Megelőzhető az asztmás roham?

Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, melynek következtében a hörgők nyálkahártyája megduzzad, nyáktermelésük fokozódik, a falukban lévő izmok összehúzódnak, így okoznak hörgőszűkületet. Ezek következtében csökken a levegő áramlása. A már diagnosztizált betegek mit tehetnek azért, hogy elkerüljék a rohamok jelentkezését?

Az asztma bármely életkorban kialakulhat, genetikai és környezeti tényezők is részt vesznek a kialakulásában. Eredetét tekintve lehet allergiás vagy nem allergiás eredetű.

Tünetei és súlyossága alapján változékony betegség. Legjellemzőbb tünetei a mellkasfeszülés, mellkasi nyomó érzés, száraz köhögés, fulladás, légszomj, sípoló légzés, csökkent fizikai terhelhetőség.

A teljesen panaszmentes időszakot akár súlyos asztmás roham is felválthatja. A betegség nem gyógyítható, de megfelelő kezelés mellett tünetmentessé tehető. Ma már az asztmás betegek teljes életet élhetnek, családot alapíthatnak, sportolhatnak, bármilyen foglalkozást választhatnak.

Megfelelően kezelt betegnél nem jelentkeznek rohamok

A betegség kezelésében döntően belégzőszereket használunk. Ezek összetevői az inhalatív kortikoszteroidok, és a hörgőtágítók, melyek lehetnek gyors hatású, vagy lassabb hatáskezdetű, rövid és hosszú ideig ható készítmények.

A kezelést a betegség súlyosságának megfelelően állítja be a tüdőgyógyász szakorvos. A terápia hatására tünetmentes beteget jól kontrolláltnak nevezzük. Ilyenkor nincs szükség a bázis terápián kívül soron kívüli „rohamoldó” belégzőszer használatára. Amennyiben a beteg nem jól kontrollált, a rendszeres gyógyszerek mellett rohamoldó szerekre is szüksége lehet.

Melyek azok a tényezők, amiket lehetőség szerint kerülni kell, mert asztmás rohamot válthatnak ki?

Az asztma fellángolását, a nehézlégzést, fulladást különféle provokáló tényezők okozhatják. Ilyenek a fizikai terhelés, allergének megjelenése, hideg levegő, egyéb időjárási tényezők, szmog, füst, környezetszennyezés, vegyi anyagok, stressz, de akár egy jóízű nevetés, erős illatok, baktérium vagy vírusfertőzés és a refluxbetegség is.

Az asztmás betegek általában jól ismerik betegségüket, megfigyelték már, hogy mik azok a tényezők amik rontják a légzésüket. Tudják, hogy ezekben az esetekben mit kell tenniük.

Hogyan éljen az asztmás beteg?

• Mindenképpen járjon kontrollvizsgálatra, a kezelőorvos által előírt gyakorisággal. Ez általában 6 vagy 12 hónap.
• Beszélje meg orvosával, mi a tennivaló, ha nehézlégzése fokozódik. Ilyenkor vagy a rohamoldó szeréből kell belélegeznie, vagy a fenntartó gyógyszer adagját kell emelnie.
• Ha állapota ezek ellenére sem javul, keresse fel tüdőgyógyászát.
• Semmiképpen ne hagyja el fenntartó gyógyszerét még akkor sem, ha teljesen tünetmentes. Amennyiben úgy érzi, csökkenthető lenne gyógyszere mennyisége, mindenképpen egyeztessen tüdőgyógyászával. Önkényesen ne változtasson a kezelésén!
• Ne dohányozzon!
• Táplálkozzon egészségesen!
• Mozogjon rendszeresen! Célszerű elsajátítani a helyes légzéstechnikát, végezzen légzőtornát. Ebben segítséget nyújtanak az interneten található szakintézmények által kiadott videók, és természetesen a légzőszervi asszisztensek, gyógytornászok.
• A légúti vírusfertőzések megelőzésére oltassa be magát influenza ellen.
• Lehetőség szerint kerülje a provokáló tényezőket (dohányfüst, erős illatok, vegyszerek, fertőző betegekkel való találkozás).

Hogyan monitorozhatja, ellenőrizheti légzési állapotát?

A rendszeres orvosi kontroll mellett az is fontos, hogy önmagát ellenőrizze időnként, hogy problémára utaló jel esetén időben megtehesse a szükséges lépéseket, illetve felkereshesse kezelőorvosát.

ACT (asztma kontroll teszt)

Néhány kérdésből álló kérdőív, melynek kitöltése után egy szerű pontrendszer segítségével megállapíthatja asztmája állapotát. A kérdőívet tüdőgyógyászától tudja kérni.

Kilégzési csúcsáramlás mérő

A csúcsáramlás a legnagyobb erővel kifújt levegő áramlási sebessége, amit ezzel az egyszerű eszközzel mérni lehet. Az értékek jól mutatják a légzés aktuális állapotát, és romlásuk megelőzi a tünetek megjelenését. Így az asztma rosszabbodása előre jelezhető. Az eszköz könnyen beszerezhető gyógyászati segédeszköz boltokban, vagy az interneten hivatalos forgalmazótól.

Eloszlatunk néhány veszélyes tévhitet!

Vannak tévhitek, amik eloszlatása fontos, mert károsan hatnak az asztmás betegek egészségére.

A belégző szerekhez, beleértve az inhalatív szteroidokat is, nincs hozzászokás. Nem helyes, ha a betegek azért nem használják gyógyszereiket, mert félnek a hozzászokástól, azaz attól, hogy ezekből a belégzőszerekből egyre többet kell majd használniuk. A valóság pont az ellenkezője! Az időben elkezdett megfelelő terápia megelőzi a tüdőszövet kóros átépülését, így az asztma inkább javul az idővel, és kontollálttá válik.

A belégzőszerekben használt szteroidoktól hízás, csontritkulás, cukorbetegség alakulhat ki a tévhit szerint. Ez nincs így! Nagyon kis mennyiségű hatóanyag van ezekben a gyógyszerekben, és helyileg ott hatnak, ahol a betegség van. Az egész szervezetre történő úgynevezett szisztémás hatásuk elenyésző. Gyerekeknél sem okoz fejlődésbeli elmaradást, terhesség esetén sincs magzatkárosító hatása, az újszülöttben sem mutatható ki.

Ugyancsak gyakori tévhit, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők nem használhatják a hörgőtágítókat. Természetesen a tüdőgyógyászt tájékoztatni kell a társbetegségekről, hogy a legmegfelelőbb kezelést írja elő, de a légzés javítása inkább javítja az egyéb szervek, így a szív állapotát is.

Összegezve elmondható, hogy az asztma korszerű terápiái biztonságosak, alkalmazásukkal a betegek tünetmentessé tehetők. Állapotuk súlyosbodása elkerülhető.

Tovább Az asztma kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus