Április közepén indul a szavazás Ukrajna EU-tagságáról

Ukrajna EU-tagságáról csak a magyar emberek mondhatnak véleményt, az erről szóló véleménynyilvánító szavazás április közepén indul – mondta közösségi oldalán közzétett videójában a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Hidvéghi Balázs Magyar Péterre, a Tisza Párt elnökére utalva hozzátette; „nem hagyhatjuk, hogy Weber és hazai végrehajtója, Brüsszel Péter döntsenek helyettünk”.

A politikus úgy vélekedett, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője arra utasította Magyar Pétert, hogy mindenáron be kell bizonyítania, a magyarok támogatják Ukrajna uniós csatlakozását. Ezért indították el az Ukrajna melletti aláírásgyűjtésüket – közölte a videóban.

Hidvéghi Balázs emlékeztetett arra, hogy

a Tisza Párt EP-képviselői ukrán pólóban tapsoltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek,

megjegyezve, amikor a Tisza Pártot felvették az Európai Néppártba, Weber egyik követelménye volt, hogy Ukrajnát feltétel nélkül támogatni kell.

Hidvéghi Balázs szerint Ukrajna felvétele az EU-ba minden magyar életére hatással lehet, a felelős döntéshez tisztában kell lenni a csatlakozás előrelátható következményeivel és kockázataival; a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erről a kormány közösségi oldalán szombaton közzétett videóban beszélt.

A politikus emlékeztetett arra, hogy hamarosan megkezdődik az Ukrajna EU-tagságáról szóló szavazási csomagok kézbesítése. A borítékban többek között benne lesz egy papír, amely a legfontosabb szempontokat és kockázatokat foglalja össze az ukrán csatlakozással kapcsolatban. Ezeket érdemes mindenkinek alaposan megfontolnia, mielőtt döntést hoz. Brüsszel már elmondta, miért érdeke Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozása, de a helyes döntéshez számba kell venni a magyar érdekeket is – tette hozzá.

Az első szempont a pénzügyi kockázatok kérdése, hiszen Ukrajna csatlakozásával Magyarország is nettó befizetővé válna. Megszűnnének a Magyarországnak járó uniós források, és minden pénz Ukrajnába menne – közölte. Ráadásul Brüsszel egy óriási, közös hitelfelvételt is erőltet, vagyis közösen adósodnánk el a gyorsított ukrán felvétel miatt. Szerintünk ezt nem lehet vállalni – mondta.

Fontosnak nevezte a mezőgazdasági kockázatokat: Ukrajna művelhető földterülete akkora, mint az egész unió földterületének egyharmada.

A politikus szerint az ukrán csatlakozással a magyar gazdák elveszítenék a földalapú támogatásokat, minden uniós forrás az ukrán mezőgazdaságnak jutna.

Ismertetése szerint ehhez kapcsolódik az élelmiszerbiztonsági kockázatok kérdése: Ukrajnában engedélyezett a génmódosított növények termesztése, és számos olyan vegyszert is használnak, ami az unió területén már régen tilos. Ukrajna csatlakozásával kinyílna a piac a silány minőségű, genetikailag módosított ukrán termékek előtt – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte a biztonsági kockázatokat; Ukrajna már a háború előtt is a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyik központja volt Kelet-Európában. Nagy a veszélye annak, hogy a háború alatt Ukrajnába került fegyverek egy része bűnözők kezére kerül. Az uniós csatlakozással az ukrán maffia előtt megnyílna az út Európa, és így Magyarország felé is – figyelmeztetett.

Hidvéghi Balázs közölte, hogy

a tömeges olcsó ukrán munkaerő veszélyeztetné a magyar emberek munkahelyét és a béreket, illetve a magyar nyugdíjrendszert is.

Felhívta a figyelmet az egészségügyi kockázatokra: Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, amely Magyarországon igen. Az átoltottság szintje jóval alacsonyabb a magyarországinál, az Ukrajnából érkezett tömegek a nyitott határokkal komoly közegészségügyi és járványügyi kockázatokat is jelenthetnének.

Az államtitkár szerint látható, hogy „számos, nagyon komoly veszélyt jelent Magyarország számára egy elsietett ukrán csatlakozás”, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vegyen részt a szavazáson.

Mint mondta, a szavazócsomagok kézbesítése április közepétől indul, és május végéig mindenki megkapja azokat. Június 20-ig lehet postán ingyenesen visszaküldeni.

Így fest majd a szavazólap.

