Börtönbüntetésre ítélték Marine Le Pent, és eltiltották a francia elnökválasztástól is

Március 31-én, hétfőn döntött a párizsi bíróság a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) arcáról, Marine Le Penről, miután a vádak szerint Le Pen EP-képviselőként, majd pedig pártelnökként részt vehetett abban a sikkasztásban, amelyben az Európai Parlamenttől asszisztensekre kapott pénzt illegálisan a pártot Franciaországban segítők – többek között Le Pen testőrének – kifizetésére használta, akik aztán alig vagy egyáltalán nem is dolgoztak az RN EP-képviselői mellett.

Az ügyészség a tárgyalás során öt év börtönbüntetést – ebből kettőt akár házi őrizetben is eltölthet –, valamint a választásoktól való indulástól ötéves eltiltást kért az 56 éves politikusra,

Mint a vádak felsorolásánál a bíró, Bénédicte de Perthuis előre jelezte, az elég hosszú lesz, és mivel az ügy a bíróság falain túl is hatással van, ezért is körültekintően akart eljárni. Az ítéletet azzal magyarázta, hogy bizonyítást nyert, hogy az így alkalmazott „asszisztensek” valójában nem az EP-képviselőket segítették, hanem magának a pártnak dolgoztak Franciaországban.

Nem az asszisztensek munkájának összevonásáról volt szó, hanem a képviselők költségvetésének összevonásáról. Tisztázzuk: senki sem a politikában való részvétele miatt áll a bíróság előtt, nem ez a kérdés. A kérdés az volt, hogy a szerződéseket teljesítették-e, vagy sem

– magyarázta Bénédicte de Perthuis.

A büntetést végül az ítélethirdetés után csaknem másfél órával később szabta ki De Perthuis.

emellett pedig százezer euró, azaz jelenlegi árfolyamon 40,25 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az egykori pártelnököt.

Miután a bíró kimondta, hogy minden vádlottat azonnali hatállyal eltiltott a választásoktól való indulástól, Marine Le Pen még a büntetés kihirdetése előtt szó nélkül kiviharzott a tárgyalóteremből, így a Nemzeti Tömörülés arca személyesen meg sem hallgatta, milyen büntetés vár rá. Ehelyett sajtóhírek szerint pártelnökéhez, Jordan Bardellához igyekezett, hogy megbeszéljék a következő lépést.

Rajta kívül egyébként másokat is hasonló büntetésre ítéltek.

A fiktíven foglalkoztatott asszisztense, az egyébként jelenleg EP-képviselő Catherine Griset egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, valamint azonnali hatállyal két évre eltiltották a választásokon való elindulástól, míg az RN korábbi alelnökét, Louis Aliot-t 18 hónap börtönbüntetésre – amiből 12 hónap házi őrizet – ítélték, és három évre tiltották el a közügyektől, azonban egyiket sem azonnali hatállyal. Ennek oka, hogy Aliot a Perpignan nevű dél-franciaországi város polgármestere is, a bíró szerint pedig fontos, hogy a választók akaratát tiszteletben tartsák.

Le Pen egyébként a többieknél azért kapott súlyosabb büntetést, mert egyrészt 2011-től ő volt a pártelnök és ő is fenntartotta ezt a már egyébként 2004 óta működő rendszerszerű sikkasztást.

A bíró az eltiltást azzal magyarázta, azt szükségesnek látta, mivel így lehet biztosítani, hogy a választott képviselők és a többi vádlott ne részesüljenek kedvezményes elbánásban.

Igaz, Le Pen több mint valószínű, hogy fellebbez majd a döntés ellen, de így sem biztos, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztásig az ügy lezárulna, és az sem biztos, hogy akkor nem tiltanák el újra a választásokon való indulástól.

Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés a tárgyalás alatt, valamint az ítélethirdetés előtt is boszorkányüldözésnek nevezte a párt ellen indított eljárást, tagadta a vádakat, és azt is, hogy a vádlottak törvényt szegtek volna, az egész eljárást pedig a demokrácia elleni támadásként keretezte. Arról, hogy a mostani ítélethozatal és büntetés után hogyan reagáltak a francia pártok, valamint Le Pen nemzetközi szövetségesei, az alábbi cikkünkben szedtük össze.

Mivel is vádolták Le Penéket?

A vád szerint a Nemzeti Tömörülés (2018-ig Nemzeti Front) 2004 és 2016 között arra használta az EP-képviselőknek járó, asszisztensek javadalmazására felhasználható uniós forrásokat, hogy azokból olyanok fizetését állják, akik részben vagy akár teljes egészében Franciaországban dolgoztak a párt mellett, nem pedig az EP-képviselők munkáit segítették Brüsszelben vagy Strasbourgban, mint amire pénz járt az Európai Parlamenttől.

