Ritkaföldfém megállapodás végül az oroszokkal?

Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett az oroszországi ritkaföldfémekkel kapcsolatos együttműködésről. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart.

Az orosz állami befektetési alap, a Russian Direct Investment Fund (RDIF) vezérigazgatója és egyben Putyin nemzetközi gazdasági és befektetési ügyekben illetékes különmegbízottja, Kirill Dmitrijev az Izvesztyija orosz lapnak adott interjújában megerősítette, hogy Moszkva és Washington közös projektek lehetőségéről tárgyal – írja a Reauters hírügynökség.

„A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a jövő gazdaságában, és természetesen már megkezdtük az egyeztetéseket Oroszországban megvalósítható projektek kapcsán”

– mondta Dmitrijev.  Az interjúban arról is beszélt, hogy egyes amerikai vállalatok már érdeklődést mutattak a projekt iránt, azonban ezek neveit és a részleteket nem hozta nyilvánosságra.

A ritkaföldfémek a korszerű ipar számára elengedhetetlen nyersanyagok, amelyeket széles körben használnak az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és a high-tech eszközök gyártásában. Az elmúlt években az USA fokozta erőfeszítéseit, hogy csökkentse kitettségét Kína dominanciájával szemben ebben a szektorban. Jelenleg Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kitermelés 95%-át, ami miatt világszerte egyre nagyobb az igyekezet a függőség csökkentésére.

Putyin nemrégiben felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy egy jövőbeli gazdasági megállapodás keretében együtt kutassák fel Oroszország ritkaföldfém-készleteit. Ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között is egy hasonló ásványianyag-egyezményről.

Donald Trump vasárnap azonban kijelentette, hogy „nagyon dühös” Putyinra, és ha Moszkva akadályozza az ukrajnai háború befejezésére tett erőfeszítéseit, akkor 25 és 50 százalék közötti másodlagos vámokat fog kivetni az orosz olaj vásárlóira. Trump dühét az is fokozta, hogy Putyin a múlt héten megkérdőjelezte Zelenszkij vezetői hitelességét. Az amerikai elnök ugyanakkor (az ukrajnai fegyverszünetről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban) hozzátette: „Lépésről lépésre haladunk előre.”

Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata szerint Oroszország ritkaföldfémfém-tartalékai 3,8 millió tonnára tehetők, de Moszkva ennél sokkal magasabb becslésekkel rendelkezik. Az Orosz Természeti Erőforrások Minisztériuma szerint az ország teljes ritkaföldfémfém-tartaléka 28,7 millió tonna, amelyből 3,8 millió tonna fejlesztés alatt áll vagy kész a fejlesztésre.

Az Izvesztyija értesülései szerint

a ritkaföldfémeket érintő amerikai–orosz együttműködésről a következő hivatalos tárgyalási fordulón is egyeztethetnek, amelyre várhatóan április közepén kerül sor Szaúd-Arábiában.

Amennyiben a felek megállapodnak, az nagy hatással lehet a globális nyersanyagpiacra, valamint az amerikai és orosz technológiai szektor fejlődésére egyaránt.

Az Egyesült Államok a múlt héten átnyújtotta Kijevnek az ásványkincsekről szóló megállapodás új tervezetét, amely teljesen kiverte a biztosítékot Ukrajnában. A javaslat részleteit kielemezte a Jevropejszka Pravda ukrán lap, amely arra a megállapításra jutott, hogy ilyen formában a megállapodás aláírása egy életre szóló szégyen lenne. A cikk szerzője szerint Kijevnek most sem aláírni, sem visszautasítania nem szabad ezt az ajánlatot, harmadik lehetőséget kell keresnie, egy kiutat ebből a szorult helyzetből.

Pontosan egy hónappal ezelőtt, február 28-án írta volna alá Ukrajna és az Egyesült Államok az ukrán ásványkincsekről szóló megállapodást – amelyről hosszú és kemény tárgyalássorozaton sikerült kompromisszumot kötni a két országnak –, a dokumentum ünnepélyes aláírása azonban elmaradt. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök kamerák előtt zajló találkozója botrányba fulladt. A két elnök a tévékamerák kereszttűzében veszekedett egymással, majd elmaradt a közös sajtótájékoztató is, az amerikai fél pedig kitessékelte az ukrán delegációt a Fehér Házból.

