Figyelmeztet a NATO-tagország: az ukrajnai tűzszünet után orosz katonák százezrei áraszthatják el a biztonsági szervezet határvidékét

Pevkur szerint a fegyvernyugvást Oroszország arra használná ki, hogy újrafegyverezze a csapatait, miközben az ukrajnai hadszíntérről a balti régióba helyezné át egy jelentős részüket. Kifejtette, hogy a posztszovjet országok a Balti-tenger partjánál mindenütt aggódva nézték Moszkva lépéseit, amikor megtámadták Ukrajnát, mivel attól tartottak, hogy ezzel hamarosan ők is Vlagyimir Putyin orosz elnök célkeresztjébe kerülhetnek. Szinte a 2022-es orosz invázió kezdetei óta a kijevi vezetés egyik legnagyobb támogatóinak számítanak, rendszeresen küldenek nagyobb segélycsomagot a háború sújtotta országba.

Mindannyian megértjük, hogy amikor az ukrajnai háborút leállítják, Oroszország nagyon gyorsan újraosztja haderejét. Ez azt is jelenti, hogy a fenyegetettség szintje jelentősen, nagyon gyorsan megnő

– fejtette ki Pevkur.  Hozzátette, hogy a jelenleg Ukrajnában állomásozó orosz katona közül körülbelül 300 ezer főt áttelepítenének máshová, ez pedig jelentősen növelné a fenyegetettséget más régiókban. Kifejtette, hogy az orosz katonák vélhetően nem akarnának leszerelni, mivel a fegyveres testületben a fizetésük többszöröse annak, mintha a piacon akarnának megélni. Kifejtette azt is, hogy a békefenntartókat nem szabad úgy elhelyezni Ukrajnában, hogy azok a NATO-csapatok létszámának csökkenését eredményezzék a Baltikumban, mivel ez csak megerősíti az oroszok szándékát.

A felvetés erősíti azokat a hangokat, amely szerint Oroszország az ukrajnai háború „befejezését” követően öt évvel egy nagyszabású háborúra készülhet fel NATO tagállamok ellen. Az észt tárcavezető szavai nagyban összecsengenek Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter gondolataival:

Nekik (Oroszországnak) már van egy hatalmas, harctéren kiképzett hadseregük, amely még nagyobb lesz

– mondta.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images