Financial Times: Az EU-nak nincs oka megadnia magát Orbán Viktornak, meg kell vonni a forrásokat

Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak írt publicisztikájában többek között Orbán Viktorról és az orosz−ukrán háborúról értekezett. Véleménycikkében kitért arra, hogy az Európai Bizottság miként tudná a magyar miniszterelnök lehetőségeit korlátozni, akár a pénzügyi források, akár a szavazati jog megvonásával.

Az igazgató szerint az Európai Unió régóta küzd egy megoldatlan problémával, amelyet Orbán Viktor jelent. Ugyanakkor kijelentette, hogy a magyar kormányfő korábban „kezelhető kihívást” jelentett Brüsszel számára, de úgy véli, ennek a kérdésnek megoldása „létfontosságúvá” vált a megváltozott geopolitikai helyzet miatt.

A szerző kiemelte a március 6-i európai uniós csúcstalálkozót, ahol Orbán Viktor „megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos csúcskövetkeztetéseket”, ezért a többi tagállam külön nyilatkozatot fogadott el, amelyet Mujtaba Rahman szimbolikus csapásként értékelt az uniós egységre.

Utalt arra, hogy mivel félévente születik új döntés az Oroszország elleni szankciókról, amihez egyhangú határozat kell, a magyar miniszterelnök ezt folyamatosan megvétózhatja, vagyis ha az Európai Unió szeretné lefoglalni az Euroclearben tárolt orosz vagyonrészt, akkor „szükség lenne Orbán beleegyezésére”. Megjegyzi, hogy az európai vezetők igyekeznek megkerülni a magyar miniszterelnököt, de Ukrajna uniós csatlakozásának menetében is számítanak rá, hiszen ahhoz is egyhangú döntés szükséges.

Az EU-nak nincs oka megadnia magát Orbán zsarolásának, hiszen számos eszközzel élhet

− írta Rahman, aki egyik ilyen lehetőségként a pénzügyi támogatást emelte ki. Az Európai Unió ugyanis „44,4 milliárd eurót irányzott elő Magyarországnak”, aminek csaknem felét még nem fizették ki. Ez érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, mert 2024-ben csak stagnált, az infláció pedig emelkedik 2023 szeptembere óta. Februárban 7,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, ami „érzékenyen érinti a szavazókat”.

Magyar Péter és a magyar gazdaság helyzete

A véleménycikk arra is kitért, hogy „Magyar Péter felemelkedése megingatta Orbán Viktor biztonságérzetét”. A Tisza Párt vezetője 2023 elején még ismeretlen volt a lap szerint, de az EP-választásokon már mintegy „30 százalékos eredménnyel” a második helyen végzett az európai parlamenti választásokon. Emiatt a magyar kormány az anyákat érintő adókedvezményeket jelentett be.

Ugyanakkor úgy véli, hogy a 2025-ös költségvetési hiány elérheti a GDP 4,6 százalékát, amely meghaladja a kitűzött 3,7 százalékos célt, ezért Magyarországnak elengedhetetlenek az uniós források.

Az Európai Unió védelme és a magyar jogállamiság

Brüsszel 30 milliárd eurónyi fel nem használt kohéziós forrást tervez átcsoportosítani védelmi célokra. Ugyanakkor várhatóan ez a keret is elérhetetlen lesz Magyarország számára, mert Orbán Viktor kevésbé szigorú feltételeket szeretne elérni.

Ugyanakkor ha az Európai Parlament súlyos jogállamisági sérelmet állapít meg, akkor az Európai Unió felfüggesztheti Magyarország szavazati jogát, amihez elég a minősített többség. 

− fogalmazott a szerző, aki hozzátette, hogy ehhez szembe kell szállnia Orbán Viktorral.

Az Egyesült Államok nem ad biztonsági garanciákat

Ukrajna helyzetéről megjegyzi, hogy Donald Trump amerikai elnök számára Kína és az indo-csendes-óceáni térség a prioritás, ezért az Oroszországgal való kapcsolat normalizálásában érdekelt. Ez viszont veszélyezteti az Európai Unió stabilitását.

Mujtaba Rahman hangsúlyozza, hogy az uniós vezetők számára viszont létkérdés Ukrajna támogatása, mert szerintük Vlagyimir Putyin nem állna meg Kijevnél. Ezért Emmanuel Macron francia elnök és Sir Keir Starmer brit kormányfő abban reménykedik, hogy az Egyesült Államokkal együttműködve „korlátozhatók” lesznek Putyin ambíciói.

Viszont „az Egyesült Államok valószínűleg nem fogja megadni azokat a garanciákat”, ezért a háború elhúzódhat, így Európának „nincs más választása”, mint tovább támogatni és felfegyverezni Ukrajnát. Azonban ebben komoly akadály lehet a magyar miniszterelnök, aki mind Donald Trumppal, mind Vlagyimir Putyinnal jó viszonyt ápol.