Bár azóta az Egyesült Államok és Ukrajna közötti viszony némileg normalizálódott, és abban is megegyeztek a felek, hogy egy későbbi időpontban aláírják a ritkaföldfém-megállapodást, úgy tűnik, Washington végül a szemétbe dobta a korábbi tervezet szövegét. Donald Trump csapata elutasította az egy hónappal ezelőtt elfogadott összes kompromisszumos megoldást, és egy olyan új javaslatot nyújtott át, amely Kijev számára teljesen elfogadhatatlan – írja a Jevropejszka Pravda.

„Szinte az összes korábban elfogadott vörös vonalat átlépi: megfosztja Ukrajnát szuverenitásának egy részétől, ellentmond a jövőbeli uniós tagságának, és arra kötelezi Ukrajnát, hogy a korábban kapott összes amerikai támogatást fizesse vissza. Ez utóbbi megközelítés Pandora szelencéjét nyitja meg, és elkerülhetetlenül más államok követeléseinek áradatához fog vezetni. Mondani sem kell, hogy a tervezet egyetlen szót sem tartalmaz a biztonsági garanciákról. Az új amerikai javaslat kihívást jelent Kijev számára”

– állítja az ukrán lap.

A cikk szerint ebben a formában nincs értelme aláírni a megállapodást, mivel ez a lépés Volodimir Zelenszkij számára politikai öngyilkosság lenne, az államra nézve pedig káros. Ráadásul esélytelen, hogy a parlament ratifikáljon egy ilyen megállapodást, ami csak tovább rontaná Ukrajna és az Egyesült Államok kapcsolatát, valamint kellemetlen politikai következményei lennének az ukrán elnöknek. Ugyanakkor Kijev nem tagadhatja meg közvetlenül az aláírást, hiszen azt Trump egy újabb pofonként értékelné, aminek beláthatatlan következményei lehetnek Ukrajnára nézve.

„Kijev számára az egyetlen kiút az, ha nem írja alá a megállapodást, hanem folytatja a tárgyalásokat. Nemcsak az időhúzás miatt, hanem a legjobbakban reménykedve. Hiszen mind a korábbi tárgyalások tapasztalatai, amelyek során Trump csapata alkalmatlannak bizonyult, mind az új dokumentum megfogalmazása okot ad erre a reménykedésre”

– véli Szerhij Szidorenko, a cikk szerzője.

Mit tartalmaz az új megállapodás?

Ukrajna március 23-án kapta meg Washingtontól az ukrán ásványkincsekből származó bevételek elosztásáról szóló új, nagyszabású megállapodás első tervezetét. Ezt megelőzően az amerikai fél három hétig szüneteltette a tárgyalásokat ebben a kérdésben. Ez idő alatt az Egyesült Államok többször is visszautasította Kijev ajánlatát, hogy írják alá a korábbi megállapodástervezetet.

Washington eközben úgy döntött, hogy felhagy a dokumentum aláírásának kétlépcsős megközelítésével, mely szerint először egy alapvető paramétereket tartalmazó keretmegállapodásban egyeznek meg, majd a végleges megállapodás egy részletes kormányközi egyezmény aláírásával születik meg. Ukrán tisztviselők megpróbálták meggyőzni Washingtont arról, hogy ez a megközelítés rossz, és a „nagy megállapodást” az ukrán parlamentnek kell majd ratifikálnia, de eredménytelenül. Az Ukrajnának átadott mostani dokumentum mindkét Kijev által problémásnak tartott megközelítést tartalmazza.

A cikk szerzője felhívta a figyelmet, hogy az 58 oldalas dokumentum a bevételek kezelésétől kezdve a kétoldalú struktúra szavazási szabályaiig mindent megpróbált leírni, amit ez a megállapodás létrehozni hivatott. A dokumentum részletesen leírja, hogy az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködést hogyan kell jogi szempontból formalizálni, hogyan kell a pénzt összegyűjteni és elkölteni stb.

