni – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: nem szükségszerű, de kitörhet a valódi háború is Amerika és Kína között

Valószínű, de nem elkerülhetetlen az Egyesült Államok és Kína közötti háború – mondta a Harvard Egyetem egyik vezető politológia szakértője. A téma Donald Trump elnöknek a Kínát különösen sújtó védővámjai miatt kapott aktualitást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.09. szerda, 18:00
Bán Mór
a Hunyadi-sorozat írója, televíziós szerkesztő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×