- Gazdaság
- mbh bank
- deloitte
- akvizíció
- bankrendszer
- bankvásárlás
- otp
- magyar állam
- bankpiac
- bankszektor
- pénzintézet
Elindult a matek, hány száz milliárdot érhet az állam MBH-részesedése
További Gazdaság cikkek
-
Trump beleköpne a sörünkbe, még az alkoholmentesbe is
- Amerikai–magyar védelmi együttműködésről tárgyalt Jászai Gellért az Egyesült Államok képviselőivel
- Országos jelentőségű, a főváros működőképességének legkritikusabb beruházása zajlik
- Itt a nemzeti kriptobank, de nagy kérdés, mit hoz magával az erős kontroll
- Érdemes résen lenni, április végén az OTP több szolgáltatása sem lesz elérhető
Újabb tranzakció van a láthatáron a magyar bankpiacon: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Index kérdésére hétfő délelőtt azt mondta: „A Magyar Bankholding érdeklődik az iránt, hogy növelje a tőzsdei jelenlétét, bővítse a közkézhányadot. Ez lehetőséget adna arra az államnak, hogy értékesítse a részesedését, ami jelenleg 20 százalékos.” Ennek fényében érdemes ránézni, milyen piacon is történik ez az újabb akvizíció – segítségül a Deloitte hagyományos régiós felmérését használjuk.
Nagy Márton az Indexnek: A magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban
Tőzsdére készül a második legnagyobb magyar bank.
Rekordprofit gyenge hitelezés mellett
A kutatás szerint a közép-kelet-európai bankrendszer GDP-arányos mérlegfőösszege csökkent az elmúlt évben, ami a továbbra is magas kamatkörnyezetnek és ebből kifolyólag magas kamatoknak köszönhető. A lakossági hitelezés ugyan kezd magára találni, ám a vállalati oldalon még nem látszott 2024-ben a gazdasági környezet javulása. Ami rossz az egyik oldalon, áldás lehet a másikon: a magas kamatkörnyezetben nagyobbak a banki marzsok, ráadásul a nehézségek ellenére sem romlott a hitelportfólió minősége (a nem fizető hitelek aránya a régióban a 2022-es 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkent 2024 I. felére. Magyarországon még alacsonyabb szinteket mértek – nálunk 2 százalékról 1,7 százalékra csökkent az NPL-mutató). Ráadásul a bankokat egyre hatékonyabb költséggazdálkodás is jellemzi.
Ennek eredményeképp a régiós bankrendszer jövedelmezősége (a tőkearányos megtérülése – ROE) a 2023-as 17,3 százalékról 2024 I. feléig 18,5 százalékra javult. A legmagasabb jövedelmezőség épp a magyar bankrendszert jellemzi.
Ha a konszolidált 2007 milliárd forintos eredményből leszedjük az OTP régiós érdekeltségei által szállított profitot, az abszolút csúcsot jelentő 1632 milliárd forintos eredmény 19,9 százalékos ROE-t mutat, korrekció nélkül bőven 20 százalék felett állnánk.
A hírek szerint az állam által eladni tervezett kisebbségi részesedésben érintett pénzintézet, az MBH Bank 2024-ben 236 milliárd forint korrigált adózott eredményt ért el, ami 3 százalékos csökkenést jelent az előző évi eredményhez képest. A 2024-es eredmény 21,2 százalékos tőkearányos megtérülést (ROE) tükröz.
Jó években kevés az eladó
A kiváló eredmények ellenére a régiós bankokért nem folyik olyan óriási verseny, mint volt az korábban: míg 2004–2008 között nem volt ritka, hogy egy-egy régiós bankért a könyvérték hat-hétszeresét is kifizették a vevők, ma a tranzakciók leginkább könyvérték 1-es P/BV-érték környékén köttetnek.
A régióban 2017 és 2023 között komoly konszolidáció zajlott le, a piaci szereplők száma 21 százalékkal csökkent ezen időszakban.
A piaci összehúzódásban Magyarország vezet: a 2017-ben itthon működő 33 hitelintézeti csoportból 19 maradt.
Így mára már csak az 5. legtöbb bankkal bíró ország vagyunk. Azt, hogy lehetne még tovább koncentrálódnia a piacnak, jól mutatja, hogy a Magyarországhoz hasonló lélekszámmal bíró Csehországban jelenleg 14 hitelintézet működik.
Mindenesetre 2024-re Magyarországra csak egy tranzakció jutott: a 2023-ban a német tulajdonosi körtől a Fundamenta 76,4 százalékát megvásárló MBH Bank az olasz Generalit is kivásárolta a lakás-takarékpénztárból.
A magyar piac megnyugvása is jelzi, hogy a jelenlegi piaci körülmények között nincs eladási kényszer, de még a nem stratégiai piaci szereplők részéről sem, mert a nyereségesség jelenleg felülírja a méretproblémákat.
Csak az áradás levonulása után látható, ki úszott meztelenül
– fogalmazta meg Warren Buffet.
Tavaly az elmúlt évek messze legkevesebb banki tranzakciója történt: kilenc ügyletet bonyolítottak le az adott évben, s kettő volt még folyamatban. Ehhez képest 2021-ben még 25 eladás/felvásárlás és fúzió történt. Az ugyanakkor figyelmeztető lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a rekordprofit idején is a 2023-as egyről háromra nőtt a veszteséges hitelintézetek száma.