Ez a rendszer még 2016-ban került napvilágra, amikor többek között a Politico tudta meg, hogy az akkoriban pénzszűkében lévő párt elsikkasztotta az asszisztensekre járó uniós forrásokat, emiatt 2016-ban az EP még arra is kötelezte a pártot, hogy 800 ezer eurót, akkori árfolyamon mintegy 249 millió forintot fizessen vissza.

Ezenkívül Le Pent azzal is vádolták – és végül ebben bűnösnek is találta a bíróság –, hogy összesen 474 ezer eurót, jelenlegi árfolyamon valamennyivel több mint 190 millió forintot elsikkasztott, amikor az EP-képviselők asszisztensének járó pénzügyi keretből foglalkoztatta többek között a testőrét és korábbi parlamenti attaséját, aki az EP-képviselői feladatok helyett pártügyekben segítette.

Le Pen mellett egyébként összesen 24 személyt vádoltak meg, köztük a párt alelnökét, Louis Aliot-t, de mellettük a párt korábbi EP-képviselőit, a 12 ily módon alkalmazott asszisztenst és a párt négy segítőjét is megvádolták. Az ügyészség azt kérte, a párt fizessen vissza 4,3 millió eurót, ebből ugyanakkor a pártnak csak 2 millió eurót kell végül kifizetnie, mivel 2,3 millió eurónyi állami támogatást felfüggesztenek.

Mi lesz így a Nemzeti Tömörüléssel és Le Pennel?

A Nemzeti Tömörülésnél egyértelműen úgy számoltak, hogy 2027-ben a párt arca, Marine Le Pen lesz az elnökjelöltjük, Le Pennek pedig jó esélye is lenne arra, hogy ő kövesse Emmanuel Macront az Élysée-palotában: az elnökválasztás előtt több mint két évvel Le Pen vezeti a közvélemény-kutatásokat, így valószínűleg könnyűszerrel bejutna a második fordulóba, ahol a kutatások szerint a többi potenciális elnökjelölttel szembeni versenyben is győzedelmeskedhetne.

Ezzel a Le Pen család felérhetne karrierje csúcsára. Édesapja, a pártalapító, egyébként nemrég elhunyt Jean-Marie Le Pen mindössze egyszer, 2002-ben jutott be az elnökválasztás második fordulójába, de ott rendkívül csúfos vereséget szenvedett – mindössze a szavazatok 17,79 százalékát szerezte meg Jacques Chirackal szemben –, míg lánya, a pártot 2011 és 2022 között irányító Marine eddig három elnökválasztáson indult: 2012-ben még harmadikként nem jutott be a második fordulóba, míg 2017-ben és 2022-ben a második fordulóban maradt alul Emmanuel Macronnal szemben.

Ugyan már a 2014-es és a 2019-es EP-választáson is az RN szerezte a legtöbb szavazatot Franciaországban, de az áttörést egyértelműen Jordan Bardella vezetésével sikerült elérni, amikor 30 százalék feletti eredményt ért el mind az EP-választáson, mind az előrehozott parlamenti választáson – igaz, miután a Macron-párti centristák és a szélsőbaltól a szociáldemokratákon egészen a zöldekig terjedő baloldali pártok jelöltjei egymást támogatták a második fordulóban, így végül nem az RN szerezte a legtöbb mandátumot.

Az, hogy Le Pen nem indulhat a 2027-es elnökválasztáson, a pártot is részben felkészületlenül érte: a pártnál ugyanis úgy számoltak, hogy az elnökválasztás után, egy előrehozott választást követően a Nemzeti Tömörülés fogja megszerezni a legtöbb szavazatot, majd pedig protezsáltját, a pártot 2022 óta névleg vezető Jordan Bardellát nevezi ki miniszterelnöknek.

Ugyanakkor Le Pen eltiltása miatt ennek a tervnek vége: amennyiben Le Pen végül nem indulhat el, a párt elnökjelöltje vélhetően Bardella lehet. Azonban a 29 éves pártelnöknek nincs akkora tapasztalata az elnökválasztási kampányban, mint az ebben már rutinosnak számító Le Pennek, viszont nagyobb botrányai sem voltak azonkívül, hogy az egyébként EP-képviselői mandátummal is rendelkező Bardella az előző ciklusban gyakran el sem ment a plenáris ülésekre.

(Borítókép: Marine Le Pen érkezik a párizsi bíróságra 2025. március 31-én, Párizsban, Franciaországban. Fotó: Stephanie Lecocq / Reuters)