„A megállapodással létrehozzák a közös újjáépítési befektetési alapot, amelynek az amerikai kormány Fejlesztési és Finanszírozási Intézete (DFC) lenne a fő résztvevője. A DFC végzi az alapban a fő kinevezéseket, és kezeli a pénzeszközöket. De ami még ennél is fontosabb, hogy Washington teljesen felülvizsgálta az ukrán ásványkincsek „közös” kezelésének paramétereit és elveit, szinte teljesen az Egyesült Államok alá rendelve ezt a folyamatot”

– állapította meg a Jevropejszka Pravda.

A legfontosabb, hogy az új tervezet kimondja: Ukrajna köteles kompenzálni az Egyesült Államokat minden – költségvetési, katonai, humanitárius és egyéb – támogatásért, amelyet „Ukrajna 2022-ben bekövetkezett teljes körű orosz inváziója után” nyújtottak. A dokumentum szerint az amerikai támogatás teljes értékét az aláírás időpontjában kell majd kiszámítani, majd a megállapodás mellékletében rögzíteni.

A szerző megjegyezte, hogy ennek az összegnek – amelyet a Kieli Világgazdasági Intézet 123 milliárd dollárra becsül – a nagy része katonai támogatás, amely magában foglalja a Pentagon készletének megújítását (új fegyverek megrendelése amerikai gyártóktól), a felesleges fegyverek átadását vagy az új fegyverek megrendelését az ukrán fegyveres erők számára. Ez azt jelenti, hogy ez a pénz az amerikai gazdaságban maradt. A megállapodás azonban nem tesz különbséget az „adósság” különböző típusai között. Volodimir Zelenszkij korábban többször is elutasította azt az elképzelést, hogy Ukrajna a korábban kapott, vissza nem térítendő amerikai segélyt adóssággá alakítsa át. Ez volt az egyik legegyértelműbb vörös vonal Kijev számára.

A tervezet szerint az ukrán kormány köteles az alap bevételeit amerikai dollárra átváltani és kérésre az amerikai fél külföldi számláira átutalni. A működéséhez, valamint a „tőkeadósság” visszafizetéséhez szükséges pénzt az ukrán ásványkincsekből származó jövőbeni bevételekből fogják összegyűjteni – az alap az új ásványlelőhelyekről származó összes új engedély, jogdíj stb. értékének 50 százalékát kapja meg. A dokumentum említést tesz az infrastrukturális létesítményekből származó állami bevételek 50 százalékáról is, de ezt nem részletezi.

Ezen a ponton az Egyesült Államok meghallgatta Ukrajna kérését. Először is, a meglévő termelésből származó bevételek nem szerepelnek az elosztásban. Másodszor pedig, a megállapodás értelmében az alapnak joga van a bevételek egészét vagy egy részét az általa választott ukrajnai beruházási projektekbe visszaforgatni, ugyanakkor az alap megkapja az ukrán állami költségvetés e beruházásokból származó jövőbeli bevételeinek felét. Az összes pénzt azonban értelemszerűen nem fektetik be, mivel Ukrajnának több mint 120 milliárd dollárnyi „adósságot” kell visszafizetnie. Ráadásul Kijevet még ösztönzik is, hogy ne halogassa túlságosan a visszafizetést, mivel évi 4 százalékos kamatot számolnak fel.

„Ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csak egy hatalmas, de facto nem létező adósságot szerez, de ezenfelül országunkat »ráállítják a mérőórára«”

– véli a szerző.

Jelentősen korlátoznák Ukrajna szuverenitását

A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezetbe foglaltak még az Ukrajna és az Európai Unió között fennálló megállapodásokkal és az Európai Unió versenyszabályaival sem egyeztethetők össze. A megállapodástervezet szerint az Egyesült Államok elsőbbségi jogot követel minden jövőbeli beruházási projektre a természeti erőforrások és az infrastruktúra területén. Ukrajna csak akkor tárgyalhat másokkal, ha az amerikai résztvevők ezt engedélyezik. Ezen túlmenően az ukrán kormánynak az ilyen tárgyalások minden – köztük a bizalmas – részletét meg kell osztania Washingtonnal. Ráadásul Ukrajnának csak abban az esetben van joga licencet ajánlani ukrán és európai vállalkozásoknak, ha egy beruházás egyetlen amerikai befektetőt sem érdekel.

