
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Több mint tíz évvel ezelőtt alaposan átalakították a zálogjog szabályozását. Az új rendelkezések alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról a nyilvánosság értesülhessen, azok elzálogosítását harmadik személyek is felismerhessék.
Az új Polgári törvénykönyv hatálybalépése után létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogjogot, valamint a faktorálás, a pénzügyi lízing, illetve a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét érintő hitelbiztosítéki nyilatkozatokat tartalmazza. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) internetes felületén bárki ingyenesen betekinthet a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
Keresni a kötelezett személye szerint, a bejegyzés nyilvántartási azonosítója, valamint a bejegyzéssel érintett gépjármű alvázszáma alapján is lehet.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás előnye az, hogy bárki – mielőtt gépkocsit, más gépjárművet vagy nagyobb értékű ingóságot vásárol – betekinthet a nyilvántartásba.
A közjegyzői kamarától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg a nyilvántartásban 420 128 bejegyzés található. Az egyedi azonosító alapján bejegyzett nyilatkozatok túlnyomó többsége gépjárművekre vonatkozik, s ebből összesen 310 695 van a nyilvántartásban. Emellett csaknem százezer különböző ingóságra is rá lehet keresni.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás használatának az ingóságok vásárlásakor ugyanolyan automatizmussá kellene válnia, mint egy ingatlan vásárlásánál a tulajdoni lap lekérésének
– állította Tóth Ádám, a kamara elnöke, aki szerint ha a vevő a vásárlás előtt nem néz bele a rendszerbe, és terhelten vásárol meg egy vagyontárgyat, azt a bírósági végrehajtó a korábbi tulajdonos tartozása fejében akár le is foglalhatja és elárverezheti, ami ellen már semmit sem lehet tenni. A vevő ilyenkor sem hivatkozhat jóhiszeműségre, hiszen ha megnézte volna a hitelbiztosítéki nyilvántartást, tudomást szerezhetett volna arról, hogy a vagyontárgy nincs a vele szerződő fél tulajdonában, vagy hogy harmadik személy joga terheli, amely hátrányosan érinti az ő jogszerzését – hangsúlyozta a MOKK elnöke.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM