2025. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint, a bruttó kereset mediánértéke 539 500, a nettó kereset mediánértéke 373 600 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2025. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100 forint volt, 10,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 639 800 forintra becsülhető, ez az összeg 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 635 400, a költségvetésben 645 100, a nonprofit szektorban 668 300 forintot tett ki, 10,2, 11,9, illetve 11,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. A bruttó átlagkereset két nemzetgazdasági ágban haladta meg az 1 millió forintot: az „információ, kommunikáció” ágban (1,072 millió forint) és a pénzügyi szolgáltatások területén (1,060 millió forint). 500 ezer forint alatti bruttó átlagbér egyedül a „szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” nemzetgazdasági ágban volt (437 ezer forint).
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 444 300, a kedvezményeket figyelembe véve 459 000 forintot ért el, 10,4, illetve 10,2 százalékkal magasabb volt, mint 2024. januárban.
A bruttó mediánkereset 539 500 forint volt, 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 373 600 forintot ért el, 9,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. [A medián kereset az az összeg, amennyinél nagyjából ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.]
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.