legkisebb magyar falvak

Magyarország 50 legkisebb lélekszámú településén 1863-an élnek. Mármint összesen. Még a mezőny legnépesebb tagja, a somogyi Patca lakossága is csupán 54 fő volt a Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatai szerint. De ez is több mint négyszer annyi, mint ahányan Iborfián élnek, a zalai falucskának ugyanis hivatalosan mindössze 13 lakója van. Íme az ország három legkisebb települése.

Iborfia

• Lakosság: 13 fő
• Terület: 2,59 négyzetkilométer
• Népsűrűség: 3,47 fő/négyzetkilométer
• Elhelyezkedés: Zala vármegye, Zalaegerszegi járás

A Göcsej lankái között megbúvó zalai törpefalu egyetlen fővel előzi meg a második helyezettet, így Iborfia jelenleg Magyarország legkisebb települése, amely saját önkormányzattal rendelkezik.

A települést először a 13. században említik az írásos feljegyzések, de virágkorát a 20. század első felében élte. Lakossága 1941-ben volt a csúcson, akkor 173-an éltek Iborfián, majd a múlt század ötvenes éveitől kezdve gyors ütemben fogyatkozott a lakosság az elvándorlás és az elöregedés miatt. 

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a község lélekszáma 2022-re 7 főre apadt, bár a választások idején megnő a népesség, mert olyanok jelentkeznek be a településre, akik képviselői vagy polgármesteri helyre pályáznak. Érdekesség, hogy az országgyűlési és önkormányzati választásokon gyakran 100 százalékos a részvételi arány.  

Iborfia azon kevés magyar községek egyike, ahová se vonattal, se busszal nem lehet eljutni.

Nincs bolt sem, de van harangláb, faluház, valamint egy telefonfülke és egy postaláda, ügyeket intézni a szomszédos Gellénházára utaznak.

Nemrégiben rég nem látott fejlesztés valósult meg a faluban: pályázati pénzből felújították a főutca 400 méteres szakaszát – sajnos az út olyan keskeny, hogy a buszközlekedés csak álom marad –, de további modernizálást terveznek, számolt be a Zaol.hu. Sőt, egy-két éven belül nőni fog a lakosságszám is, lassan beköltöznek a felújított házakba a lakók, így Iborfia várhatóan elveszíti a legkisebb magyar település címét. 

Debréte

• Lakosság: 14 fő
• Terület: 9,62 négyzetkilométer
• Népsűrűség: 1,66 fő/négyzetkilométer
• Elhelyezkedés: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Edelényi járás

Az Aggteleki Nemzeti Park és a szlovák határ közelében fekvő, csereháti község a feljegyzések már az 1300-as években lakott hely volt. A neve a helyiek szerint szláv eredetű, és völgykatlant jelent.

A múlt században volt olyan időszak, amikor még 222 lakosa volt Debrétének, de az elnéptelenedés nem kerülte el a községet, a 2001-es népszámláláson már csak 30 embert regisztráltak. 2022-re egészen 7 főre apadt a lakosság hivatalosan, aztán 2024-re a duplájára, azaz 14-re ugrott, amiben vélhetően közrejátszottak a választások is. 

A zsákfalu északi határában ered a Debréte-patak, amely kettészeli a települést. A környék festői természeti látnivalói, gazdag vadállománya és a nyugodt, pihentető környezet miatt

manapság Debréte inkább üdülőfalu, mint lakóhely,

még szálláslehetőség is működik a településen. Minden háznak van tulajdonosa, de sokan messze laknak, mert hétvégi háznak vásároltak a községben ingatlant. Úgy tűnik, hogy a tősgyökeres lakosság elhagyta ugyan a falut, de helyettük az új lakók töltik meg élettel a települést. 

Bár alig több mint tucatnyian lakják, ez nem jelenti azt, hogy Debréte elhanyagolt lenne, sokkal inkább egy rendezett – vagy ahogy mondani szokták –, takaros falu benyomását kelti, amelyet rendben tartanak. Vannak helyi látnivalók is: az 1913-ban épült görögkatolikus templom, az 1992-ben felállított hősi halottak emlékműve, valamint egy huszadik század elejéről származó olajütő. Nem elírás, az olajütés a molnármesterség egyik speciális ágazata volt, és az olajpréselés régi technikáját jelenti. (A debrétei olajütő eszközről készült fotó a fenti képen lapozás után megnézhető.)

Felsőszenterzsébet

• Lakosság: 16 fő
• Terület: 8,24 négyzetkilométer
• Népsűrűség: 1,94 fő/négyzetkilométer
• Elhelyezkedés: Zala vármegye, Lenti járás

A harmadik legkisebb magyar település szintén Zalában található, ami azért nem meglepő, mert a vármegyére jellemző az aprófalvas településszerkezet: az 50 legkisebb hazai községből 19 zalai.

A Kerka-völgyben elhelyezkedő Felsőszenterzsébetet először 1334-ben említik először egy oklevélben Scentelsebethként, nevében egykori temploma védőszentjének neve rejlik. A 18. században újratelepítettek a falut, de nem a régi helyén, hanem az eredeti településtől körülbelül egy kilométerre.

A település lélekszáma 1900-ban volt a legmagasabb, 250 fő, azóta folyamatos a népességcsökkenés. A második világháború előtt 168-an éltek Felsőszenterzsébeten, 2001-re 19-re fogyatkozott a lakosok száma. Azóta egészen stabil a létszám, a 2011-es és a 2022-es népszámlálásokon is 16-16 helybélit regisztráltak. 

Felsőszenterzsébet hangulatát a 20. század első felének építészete határozza meg, a későbbiekben alig épültek új ingatlanok, így kockaházak sem. A falu arculatához a lakóházak mellett az egykori parasztgazdaságokból, szintén a múlt század első feléből megmaradt, szebbnél szebb gazdasági épületek is hozzátartoznak. Különleges látványt nyújt a kör alaprajzú, madarat formázó bagolyház, amelyet Makovecz Imre tervezett. Van egy biofarm is a falu határában, emellett érdemes megnézni a felsőszenterzsébeti haranglábat is. 

„A rémhírek ellenére nem kerültünk a kihalt települések listájára” – hűtötte le a kedélyeket idén februárban Kálmán Elek polgármester a Zaol.hu-nak nyilatkozva. Elárulta, hogy ketten vannak tősgyökeres helyiek, a többiek beköltöztek, de a település első embere szerint mindenki olyan faluképre törekszik, ami vonzóvá teszi a községet. Sőt, jó híreket is megosztott Felsőszenterzsébet jövőjével kapcsolatban. 

„Az elmúlt években gyarapodtunk, érkeztek beköltözők, s nagy öröm, hogy tavasszal gyermek is születik, így már 20-an leszünk, akik életvitelszerűen itt élünk, ha nem is ide van mindenki bejelentkezve”

– mondta a polgármester, aki szerint örömteli, hogy több fiatal pár él a faluban, ezért bíznak a további gyermekáldásban.

Nem csak nálunk vannak kevés lakossal rendelkező települések, a világ legkisebb városa a magyar határtól 3,5 órára van.