eur:
406.4
usd:
358.72
bux:
91147.31
2025. április 25. péntek Márk
QUANTICO, VIRGINIA - MARCH 26: U.S. Vice President JD Vance (R) watches as U.S. Marines fire a howitzer at a gun range during a visit to Marine Corps Base Quantico on March 26, 2025 in Quantico, Virginia. Vance, a U.S. Marine Corps veteran, spoke to military members and toured the base. (Photo by Kevin Dietsch/Getty Images)
Nyitókép: Kevin Dietsch/Getty Images

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki az Európai Bizottság elnökének egyik kijelentése, amely szerint az Európai Unió a következő öt évben több mint 800 milliárd eurót kíván mozgósítani az európai védelmi ipar fejlesztésére. Az unió célja egy saját, erős összeurópai katonai együttműködés létrehozása és ezzel együtt a fokozatos leválás az amerikai katonai segítségről.

Olekszij Anton úgy véli, Európa jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás pedig rövid távon nem reális cél. A biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: legalább 10-15 évnyi folyamatos haderőfejlesztés szükséges ahhoz, hogy Európa meg tudjon állni valamennyire a saját lábán. Mint fogalmazott, jelenleg nagyon sok a nehézség és az akadályozó tényező, melyek közül véleménye szerint a katonák alacsony létszáma a legnagyobb probléma.

Emlékeztetett, hogy a NATO-stratégia szerint ha Európát adott esetben támadás érné kelet felől, akkor a kontinensen állomásozó mintegy 70 ezer amerikai katonának egy héten belül harcba kellene lépnie, és egy hónapon belül újabb 200 ezer amerikai katona érkezne Európa védelmére.

Ha valóban megvalósulna a teljes leválás a tengerentúli katonai támogatásról, akkor csaknem 300 ezer embert kellene pótolnia Európának, illetve legalább 100-150 ezer békefenntartóra is szükség lenne,

ha az európai államok hosszabb távon is részt vennének az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges békemegállapodásokban.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb uniós tagállamban már hosszú évek óta gondok vannak a toborzással, így az amerikai erők kiváltása szinte biztosan nem megoldható rövid időn belül. Kiemelte, hogy a NATO parancsnoksági struktúrája amerikai kézben van, és egységes koordináció nélkül nem lehet egy nagy összeurópai haderőt irányítani, ennek kiépítése ugyancsak több évet vesz igénybe. Az uniós tagállamok most azon dilemmáznak, hogy a toborzást erősítsék vagy inkább az egységes koordinációt valósítsák meg, a többség egyébként utóbbit preferálja.

Európa alapvetően nem áll rosszul a fegyvereszközök tekintetében: elegendő mennyiségű harckocsija, harci repülőgépe és tüzérsége is van, viszont mindezeknek a háromnegyede amerikai gyártmány. Ha az a cél, hogy hosszabb távon ezeket kiváltsák, Olekszij Anton szerint sokszorozniuk kell a védelmi ipar kapacitásait az európai államoknak. Fontos feladat lenne az egységes beszerzés, mert tagállamonként ezt nagyon nehezen lehetne megoldani.

A legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának,

főleg a katonai műholdak, a közepes és nagyobb súlyú drónok, illetve a szállító-repülőgépek esetében nagy a hiány. Ennek leginkább az az oka, hogy Európa többnyire a szárazföldi hadszíntérre koncentrál, kevésbé van szüksége nagyobb mennyiségben szállító-repülőgépekre, illetve más hasonló logisztikai eszközökre. Utóbbiak 70-80 százalékát jelenleg az Egyesült Államok biztosítja az európai országoknak.

A haderőfejlesztés komoly összegeket von el más fontos területekről

A legfőbb kérdés igazából az, hogy lesz-e anyagi forrás az amerikai haderő és katonai eszközök kiváltására. Olekszij Anton elmondta: még mindig vannak olyan NATO-tagországok, amelyek az éves védelmi kiadások tekintetében nem érik el a GDP-jük két százalékát sem, miközben az lenne az ideális, ha legalább 3,5 százalék lenne ez az arány. A biztonságpolitikai szakértő szerint

addig nem lesz előrelépés a remélt leválásban, amíg nem mozgósítanak több pénzt katonai célokra az érintett országok.

Az ellenzők azzal érvelnek, hogy más kulcsfontosságú területekről kellene átcsoportosítani nagy összegeket, aminek nagy a belpolitikai kockázata, hiszen ha valahonnan elvonnak pénzt, az legtöbbször népszerűségvesztéssel jár. A finanszírozást hitelből is meg lehetne oldani, de például egyes mediterrán országok már így is óriási adósságokat görgetnek maguk előtt, így érthetően vonakodnak ettől a lehetőségtől.

Az európai országok közül elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia állhat az élére a védelmi fegyverkezésnek, hiszen mindketten rendelkeznek nukleáris fegyverekkel is. Becslések szerint Franciaországban és Nagy-Britanniában legalább 550 nukleáris bomba van, amelyek elméletileg hosszú távon helyettesíthetik az amerikai nukleáris bombákat. Az Egyesült Államok egyébként korábban körülbelül száz nukleáris bombát helyezett el Európa területén.

Olekszij Anton elmondta: a főbb katonai eszközök tekintetében egyes fegyvereknél, járműveknél jobban áll Európa, mint az USA, tehát a korábban említett nagy lemaradás azért nem minden területre vonatkozik. Külön megemlítette a szárazföldi járműveket, melyek közül a harckocsik, páncélozott személyszállító vagy gyalogsági harcjárművek számában másfél-kétszeres többsége van Európának. Ez azzal indokolható, hogy az európai haderő inkább szárazföldi harcokra kapacitált, így az átlagosnál jóval több szárazföldi eszközre van szüksége, míg az Egyesült Államok más területeken épített ki magának hatalmas eszköztárat.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Donald Trump most az orosz elnöknek üzent: „Állj le!”

Megszakította dél-afrikai látogatását csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy nagyszabású orosz támadás érte Kijevet, amelyben kilencen meghaltak, mintegy hetvenen megsebesültek. Előzőleg Donald Trump amerikai elnök, majd a Kreml is őt nevezte meg az ukrajnai békekötés fő akadályaként. Mindeközben a britek is javaslattal álltak elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.25. péntek, 18:00
Böjte Csaba
ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×