Magyarország Kormánya Facebook-oldalán mutatták be, hogyan fest majd a szavazólap, amelyen dönthetünk Ukrajna uniós tagságáról. Mint írták, a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni.

Néhány hete Orbán Viktor jelentette be, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményeznek Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, még az ő hivatali ideje alatt, öt éven belül fel kell venni az EU tagjai közé a jelenleg háborúban álló országot. Hidvéghi Balázs ma reggel a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, Brüsszel nem dönthet a magyarok feje fölött egy ilyen súlyú kérdésben, ezért fontos, hogy az emberek elmondják a véleményüket az ügyben.

Ukrajna uniós csatlakozása egyébként számtalan negatív következményekkel járna Magyarország, valamint az Európai Unióra nézve is. Erről itt beszélt részletesebben az Alapjogokért Központ szakértője.

Az orosz–ukrán háború kitörése után két évvel, 2024 júniusában az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt csütörtöki Európai Tanács-ülésen megvétózta Kijev további uniós támogatását, ezt követően pedig bejelentette: a kormány véleménynyilvánító szavazást kezdeményez az ukrán EU-tagságról. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a hirado.hu-nak elmondta: Ukrajna felvétele az Európai Unió közösségébe számos negatív következménnyel járna Magyarország számára.

A szakértő rámutatott: az EU eddig is nagymértékben támogatta Kijevet, hiszen 135 milliárd eurót fordított az orosz–ukrán háború finanszírozására, amely összeg a hétéves uniós költségvetés tíz százalékának felel meg. Dornfeld László szerint Ukrajna teljes jogú tagállammá emelése minden szempontból szétfeszítené az Európai Unió jelenlegi kereteit.

„A források elosztása terén borulna minden, amit eddig ismertünk. Például Ukrajnán kívül megszűnnének a kohéziós források, hiszen az ukrán megyék annyira fejletlenek, hogy még Bulgária is az uniós átlag szintjére kerülne. Hazánk nettó befizetője lenne az uniós költségvetésnek”

– értékelte a helyzetet az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője – fotó: Facebook

Dornfeld László kiemelte: az Európai Unió Tanácsának becslése szerint az ország évente 26 milliárd euró közvetlen támogatásra lenne jogosult, vagyis összesen 186 milliárd eurót kapna egy költségvetési időszakban.

Ez a teljes uniós költségvetés nagyjából tizenöt százaléka lenne.

Az európai uniós ügyekkel foglalkozó szakértő úgy látja, hogy mezőgazdasági kérdésekben is komoly változásokat hozna egy lehetséges ukrán uniós csatlakozás. Ukrajna ugyanis nagyobb termőterülettel rendelkezik, mint Olaszország, és a földalapú támogatások mintegy felét egymaga kapná meg. Kifejtette: a magyar gazdák jelenleg is kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugat-európaiak, ez a helyzet pedig még tovább romlana az ukránok belépésével.  Emellett Dornfeld László szerint olcsó és rossz minőségű termékek dömpingje szakadna rá az EU-s belső piacra, csődbe juttatva a helyi termelőket a legtöbb tagállamban.

A szakértő külön felhívta a figyelmet az élelmiszer-biztonsági kockázatokra is, hiszen Ukrajna korántsem támaszt olyan szigorú előírásokat a mezőgazdasági termelők felé, mint az EU.

Így például nyugatabbra már betiltott növényvédő szereket használhatnak, amelyek csökkentik az előállítás költségeit, ezzel együtt viszont a termékek minősége is romlik. „Ukrajnában többnyire amerikai cégek kezében vannak a termőföldek, akik az Egyesült Államokhoz hasonlóan ott is génmódosított terményeket (GMO) termesztenek. Magyarország tudatosan GMO-mentes, az ezzel kapcsolatos hazai politika hosszú évekre nyúlik vissza” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Dornfeld László összességében úgy véli,

hazánkra nézve katasztrofális következményekkel járna Ukrajna európai uniós tagsága.

Mégis az látható, hogy a brüsszeli elit nem tett le erről, mivel egy lehetséges békemegállapodás minden bizonnyal ki fogja zárni Ukrajna NATO-csatlakozását, így az ukrán EU-belépés egyfajta vigaszdíjként is szolgálhat. Sokan azt gondolják Brüsszelben, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás kárpótolná az ukrán elitet, amely a nyugati ígéreteknek hitt, és 2022 tavaszán a háború folytatása mellett döntött a békekötés helyett.