Emellett a javaslat megfosztaná Ukrajnát attól a jogától, hogy egy olyan projektre, amelyet az Egyesült Államok visszautasított, bármelyik befektetőnek is kedvezőbb ajánlatot tegyen az amerikai visszautasítást követő egy éven belül.

És ez még nem minden, ami Ukrajna szuverenitását korlátozza. Arra is köteleznék Ukrajnát, hogy a kritikus ásványkincseket kitermelő vállalatoknak kiadott engedélyeket egészítse ki azzal a tilalommal, hogy ezeket az ásványokat „olyan vásárlóknak értékesítsék, akiknek a fő üzleti tevékenysége olyan országban van, amelyet a DFC az Egyesült Államok stratégiai versenytársaként azonosít”. Szerhij Szidorenko úgy véli, hogy tekintettel az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelmi és politikai konfrontációra, jelentős esély van arra, hogy Washington az Európai Uniót is versenytársaként jelöli meg. Az EU-tagság felé haladó Ukrajnának az Európai Unióval való kereskedelem tilalma azonban lehetetlen és teljesen értelmetlen lenne.

A szuverenitást érintő legnagyobb korlátozás azonban az, hogy a javasolt szöveg egyáltalán nem adna az ukrán kormánynak befolyást az alap munkájára és döntéseire. Az alap operatív irányítását végző általános partnert kizárólag a DFC jelölné ki, az igazgatótanács többségét pedig az Egyesült Államok képviselői alkotják majd, így az ő szavazataik elegendők lesznek a döntések meghozatalához, függetlenül Ukrajna képviselőinek álláspontjától. Kijev ráadásul még a két ukrán igazgatósági tagot sem nevezheti ki tetszés szerint, mivel az ukrán jelölteket a DFC-nek kell jóváhagynia.

„Ennek fényében nem meglepő, hogy az alap, amelyet de facto egyedül az ukrán állam fog finanszírozni az ásványkincsekből és az infrastruktúrából származó költségvetési bevételekből, jogilag inkább egy amerikai szervezetre hasonlít. Még adót is az Egyesült Államokban fog fizetni, nem pedig Ukrajnában. Ukrajnának pedig egy New York-i bírósághoz kell majd fordulnia, hogy megtámadjon bármilyen intézkedést”

– hívta fel a figyelmet a szerző.

A szerző azt a fő következtetést vonta le, hogy a megállapodásnak ebben a formában nulla esélye van a ratifikálásra. Mint írja, lehetetlen lesz 226 olyan parlamenti képviselőt találni, aki hajlandó lenne magát megbélyegezni, mint aki jóváhagyta az Ukrajna számára kötelező érvényű megállapodást – ami túlzás nélkül egy életre szóló szégyen lenne a Jevropejszka Pravda szerint. Az elnök pedig hasonló okokból valószínűleg ugyancsak nem lenne hajlandó beleegyezni egy ilyen dokumentum aláírásába. Ráadásul Volodimir Zelenszkij túsza egy többször tett ígéretének, miszerint nem írja alá a megállapodást, ha az nem tartalmaz konkrét garanciákat Ukrajna biztonságára. Márpedig ezek nincsenek benne, és a dokumentum jelenlegi tervezetében nem is kellene, hogy benne legyenek, mert a DFC nem a Pentagon – jelentette ki Szidorenko, hozzátéve, hogy az amerikai kormányon belüli pénzügyi struktúra nem nyújt biztonsági garanciákat.

Mindez nehéz választás elé állítja Ukrajnát, és fontos, hogy ebben a helyzetben ne hibázzon az ország. A cikket egy szójátékkal zárta a szerző: „Aláírni nem lehet visszautasítani.” Mint írta, bárhova is tesszük a vesszőt ebben a mondatban („Aláírni, nem lehet visszautasítani” vagy „Aláírni nem lehet, visszautasítani”), az Ukrajna veresége lesz, de Kijev számára egy ilyen szolgai megállapodás aláírása elfogadhatatlan lehetőség. Egy ilyen szégyenletes megállapodástervezet határozott elutasítást érdemelne, de ez nem adna Ukrajnának semmilyen előnyt. Az egyetlen helyes cselekvési irány az, hogy Kijev felajánlja az Egyesült Államoknak a saját alternatív lehetőségeit – zárta gondolatait Szerhij Szidorenko.