Marine Le Pen szinte biztos favoritként indulhatna a következő, 2027 tavaszán esedékes elnökválasztáson. Szinte nincs olyan potenciális ellenfele, akit ne győzne le, legalábbis a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján. Maga mögé utasítaná Gabriel Attal volt kormányfőt, az egykor szintén miniszterelnökként szolgált Édouard Philippe-t vagy Jean-Luc Mélenchont, a baloldali radikális Engedetlen Franciaország (LFI) elnökét. Igaz ugyan, hogy ezek a felmérések majdnem egy éve készültek, de valószínűtlen, hogy azóta a közhangulat jelentősen megváltozott volna. Marine Le Pen például a Patrióták Európáért pártcsalád többi tömörülésével szemben nem mutat komoly lelkesedést Donald Trump elnöksége iránt. Sokáig óvatosságot tanúsított, kitérő választ adott a Trump fellépését firtató kérdésekre. Amikor azonban az amerikai elnök adminisztrációja bejelentette, felfüggeszti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, Le Pen félretéve óvatosságát bírálta az amerikai kormányzatot. Mindez azért is figyelemreméltó, hiszen egykor egy orosz banktól kapott hitelt elnökválasztási kampányához. (Később pedig Mészáros Lőrinc pénzintézetétől.) Ugyanakkor az is tény, hogy Franciaországban a közvélemény általában inkább kritikus az Egyesült Államokkal szemben, így politikailag nem is lenne kifizetődő számára egy Amerika-barát politikát folytatnia.
Marine Le Pent ugyan Emmanuel Macron kétszer is legyőzte az elnökválasztáson, 2017-ben, majd 2022-ben, de a Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője sosem volt ennyire közel az Elysée-palotához. Macron 2027-ben már amúgy sem indulhat.
Marine Le Pen tudatosan készül az elnöki tisztségre, környezete folyamatosan azon dolgozik, hogy fellépése is azt sugallja: minden tekintetben alkalmas arra, hogy hazáját vezesse. A minap a konzervatív Le Figaróban egy fényképet közöltek róla, amint az Air France egyik repülőgépének bőrülésében ül és aktákat tanulmányoz. Éppen Csádba repült. A látogatást állami szintű vizitként szervezték meg, mintha már meg is választották volna elnöknek. Ezzel környezete azt is sugallni akarta, hogy a RN frontasszonya a legkevésbé sem kételkedik politikai jövőjében. Pedig ezt nagyon is komoly veszély fenyegeti. Tavaly novemberben az ügyészség öt év börtönbüntetés és 300 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását indítványozta ellene.
Bár szinte kizárható, hogy börtönbe kelljen vonulnia, sokkal kellemetlenebb számára, hogy öt évre eltiltanák a közügyektől, tehát nem indulhatna az elnökválasztáson. Ezzel véget érne az Elysée-palotába való beköltözéséről szőtt álma.
A vád szerint 2004 és 2016 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül pártcélokra használt. Le Pen pártja állítólag tizenkét éven át az Európai Parlament kasszájából fizetett tucatnyi pártalkalmazottat, akik valójában az RN-nek dolgoztak. Az ügyészség szerint Marine Le Pen volt a központi figurája ennek a rendszernek, amely „fejőstehénné” tette az Európai Parlamentet.
„A politikai halálomat követelik” - panaszkodott az 56 éves politikus asszony az ügyészségi indítvány után. Nicolas Barret ügyész ugyanakkor hangsúlyozta, a törvény mindenkire vonatkozik. Azt is kérte, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor alkalmazzák. Az ítélethirdetés hétfőn várható.
Hétfőn jön az ítélet, akár az elnökjelöltségtől is eltilthatják Marine Le Pent FranciaországbanMarine Le Pen tehát politikai indítékokat lát a per mögött. Megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás függetlenségét, és azzal vádolja a bíróságot, ki akarja zárni őt és 13 millió szavazóját a következő elnökválasztásból. „Ha eltiltanak az indulástól, az mélyen antidemokratikus döntés lenne, mert potenciálisan megakadályozná, hogy a francia nép megválassza leendő elnökét” - mondta Le Pen, aki maga is ügyvéd. A tőle megszokott retorikájával szembe állítja az elittel, jelen esetben az igazságszolgáltatással a francia népet, amelynek legfőbb képviselőjeként tekint magára.
A Le Pennel szembeni ítélet egy 2016-ban elfogadott törvényen alapul. A szigorú szabályozás az adócsalást elkövetett tárcavezető, Jérome Cahuzac körüli botrányt követően született meg. Azóta a polgármestertől a pártelnökig bárkit kizárnak a következő választásokról, akit közpénzek elsikkasztása miatt elítélnek.
Marine Le Pen pártja, amelyet akkor még Nemzeti Frontnak (FN) neveztek, nem szavazta meg a jogszabályt. Mindez azért is sajátos, mert a jobboldali populisták rendre korrupcióval vádolják a kormányt, a politikai elitet. „Mindenki korrupt” – hangoztatják. – Mindenki pénzt lopott a kasszából, kivéve a Nemzeti Frontot – állította Marine Le Pen még 2004-ben, amikor az RPR konzervatív párt vezetőjét, Alain Juppét 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és egy év hivatalvesztésre ítélték fiktív foglalkoztatás miatt, mert hét RPR-tag számára fiktív állást biztosított a párizsi városházán. Alain Juppét akkor a konzervatívok legesélyesebb elnökjelöltjének tartották, az ítélet nyomán azonban megszakadt a politikai karrierje. Marine Le Pen ekkor még nem látta veszélyben a demokráciát. Ezúttal azonban, amikor ő maga került az igazságszolgáltatás célkeresztjébe, jelentősen megváltozott a véleménye. „Védjétek meg a demokráciát, támogassátok Marine Le Pent” - olvasható az Nemzeti Tömörülés által tavaly ősszel indított petícióban. A pártvezetés szerint néhány nap alatt több mint 100 ezer aláírás gyűlt össze.
