Megérkezett a várva várt hír: kiderült, mennyivel nőnek idén a bérek Magyarországon

A januári béradat kulcsfontosságú. Ugyanis amilyen gyorsan nőnek a fizetések az év első hónapjában, várhatóan nagyon hasonló mértékben emelkednek a következőkben is.

A vállalati szervezetek és a cégek béremelési terveit összegző kutatások alacsony növekedést prognosztizáltak, míg a közgazdászok 8-10%-os bérnövekedést jósoltak. A KSH most kiadott gyorsjelentése pontot tett a kérdés végére:

januárban ugyanis 10,4%-kal nőttek a bruttó keresetek, a cégek pedig 9,9%-kal emeltek. Ez még az optimista elemzői várakozásokat is meghaladja.

Ahogy a fenti ábra mutatja, a bérek emelkedési üteme lassul, ez azonban nem meglepő. Már magunk mögött hagytuk a 10% feletti infláció időszakát, így a keresetek növekedése sem olyan gyors.

• Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100 forint volt,
• a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 444 300 forinton alakult.
• A bruttó mediánkereset 539 500 forint volt,
• ami a Portfolio számításai szerint nettó 359 000 forint.

Az átlagkeresetnél a dolgozók csaknem kétharmada kevesebbet keres, miközben a medián az a bérszint, aminél a munkavállalók egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres. Ezért van az, hogy a munkavállalók többsége úgy érzi, hogy kevesebbet keres, mint az átlagbér. Végső soron pedig igazuk is van, hiszen az "átlagember" a mediánt kapja.

Miután azonban a keresetek növekedési üteme kissé lassul a tavalyi évhez képest, miközben az infláció minden várakozást felülmúlt (januárban 5,5% volt), így a bérek vásárlóerejének növekedési üteme csökken.

A reálkereset 4,6%-kal emelkedett éves alapon a tavaly decemberi 6,1% után.

Különösen érdekes, hogy a vállalati felmérések immár sokadszorra prognosztizálnak jóval szerényebb béremelkedési ütemet, mint ami megvalósul. Idén az általános tényezők mellett speciális, a gazdasági környezettel összefüggő kérdések befolyásolhatták őket.

• A cégek szinte minden bérfelmérésben egy kicsit kisebb béremelést "mondanak be", mint amennyit valójában meglépnek. Hogy ezzel a várakozásokat akarják menedzselni, vagy éppen valóban kisebbet terveznek, mint amire valójában rákényszerülnek, nem tudjuk. De az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vállalatok rendre nagyobb béremelést léptek meg, mint amit előzetesen közöltek.
• A cégek minden bizonnyal másképp látják a munkaerőpiaci helyzetet is, mint a közgazdászok. Amíg a makroközgazdászok többsége a munkaerőpiac feszességét hangsúlyozza, a továbbra is jelentős munkaerőhiányt, illetve az alacsony munkanélküliséget, addig az is látható, hogy egyre több vállalat kénytelen volt csökkenteni a létszámot a gyenge gazdasági helyzet miatt, és a „munkaerőfelhalmozás” időszakának végéről beszélnek. Összességében a 4,4-4,5%-os munkanélküliség, a 70 ezer üres álláshely, illetve a kifejezetten magas foglalkoztatás nem sugall túl laza munkapiacot, bár kétségtelen, hogy a 3%-os munkanélküliségtől és a 100 ezer üres álláshelytől már távolodtunk. De ne felejtsük el:

  gyakorlatilag ugyanolyan volt a munkapiaci helyzet 2016-17-ben, mint most – és akkor arról beszéltük, hogy a munkaerőhiánynak bérfelhajtó hatása van.

• A cégek minden bizonnyal kisebb mértékben szerették volna emelni a legtöbb dolgozó bérét, mint ahogy a minimálbér és a bérminimum nőtt (9, illetve 7%). Csakhogy a legkisebb fizetések központi emelésének bérfelhajtó hatása van a mediánbérig, illetve az átlagbérig is. A bértorlódás elkerülése végett tehát nemcsak a legrosszabbul fizetett dolgozóknak kell érdemben emelni a bérén, vagyis a központi bérmeghatározás a mediánbérig mindenképp adottsággá válik. Idén ráadásul nagyon úgy tűnik, ha a magas keresetőeknek is sokat kellett emelni.

  amíg a legtöbb minimálbéresnek csak a kötelezőt adták meg a foglalkoztatók, addig a 4. és az 5. jövedelmi ötödben meghaladta a 10%-ot az emelés mértéke.

  Érdekes lesz megfigyelni, hogyan alakul a későbbiekben a jövedelmi ötödönkénti béradat, könnyen lehet, hogy az év első hónapját megnyomták a vezetői bérkorrekciók és az állami (pl. oktatási szektor) emelések, miközben azok a szektorok, amelyek jellemzően minimálbéren vagy bérminimumon fizetnek, szenvednek a gyenge gazdasági teljesítménytől.

Összességében a januári béradat nemcsak a vállalati felmérések eredményeinél magasabb, de meghaladta az elemzői várakozásokat is. Mindez azt mutatja, hogy a munkavállalók pozíciója továbbra is erős. Mindeközben a keresetek vásárlóerejét erodálja az infláció újbóli emelkedése. Ugyanis nemcsak januárban, hanem várhatóan az év egészében magasabb lesz a pénzromlás annál, mint ahogy azt korábban várni lehetett. Így a tavalyi, 9% feletti reálbérnövekedés nagyjából fele lehet jellemző idén.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images