A januári bérnövekedés Magyarországon 10,4%-os növekedést mutatott, ami az optimista előrejelzéseket is meghaladja. A vállalati szektor 9,9%-kal növelte a béreket, ami megerősíti a közgazdászok és makroökonómusok 8-10%-os előrejelzését. Ezzel szemben a vállalatok előzetes felmérései alacsonyabb bérnövekedést jósoltak. A KSH gyorsjelentése alapján kijelenthető, hogy a bérnövekedés üteme lassul, ami az inflációval és a gazdasági környezettel is összefügg - elemezte a Portfolio.
A januári adatok azt mutatják, hogy a bruttó átlagkereset 668 100 forint volt, míg a nettó átlagkereset 444 300 forintra emelkedett. A mediánbér 539 500 forint volt, amely nettó 359 000 forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy az átlagbérnél kevesebbet keresők aránya jelentős, és az "átlagember" bérszintje inkább a medián körül helyezkedik el. A bérnövekedés tehát nem minden munkavállaló számára egyenlő, és a legtöbben a mediánbért érzékelik a legjobb összehasonlítási alapként.
A reálkereset 4,6%-kal emelkedett éves alapon, ami ugyan elmarad a tavalyi év 6,1%-os növekedésétől, de még mindig kedvező. Az infláció 5,5%-ra emelkedett januárban, így a bérnövekedés vásárlóerejére gyakorolt hatása mérséklődött. Az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány továbbra is meghatározó tényező, de a gazdasági helyzet romlása miatt a vállalatok a jövőben már nem terveznek akkora béremeléseket, mint a korábbi években.
A cégek a bérnövekedés előrejelzéseit rendre alábecsülik, és a valós növekedés gyakran meghaladja a vártakat. A munkaerőpiaci helyzet is meghatározó tényező a bérnövekedésben: a 4,4%-os munkanélküliség és a 70 ezer üres álláshely továbbra is azt jelzi, hogy a munkaerőpiac nem túl laza. Azonban a munkanélküliségi ráta emelkedése és az üres álláshelyek számának csökkenése arra utal, hogy a munkaerőpiac már nem olyan feszes, mint korábban, amikor a munkaerőhiány a bérnövekedést is hajtotta.
A vállalatok számára a bérfelmérésekben már nem csak a legkisebb fizetések emelése, hanem a központi bérmeghatározások is fontos tényezők. Az alacsonyabb jövedelmű dolgozók bérnövekedése az átlagbér és mediánbér szintjét is felhajtja, ezért a cégek nemcsak a minimálbéresek, hanem a középszintű dolgozók számára is emeléseket kellett végrehajtaniuk. Az állami szektorban, például az oktatás területén, az emelések nagyobb mértékűek voltak, míg a gyengébben teljesítő szektorokban a bérnövekedés mértéke alacsonyabb maradt.