Az OTP a legaktívabb vevő
A Deloitte szakértőinek véleménye szerint egy-egy piacon akkor van reális esélye komolyabb eredményt elérnie egy-egy banknak, ha az adott piacon az öt legnagyobb szereplő közé tud kerülni. Ez az, ami a korábbi években hajtotta a konszolidációt, és ezen az úton ment végig az OTP is. A szlovákiai és a romániai bankjának eladását követően minden régiós piacán az első öt szereplő között szerepel. A régióban egyébként az UniCredit kilenc, a Raiffeisen és az Intesa nyolc-nyolc helyen van jelen, az OTP romániai kivonulása után hat régiós országban működik.
Felvásárlási oldalon az elmúlt öt évben az OTP volt a legaktívabb: öt tranzakció köthető a nevéhez. Ha a kisebbségi részesedések megvásárlását is beleszámítjuk, akkor az Erste hat tranzakcióval megelőzi a piacvezető magyar hitelintézetet, köszönhetően a magyar Erstében lévő állami és EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank)-részesedés megvásárlásának.
Ha idén valóban létrejönne az MBH állami részvénycsomagjának eladása, akkor az ötéves időtávban a 2020-as MKB Bank–Takarékbank–Budapest Bank-összeolvadás óta igencsak aktív MBH nem tudna előrelépni az egyébként előkelő 5. helyről, hiszen ebben a tranzakcióban ő az áru szerepét játssza.
Ugyanakkor abban szinte biztosan első a bank, hogy akvizíciói mindegyike csak egy országra, Magyarországra koncentrálódik.
Erősítenék a tőzsdei jelenlétet?
Az MBH Bank jövőjéről szólva a Bloomberg arról írt, hogy a CitiGroup mint tanácsadó segítségével egy részvénykibocsátás előkészítése kezdődött meg, de ez még nem jelenti a potenciális tőzsdei jelenlét erősítését. A szanáláson átesett hitelintézetnek kötelező volt tőzsdére mennie az Európai Bizottság előírásai alapján, ám a papírokkal elég visszafogottan kereskedtek eddig – az elmúlt egy évben hat alkalommal volt egy napon belül 5000 darabot meghaladó forgalom a papírra, s mindössze kétszer volt tízezer darabnál magasabb.
A tőzsdei jelenlét erősítése régóta napirenden van a banknál, a részvénykibocsátásos tulajdonoskeresésben pedig jellemzően magasabb könyvszerinti értéket tudnak elérni a kibocsátók, mint a bankeladásokkor. Az utolsó banki kibocsátásnál, a Gránit Bank tavaly decemberi tőzsdére menetelénél a 14 500 forintos kibocsátási ár kétszeres könyv szerinti értéket jelentett. Az MBH Bank részvényei 6500 forinton zártak pénteken a Budapesti Értéktőzsdén, a BÉT honlapja szerint ez az érték az adott részvénysorozat kapitalizációja alapján 1,9 százalékos P/BV értéket képvisel. A fentiek figyelembevételével lehet igaza Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, aki hétfő délelőtt az Index kérdésére arról beszélt, hogy
Nagy Márton az Indexnek: A magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban
Tőzsdére készül a második legnagyobb magyar bank.
személyesen úgy gondolom, hogy a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban.
Az persze még kérdés, hogy az állam egy – még nem biztos – kiszállás esetén a tulajdonában (ténylegesen a Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt. birtokában) lévő 20,01 százalékos részesedését a részvénykibocsátáshoz kötve (mixed offering) dobná-e piacra, így magasabb bevételt remélve, vagy az eddigi osztott részvényesi struktúrának ajánlaná fel megvételre a részvényeket. A kisebbségi részesedésekért külső szereplők jellemzően alacsonyabb árat adnak csak meg, tekintve, hogy részvénycsomagjukkal nincs érdemi beleszólásuk a döntési folyamatba. A tavalyi MBH-eredmény alapján a portfolio.hu számítása szerint az állami MBH-részvénycsomag 430 milliárd forintot érhet. Ugyanakkor a végleges ár nem az eredményből következik, az árazás sok egyéb szempont alapján történik – például az állami részvénycsomag esetleges tőzsdére öntése egész biztosan árfolyamcsökkenést okozna.
Konszolidációs szükség a biztosítóknál
A Deloitte a biztosítási piaci változásokat is nyomon követi. Bár a díjbevétel az elmúlt időszakban a biztosítóknál is nőtt, a biztosítási penetráció továbbra sem nő, azaz nem szélesedik a piac. Magyarországon mindössze 2 százalékos a GDP-arányos díjelőírás, ami továbbra is növekedési potenciált sejtet a piacon, ám az is látszik, hogy a növekedéshez komoly erő is kell. A Deloitte szerint a biztosítóknál jellemzően azok az akvizíciók sikeresek, ahol a vevő már komoly ügyfélállománnyal rendelkezik, a tanácsadó cég szerint ugyanis csak ezek a cégek alkalmasak az egyre szigorodó szabályozási előírásoknak megfelelni. Ugyanakkor az is látszik, hogy – potenciális növekedési lehetőség ide vagy oda –
a nagy biztosítók sem tudnak jelentős bővülést elérni, ha csak az organikus növekedésben bíznak, és lemondanak az akvizíciókról.
Épp ezért a piacon a szakértők szerint a biztosítók esetében további konszolidációra lenne szükség, miközben épp az, ami lényegében teljesen leállt tavaly. Mindössze egyetlen ügylet került tető alá: a Magyar Posta Biztosítókat vásárolta meg a Gránit Biztosító Zrt. Ugyanakkor felpörögtek az alkuszfelvásárlások: tavaly 12 zárult le a régióban. Magyarország egyébként Lengyelországot követően a legtöbb biztosítói tranzakcióval büszkélkedhet az elmúlt öt évben.