A harmadik legolcsóbb volt a magyarországi munkaerőköltség az Európai Unióban 2024-ben.
Bulgáriában 10,6, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14,1 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség (ebben a bérek mellett az arra rakódó összes adó és illeték is benne van) – derül ki az Eurostat friss adatsora alapján.
A nem uniós Norvégiában 53,7, Izlandon pedig 53 euróba került egy óra munkavégzés, a legmagasabb uniós értéket Belgiumban mérték, 48,2 euróval.
Magyarországon a munkaerőköltség 2024-ben 13,6 százalékkal emelkedett, Bulgáriában azonban 13,9, Romániában pedig 14,2 százalékos növekedést mértek ugyanezen időszak alatt.
Szlovákia, Csehország és Lengyelország a magyarnál egy szinttel magasabb sávban van, ezekben az országokban már 17-18 euró a munkaerőköltség.
A béren kívüli rész aránya az összköltségen belül Romániában volt a legkisebb (4,8 százalék), és Franciaországban volt a legnagyobb (32,2 százalék).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyot drágult tavaly a magyar dolgozó, mégis az uniós rangsor alján maradt a béreEuróban számolva a magyar dolgozó volt a harmadik legolcsóbb az egész Európai Unióban a román és a bolgár után.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat bérek EU fizetés munkaerőköltség Olvasson tovább a kategóriában
Adat
Országosan több mint 10 százalékkal drágultak az ingatlanok az egy évvel korábbi szinthez képest, és a bérleti díjak emelkedése is lassul.
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Fontos
Válsághelyzetekben eddig dolláreszközökbe, amerikai kincstárjegyekbe menekültek a befektetők, most azonban egészen mást látunk, ami megkérdőjelezi az eddigi viszonyítási pontokat.
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
A cégcsoport átszervezése már idén elkezdődne az autóipari üzletág leválasztásával, jövőre ezt követné a Contitech eladása vagy tőzsdei bevezetése.
A világ sok országában óriási a megkönnyebbülés azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a szerdán életbe lépett „kölcsönös" vámok alkalmazását, és Kínát leszámítva ehelyett csak a szombaton életbe lépett 10 százalékos alapvám marad érvényben. Bár ez sem kevés a kiinduló állapothoz képest - ráadásul az ágazati, például autóipari vámok érvényben maradtak -, érdemes megnézni, mely országok nyernek a legtöbbet a szerda esti Trump-bejelentéssel.
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Legalább 104 százalékosra emelkedtek szerdán az Egyesült Államok kínai termékekre kivetett vámjai a 34+50 százalékos emelés életbe lépése nyomán. A CNN számítása szerint a tényleges terhelés ennél is magasabb, az USA teljes kínai importjára vetítve átlagosan 125 százalékos.
Lemondott az inflációkövető áremelésről a kormány nyomására a távközlési piac három meghatározó szereplője és a vezető kereskedelmi bankok is, hogy elkerüljék az élelmiszer-kiskereskedelemben bevezetett árrésstophoz hasonló szektorális intézkedéseket.
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
Féléves mélypontra süllyedt a magyar háztartások állampapír-állománya februárban, miközben jelentős pénz áramlott a befektetési alapokba – írta a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank friss adatait elemezve.
Az arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Törvényjavaslatot nyújt be Lázár János építési és közlekedési miniszter annak érdekében, hogy az állami beruházásoknál feltárhassák a teljes vállalkozói láncot, „egészen addig, aki a nyelét fogja a lapátnak”.