Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Mars program fővállalkozója megszavazta az űrjármű létfontosságú rendszerének kivitelezőjét. A munkát a világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója kapta.
Az ESA és az ExoMars program fővállalkozója, a Thales Alenia Space (TAS) a repülőgépgyártó Airbus vállalatot bízta meg a küldetés kulcsfontosságú rendszereinek megépítésével. A projekt célja, hogy a - szintén az Airbus által épített - Rosalind Franklin marsjáró biztonságosan elérje a Mars felszínét – osztotta meg közleményben az Airbus.
A leszállási folyamat során a marsjáró áthalad majd a vörös bolygó légkörén, majd ejtőernyők lassítják le a sebességét. Az Airbustól berendelt leszállóplatform a végső lefékezést és az űrjármű felszíni stabilizálását végzi el, hogy az ESA marsjárója kigurulhasson a vörös bolygó talajára.
Az Airbus Defence and Space UK ügyvezető igazgatója szerint a Rosalind Franklin marsjáró eljuttatása a Mars felszínére „hatalmas nemzetközi kihívás, ami mint 20 év munkájának eredménye”. Kata Escott hozzátette: az angliai Stevenage-ben található csúcstechnológiás létesítményükben építették meg a marsjárót, és nagy erőkkel dolgoznak rajta, hogy biztonságosan eljuttassák a bolygóra.
„A Rosalind Franklin lesz az első marsjáró, amely akár két méter mélyről is képes mintákat elemezni, hogy egykor vagy jelenlegi élet nyomai után kutasson.”
Peter Kyle brit technológiai miniszter szerint a küldetés „egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy választ kapjunk a Marsi élet lehetőségével kapcsolatos régóta fennálló kérdésekre”. Hangsúlyozta, hogy az Airbus szerepvállalásával „Nagy-Britannia nemcsak történelmet ír, hanem az európai űrkutatás élére áll, miközben több száz magasan képzett munkahelyet teremt és befektetéseket vonz”.
A stevenage-i csapat a TAS megbízásából tervezi meg a leszállóplatform mechanikai, hő- és hajtóműrendszereit, hogy a landolás legkésőbb 2030-ban biztonságosan megtörténjen. A projekt részeként kifejlesztik a leszállószerkezetet, a végső fékezést biztosító nagyméretű hajtóműrendszert, valamint a stabil landolást támogató leszállótalpakat. A platform két lehajtható rámpát kap, amelyek lehetővé teszik a marsjáró számára, hogy a legbiztonságosabb útvonalon érje el a felszínt.
Az Airbus mérnökei nagy rutinnal rendelkeznek: eddig több mint 90 űreszköz számára építettek legalább 120 hajtóműrendszert. A Rosalind Franklin marsjárót ugyancsak a stevenage-i üzemben alkották és 2019-ben adták át, arra számítva, hogy a küldetés 2022-ben elindul. A rajtot az orosz-ukrán háború kitörése miatt kellett bizonytalan időre elhalasztani.
Az ExoMars leszállóegységének a bolygó légkörében történő ejtőernyős ereszkedés után 162 km/órás sebességről kell lelassítania a járművet, hogy a sebessége a landolás előtt 10 km/órára csökkenjen.
Az Airbus jelenleg a TAS-szal, az ESA-val és a NASA-val is együtt dolgozik a marsjáró rendszereinek karbantartásán és fejlesztésén, hogy felkészítsék a 2028-as indításra. A NASA egy hordozórakétával és olyan radioizotópos fűtőegységekkel járul hozzá a küldetéshez, amelyek biztosítják, hogy a marsjáró megfelelő hőmérsékleten maradjon a bolygó felszínén. Ugyancsak az amerikai űrügynökség felel egy új szoftveres üzemmód kidolgozásáért, amely gyorsabb önálló működésre váltást tesz lehetővé a landolás után.
A Rosalind Franklin várhatóan 2030-ban éri el a Mars felszínét, úgy időzítve a landolást, hogy elkerülje a bolygó globális porviharainak időszakát.
A címlapkép a marsjáró kigurulásának pillanatát illusztrálja. Forrás: Airbus
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.