Az Orbán-kormány segít, magyar adófizetői pénzből terjeszkedhet az európai szélsőjobbA kormánytáborban is aggodalom tapasztalható a pártvezető esetleges elítélése kapcsán. A narratíva nem az, hogy adott esetben joggal tiltják el az indulástól az elnökválasztáson. „Marine Le Pen ellen az urnáknál kell harcolni, nem máshol” - mondta Gérald Darmanin igazságügyi miniszter. François Bayrou kormányfő pedig „nagyon nyugtalanítónak” nevezte annak lehetőségét, hogy a jobboldali populista politikus elveszíti az indulás jogát.
Marine Le Pen nyilvánvalóan fellebbez és minden jogi lehetőséget kiaknáz az ítélet megváltoztatására, már ha az kedvezőtlen lesz az ő szempontjából. Reménykedhet persze abban, hogy az Alkotmánytanács végül neki ad igazat. Az alaptörvény felett őrködő testület egy ehhez hasonló ügyben ítélkezett múlt pénteken. A francia tengerentúli Mayotte-sziget egyik helyi tanácsosa a taláros testülethez fordult, miután közpénz elsikkasztása miatt elvesztette mandátumát. Le Penhez hasonlóan a helyi politikus is a hatalmi ágak szétválasztásának és a „választók szabadságának” megsértését látta ebben. Az alkotmánytanács végül semleges döntést hozott, a tanácsos kizárásáról szóló ítéletet nem változtatta meg, a grémium láthatóan távol akarta tartani magát attól, hogy közvetlenül befolyásolja a politikai döntéseket. Ha az Alkotmánytanács nem állna Marine Le Pen oldalára, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetőjének helyzete még ez esetben sem reménytelen:
elvileg születhet egy olyan döntés is, ami ugyan szabadságvesztést és a közügyektől való elzárást irányozna elő, de azzal a kitétellel, hogy a magasabb szintű bíróság ítéletéig felfüggeszti a döntést. Ez a döntés elvileg lehetővé tenné számára az indulást 2027-ben, bár ez is veszélyeket rejtene magában.
Louis Aliot, Perpignan polgármestere, aki maga is a Nemzeti Tömörülés tagja, úgy véli, Le Pen kizárása a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet, mert sok választó oszthatja azt az állítást, amely szerint politikai döntés született. S ez mozgósító erőt jelenthet a szélsőséges szavazók számára. Másrészt a mostani, Bayrou-kormány helyzete még nehezebbé válna, hiszen Le Pen mindent megtenne a kabinet destabilizálására. Lehetősége lenne is rá, mivel a kormánynak nincs abszolút többsége a parlamentben.
Bardella kész lenne beszállni
Ha Marine Le Pen nem indulhat, az még nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Tömörülés ne indítana helyette valakit. A párt jelenlegi elnöke, Le Pen tanítványa, a mindössze 29 éves Jordan Bardella talán nem is sajnálná, ha már két év múlva megmérettethetné magát. 2021-ben vette át a párt elnökségét, de eddig elutasította az elnökjelöltséggel kapcsolatos kérdéseket. Az EP-képviselő, aki egyúttal a Patrióták Európáért képviselőcsoportjának vezetője, karácsony előtt életrajzi könyvet adott ki, ami jól fogy Franciaországban, és az első lépésnek tekintik az ország legmagasabb tisztségére való pályázás felé.
Honfitársainak egy része őt támogatná. Egy nemrégiben készített felmérés során 34 százalék úgy nyilatkozott, hogy Bardellát szeretné elnökjelöltnek. Ezzel a legkedveltebb potenciális elnökjelölt lett, míg Marine Le Pen 3 százalékpontot veszített az előző hónaphoz képest.
Népszerűsége csökkenésének oka nem annyira a bírósági ügy, mint inkább a globális helyzet. Trump elnöksége láthatóan kellemetlen helyzetbe hozta Le Pent. A szélsőjobb politikus, aki korábban nyíltan kimutatta csodálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt, Ukrajna 2022-es megtámadása után elhatárolódott a Kreml vezetőjétől. Ugyanakkor elutasította az Oroszország elleni szankciókat, valamint Ukrajna uniós csatlakozását is. Oroszország nem a legnagyobb kihívás Európára nézve azt hangoztatta. „A legnagyobb fenyegetést az iszlamista fundamentalizmus jelenti”. Emmanuel Macront azzal vádolta, hogy az Oroszországgal kapcsolatos figyelmeztetéseivel „a félelemre játszik”. Le Pen „nincs jó helyzetben az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus miatt” - véli Jean-Yves Camus, a jobboldali szélsőségek szakértője.
Trumpék ünnepelhetnek
Már most el lehet képzelni, hogy Donald Trump és mindenekelőtt alelnöke, JD. Vance alelnök hogyan használná ki Le Pen kizárását a következő választásokról saját politikai céljaira: Európa ismét megmutatja, hogy nem tűr meg más véleményeket, dohognak majd várhatóan. JD Vance már korábban is felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a májusi román elnökválasztásról kizárták a szélsőjobboldali elnökjelöltet, Calin Georgescut.
